2017. március 30., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 30 - CSÜTÖRTÖK - Zsoltárok 150

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 13. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 13. fejezet 627. nap

Egyéneknek és családoknak egyaránt szól a kérdés: "Mit csinálsz itt?" Sok gyülekezetben élnek Isten szavának igazságaira jól megtanított családok, akik kiszélesíthetnék befolyásukat, ha olyan helyekre költöznének, ahol szükség van arra a szolgálatra, amit ők tudnának nyújtani. Isten arra szólítja a keresztény családokat, hogy menjenek el a föld sötét helyeire, és dolgozzanak bölcsen, kitartóan azokért, akiket lelki sötétség vesz körül. Csak önfeláldozással lehet ennek a hívásnak eleget tenni. Miközben sokan arra várnak, hogy minden akadály eltűnjék útjukból, emberek halnak meg remény és Isten nélkül. Földi előnyökért, tudományos ismeretért sokan járványtól fertőzött vidékekre merészkednek, és elviselnek nehézségeket és nélkülözést. Hol vannak azok, akik készek ugyanezt megtenni azért, hogy beszélhessenek másoknak a Megváltóról?

Ha lelkileg erős emberek elcsüggednek és elkeserednek a mérhetetlenül szorongató próbák között; ha néha semmi vonzót nem látnak az életben, amiért érdemes volna ragaszkodni hozzá, - nincs ebben semmi különös vagy új. Ezek az emberek gondoljanak arra, hogy egy próféta - a legnagyobbak közül - életét féltve futott egy felbőszült asszony dühe elől. A hosszú gyaloglástól megviselt, fáradt menekült, akinek lelkét keserű csalódás törte össze, azt kérte: hadd haljon meg. De amikor reményét elvesztve úgy látta, hogy munkáját kudarc fenyegeti, akkor tanulta meg életének legértékesebb leckéjét. Abban az órában, amikor a leggyengébb volt, megtanulta, hogy szükséges és lehetséges Istenben bízni a legfélelmesebb körülmények között is.

Illés tapasztalatából bátorságot meríthetnek azok, akiket - miközben energiájuk önfeláldozó munkában őrlődik - Sátán reményük és bizalmuk feladására kísért. Isten éber gondoskodása, szeretete, hatalma különösképpen megmutatkozik azoknak a szolgáinak érdekében, akiknek lelkesedését félreértik vagy nem értékelik, és reformtörekvéseikért gyűlölettel és ellenkezéssel fizetnek.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 150

Ez az öt Halleluja zsoltár közül az utolsó, amely zárja az egész Zsoltárok könyvét. Az utolsó öt zsoltár közül mindegyik úgy kezdődik és végződik, hogy Dicsérjétek az Urat, a héberben hallelu yah.

Amikor ezt a zsoltárt olvasom és elképzelem a hangszereket, amelyeket az Istent dicsőítő zenekarban használtak, és amelyeket a 3-5. versek említenek, Händel Halleluja kórusára gondolok a Messiás oratórium második részéből. Ez a magasztos zenei darab Isten végső győzelmét ünnepli a halál és bűn fölött. A Megváltó dicséretét zengi. Noha nem az oratórium fináléja, egy szép befejezés is lehetne, mert annyira tetőpontra ér.

Ez a zsoltár a dicséretek csúcspontja a Zsoltárok könyvében. A zsoltáros arra hív, hogy dicsőítsük Istent „hatalmas tetteiért”, és „nagyságához méltóan” (2. vers – új prot. ford.). Mindenkit hív, akiben élő lélek van, hogy dicsőítse Istent (6. vers). El tudod képzelni azt, amikor az egész föld dicsőíti Istent? El tudod képzelni milyen az, amikor minden térd leborul előtte és minden nyelv megvallja őt (Ésa 45:23)?

Ez az álom hamarosan valósággá válik, amikor az Isten országában bekapcsolódunk a legmagasztosabb Halleluja kórusba: „És látám, és hallám a királyiszék, a lelkes állatok, és a Vének körül sok angyalnak szavát; és az ő számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer vala; Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást. Sőt hallám, hogy minden teremtett állat, amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké" (Jel 5:11-13)

Halleluja!
Dicsérjétek az Urat!
Thandi Klingbeil

87. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 13. fejezetéhez (március 26- április 1.).

A gyerekek hibáznak. A mi gyermekeink hibáznak. Isten gyermekei hibáznak. Isten irgalmasan és jóindulatúan bánik a hibákat elkövető gyermekeivel, különösen azokkal, akik az életüket az Ő szolgálatára rendelték. Ez a helyzet Illéssel is.

Azt követően, hogy Illés a hitét látványosan szemléltette a Kármel hegyén, és a Baál prófétáinak százait győzte le, elbátortalanodott egyetlen asszony fenyegetése miatt, és az életéért menekült! Hogyan tudja Isten valójában elérni a hibákat elkövető gyermekeit? Nem tűzviharral, nem forgószéllel, nem földrengéssel, hanem ezek helyett lelki nyugalomban egy csendes, alig hallható hanggal. Ami felveti a kérdést, hogy hogyan kellene nekünk reagálni, amikor a gyermekeink tévednek – különösképpen azok, akik Istennek próbálnak élni. Milyen legyen a hozzáállásunk? Milyen tekintettel nézzünk rájuk? Milyen hangnemmel szólítsuk őket?

Isten halk hangját hallva Illés „szelíden és legyőzötten állt ott.” Egy erőteljes válasz talán kielégítőbb viselkedést eredményezhet a hibát elkövető gyermek részéről, de bekövetkezik-e a szívnek változása? „Isten Lelkének halk és szelíd hangja meg tudja változtatni szívünket.” {169. o.} Szülőkként és gyermekek vezetőikként érdemes alaposan megfontolnunk ezeket a dolgokat.

Mitch Menzmer
Kémiaiprofesszor
Southern Adventist University, Tennessee USA
 Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése