Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 3. fejezet 1543. nap
A csalatkozhatatlanság e védelmezőjének zsarnokságát
nagyszerűen illusztrálja az a történet, amelyből megtudjuk, miként bánt a pápa
IV. Henrik német császárral. A pápa kiátkozta és trónjától megfosztotta ezt az
uralkodót, mivel olyan merész volt, hogy a pápa tekintélyét semmibe vette.
Henrik, megrémülve fejedelmei hűtlenségétől és fenyegetéseitől, akik a pápai
rendelkezés nyomán fellázadtak ellene, szükségesnek látta, hogy megbéküljön
Rómával. Feleségének és egyik hűséges szolgájának kíséretében a tél közepén
átkelt az Alpokon, hogy megalázkodjék a pápa előtt. Henriket, amikor
megérkezett a palotához, ahova Gergely visszavonult, kísérőitől megfosztva egy
külső udvarba vezették, és ott a kemény téli hidegben fedetlen fővel, mezítláb,
szánalmas öltözékben várta, hogy a pápa maga elé bocsássa. A pápa csak
háromnapi böjt és a gyónás után kegyeskedett megbocsátani neki. De Henrik még
így sem vehette vissza uralkodási jelvényeit, és nem gyakorolhatta császári
hatalmát addig, amíg a pápa erre engedélyt nem adott. Gergely pedig
diadalittasan azzal hencegett, hogy kötelessége letörni a királyok gőgjét.
Micsoda éles ellentét van e dölyfös főpap pöffeszkedő büszkesége és annak a
Krisztusnak a szelídsége és alázatossága között, aki szívünk ajtajánál
bebocsátást kér, hogy bocsánatot, békét hozva beléphessen, és aki így tanította
tanítványait: "Aki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok"
(Mt 20 : 27) .
Az egymást követő századok Róma egyre több tévtanításának
voltak tanúi. A pogány filozófusok tanításai már a pápaság megalakulása előtt
figyelmet keltettek, és befolyást gyakoroltak az egyházra. Sokan, akik
névlegesen megtértek, még mindig ragaszkodtak pogány filozófiájuk tanításaihoz,
és nemcsak ők maguk tanulmányozták továbbra is, hanem másokat is ösztönöztek
rá, hogy így befolyásukat kiterjeszthessék a pogányokra. Ekképpen súlyos
tévedéseket vittek be a keresztény vallásba. Kiemelkedő volt ezek között az
ember természetes halhatatlanságában és a halál utáni öntudatos állapotban való
hit. Róma ezzel a tantétellel alapozta meg a szentek segítségül hívásának és
Szűz Mária imádásának tanát. Ebből származik az az eretnekség is, amely szerint
a megátalkodottak örökké gyötrődni fognak. Ez a tanítás már korán bekerült a
pápai tanok közé.
Így elkészült az út annak a másik pogány koholmánynak a
bevezetéséhez is, amelyet Róma purgatóriumnak nevez, és a hiszékeny, babonás
tömegek rémítgetésére használ. Ezzel az eretnekséggel alapozta meg azt az
állítását, hogy van egy kínzóhely, ahol azok, akik nem szolgáltak rá az örök
kárhozatra, addig szenvednek a bűneik miatt, amíg meg nem tisztulnak, és
bebocsátást nem kapnak a mennybe.'
Mai Bibliai szakasz: 1
Krónikák 18
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ez a bibliai beszámoló
arról szól, hogy Dávid becsületesen és igazságosan uralkodott egész Izrael
felett. Mily’ boldog az a nép, amelynek vezetői igazságosan kormányoznak, nem
nyomják el a szegényeket, és nem részesítik előnyben a gazdagokat!
Hűsége miatt Isten
egymás után adta Dávid kezébe az ellenségeit. Megverte az edomitákat,
moábitákat, ammonitákat, filiszteusokat, és az amálekieket. Az ezüstöt és az
aranyat, amiket ezektől a nemzetektől vettek el, az Úrnak szentelték. Mind a
kisebb, mind a nagyobb győzelmekben Dávid alázatosan tudatosította mindenkiben,
hogy ezek a győzelmek csakis Isten vezetésének köszönhetőek, akinek védő keze
óvta őt és katonáit.
A sikeres és igazságos
királyságot nem egy éjszaka alatt építette fel Dávid. Időt vett igénybe, hogy
megvalósítsa ezeket a győzelmeket. A magas rangú kormányzati tisztviselőknek
fontos szerepe volt abban, hogy a nép politikai és lelki értelemben jólétben
élt-e vagy sem. Az ő segítségükkel Dávid kiterjesztette királyságát az Eufrátesz
folyó partjáig (3. vers). Segítőinek nevét is feljegyezte a krónikás, így
tisztelegve előttük azokért a tettekért, amiket Isten népéért vittek végbe.
A nemes jellem
felépítése időt vesz igénybe. A Szentlélek az emberek és a körülmények által
segít abban, hogy felülkerekedjünk jellemünk hibáin. Legyünk hálásak azoknak,
akik jó hatással vannak életünkre! Adjunk nekik helyet tisztelettel az
emlékeinkben és az imáinkban!
Szerető Istenünk,
köszönetet mondok Neked azokért a személyekért, akik bátorságot adtak, hogy a
Te álmaid irányába tudjak növekedni.
Jobson Santos
217. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
3. fejezetéhez
(szeptember 29 – október 5.).
A középkor, amit „sötét középkorként” is
ismerünk, szembeötlően a hitehagyás, erkölcsi sötétség és erőteljes vallási
üldözés korszaka volt. Róma püspökének tárgyalásra nem vihető parancsai előtt a
föld királyainak is meg kellett hajolniuk, hiszen nem más, mint „Úr Istenünk, a
Pápa” adta azokat. Keresztények ezrei kényszerültek a föld barlangjaiban
menedéket találni, és még többeket kínoztak, illetve öltek meg. Azonban
semmilyen fenyegetés nem tudta megdönteni ezeknek a buzgó keresztényeknek a
hitét.
„Évszázadokon keresztül tilos volt a Bibliát
terjeszteni.” (51. o.) Hóseás próféciája pontosan teljesült: „Elvész az én
népem, mivelhogy tudomány nélkül való.” (Hóseás 4:6). A keresztény egyház
pusztán névleges vallássá vált. A szörnyű és szembetűnő társadalmi zűrzavar
tévedhetetlenül annak bizonyítéka volt, hogy az emberiség oktalanul megvetette
az „Így szól az Úr”-t.
A múlt figyelmeztetésül szolgál a jövőre. Nagyon
sötét idők fognak még következni, amelyet úgy ír le Dániel 12:1, hogy
„nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt”. Csak azok fognak megállni, akik
állhatatosak és hűségesek, akiknél Isten szava, mint hitük és gyakorlatuk
alapja jelen van. Ha megértjük, mi vár ránk, a kilátásunk pozitív lehet. Közel
a megszabadulásunk, szeretteim! A parancsnokunk hamarosan érkezik, hogy
megszabadítson minket a csalástól és az elnyomástól. Vigyázzunk hát és
imádkozzunk, hogy hűségesnek találtassunk!
Rosana Barros
feleség, édesanya, író.
Brazília
Ámen🛐✝🙏
VálaszTörlésAz ígéret földjére történő bevonulás előtt Isten kijelentést tesz a népnek az áldások tekintetében.
VálaszTörlés5 Móz 28/1-2, 7: “1Ha engedelmesen hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az ÚR. 2Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérni fognak téged, ha hallgatsz az ÚRnak, a te Istenednek szavára. 7 Vereséggel sújtja az ÚR ellenségeidet, ha rád támadnak: egy úton vonulnak föl ellened, de hét úton menekülnek előled.”
Ezt látjuk beteljesülni Dávid győzelmei során. Nincs ellenség, aki megállhatna Dávid előtt, aki az Úrral vonul fel minden ütközetében, és az Ő parancsolatait tartja élete zsinórmértékének. Dicsőséges győzelmeket ad az Úr az Ő népének, kiterjeszti a határait, szerfölött megsokasítja kincseit.
Ahogyan Pál apostol fogalmaz azokról, akik Krisztus Jézusban vannak:
Róm 8/3: “Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”
Dicső királyunk van, királyi főpapunk, akinek adatott minden hatalom Mennyen és földön. Nincs erő, nincs hatalom, mely akarata ellenébe szegülhet.
I Jn 4/4: “Ti Istentől vagytok, gyermekeim, és győzedelmeskedtetek azon [az antikrisztus szellemén]. Hiszen, aki bennetek van, hatalmasabb, mint az, aki a világban van.”
Ha Úrnak valljuk Krisztust az életünk felett, és néki adunk dicsőséget, s megtartjuk parancsolatait, mert szeretjük Őt, akkor eggyé leszünk Vele, Ő lesz mibennünk, s beteljesül az, amiért Jézus főpapi imádságában könyörög:
Jn 17/22-23: “Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy teljesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”
S ha Istennel eggyé válunk, Őbenne járunk, akkor megállhatunk az ellenséggel szemben és győzedelmeskedhetünk fölötte, ahogy Dávid előtt is meghátrált minden nép.
Jk 4/7: “Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.