Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 3. fejezet 1543. nap
Rómának szüksége volt még egy koholmányra ahhoz, hogy
hasznot húzhasson tagjának rettegéséből és bűneiből. Ezt a búcsú tana
szolgáltatta. A pápa teljes bűnbocsánatot ígért a múltban és a jelenben
elkövetett, valamint a jövőben elkövetendő bűnökre, és a büntetés elengedését
ígérte mindazoknak, akik részt vesznek a keresztes háborúkban. E háborúkkal az
volt a pápa célja, hogy kiterjessze földi uralmát, megbüntesse ellenségeit, és
kiirtsa azokat, akik meg merik tagadni lelki tő hatalmát. Ez a tan arra is
kioktatta az embereket, hogy az egyháznak fizetett pénzzel egyrészt
megszabadulhatnak bűneiktől, másrészt kiszabadíthatják elhunyt barátaik lelkét
a kínzó lángokból. Ilyen eszközök alkalmazásával Róma megtöltötte kincstárát,
és elősegítette Krisztus állítólagos képviselőinek csillogását, fényűzését és
kicsapongását. Krisztusnak pedig nem volt fejét hova lehajtania.'
Az úrvacsora bibliai szertartását kiszorította a
miseáldozat, ami egyenlő a bálványimádással. A papok azt állították, hogy a
szertartások alatt az egyszerű kenyér és bor Krisztus valóságos testévé és
vérévé alakul át.' Istenkáromló vakmerőséggel nyíltan állították, hogy van
hatalmuk Istent - a mindenség Alkotóját - teremteni. A keresztényeknek
halálbüntetés terhe mellett hitet kellett tenniük e borzasztó, mennyet sértő
tanítás mellett. Tömegeket dobtak a lángok közé, akik erre nem voltak
hajlandók."
A XIII. században jött létre a pápaság legiszonyatosabb
gépezete: az inkvizíció. A sötétség fejedelme ösztönözte erre a pápai
hierarchia vezetőit. Titkos tanácskozásaikon Sátán és angyalai befolyásolták a
gonosz embereket, de láthatatlanul köztük volt Isten angyala is, és félelmetes
feljegyzést készített méltánytalan intézkedéseikről és tetteikről. E
feljegyzések túl iszonyatosak ahhoz, hogy az ember elhordozza őket. "A
nagy Babilon... részeg vala a szentek vérétől. " A mártírmilliók
szétroncsolt teste bosszúért kiáltott Istenhez a hitehagyó hatalom ellen.
Mai Bibliai szakasz: 1
Krónikák 19
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Dávid és Náhás, az
ammoniták királya jó kapcsolatot ápolt egymással. Náhás király halálakor Dávid
követeket küldött az ammonitákhoz, hogy kifejezze részvétét Náhás fiának,
Hánunnak. Az új király tanácsadói azonban tévesen állították be Dávid
szándékát, és megalázták a követeit, majd megnyírva, és csaknem ruhátlanul
visszaküldték őket.
Azonban az ammoniták
ahelyett, hogy bocsánatot kértek volna az ellenségeskedésükért, inkább
továbbléptek a büszkeség és erőszak ösvényén. Katonákat fogadtak
Mezopotámiából, hogy előkészítsenek egy támadást Izrael népe ellen.
Amikor az izraeli
hadsereg kivonult a harcmezőre, észrevették, hogy bekerítették őket. Előttük az
ammoniták, mögöttük a mezopotámiaiak és a szíriai lovas szekerek állomásoztak.
Jóáb kettéválasztotta a seregét, és az egyik felét a testvére, Abisai
parancsnoksága alá helyezte, majd ezt mondta: „Ha a Siriabeliek rajtam erőt vennének, légy segítségemre; ha pedig az
Ammon fiai rajtad vennének erőt, én is megsegéllek. Légy erős, sőt legyünk
bátrak mindnyájan a mi népünkért és a mi Istenünk városaiért; az Úr pedig
cselekedje azt, ami néki tetszik” (1Krón 19:12-13). A bajtársi szellem a
két izraelita hadvezér között és az Istentől kapott értelem végül győzelemre
segítette őket.
Röviddel később Hánun
király felbérelte az arméniai (szíriai) katonákat az Eufrátesz folyón túlról.
Hadadézer elküldte hadvezérét egy hatalmas sereggel, de vereséget szenvedtek. Ettől
fogva a szíriaiak elutasították az ammoniták mindennemű segítségkérését.
A diplomácia nem mindig
elég, hogy a zsarnokokon felülkerekedjünk. Amikor külső és belső ellenségekkel
küzdünk, kiáltsunk az Úrhoz, és ő győzelmet ad nekünk.
Seregek Istene, a bűn
elleni harcban kérünk segíts meg minket, hogy megtegyük azt, ami a mi
részünk, és bízzunk a Te szabadításodban!
Jobson
Santos
217. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
3. fejezetéhez
(szeptember 29 – október 5.).
A középkor, amit „sötét középkorként” is
ismerünk, szembeötlően a hitehagyás, erkölcsi sötétség és erőteljes vallási
üldözés korszaka volt. Róma püspökének tárgyalásra nem vihető parancsai előtt a
föld királyainak is meg kellett hajolniuk, hiszen nem más, mint „Úr Istenünk, a
Pápa” adta azokat. Keresztények ezrei kényszerültek a föld barlangjaiban
menedéket találni, és még többeket kínoztak, illetve öltek meg. Azonban
semmilyen fenyegetés nem tudta megdönteni ezeknek a buzgó keresztényeknek a
hitét.
„Évszázadokon keresztül tilos volt a Bibliát
terjeszteni.” (51. o.) Hóseás próféciája pontosan teljesült: „Elvész az én
népem, mivelhogy tudomány nélkül való.” (Hóseás 4:6). A keresztény egyház
pusztán névleges vallássá vált. A szörnyű és szembetűnő társadalmi zűrzavar
tévedhetetlenül annak bizonyítéka volt, hogy az emberiség oktalanul megvetette
az „Így szól az Úr”-t.
A múlt figyelmeztetésül szolgál a jövőre. Nagyon
sötét idők fognak még következni, amelyet úgy ír le Dániel 12:1, hogy
„nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt”. Csak azok fognak megállni, akik
állhatatosak és hűségesek, akiknél Isten szava, mint hitük és gyakorlatuk
alapja jelen van. Ha megértjük, mi vár ránk, a kilátásunk pozitív lehet. Közel
a megszabadulásunk, szeretteim! A parancsnokunk hamarosan érkezik, hogy
megszabadítson minket a csalástól és az elnyomástól. Vigyázzunk hát és
imádkozzunk, hogy hűségesnek találtassunk!
Rosana Barros
feleség, édesanya, író.
Brazília
Ámen ,igen így van ahogyan itt olvasuk az Úrvacsorát kiszorítyák a sok ceremónák és az a nép követik a Pápát. Istennek engedjük ,elvégezze ami az Ő megváltásában megíratott ,és minket használjon jó eszközűl az angyalai és a Szent Lelke általl ÁMEN.
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlésAz előző fejezetben olvashattuk, hogy Dávid megverte a filiszteusokat,Móábot, a damaszkuszi arámokat, s egész Edóm is szolgája lett. Az ammónitákkal azonban nem viselt hadat, mi több a mai fejezet elején úgy találjuk megírva, hogy Náhás király szeretettel bánt Dáviddal. Dávid meg kívánta őrizni ezt a jó kapcsolatot Náhás fiával is. Feltehetőleg Dávidot is megrázta Náhás halála, s osztozni kívánt Hánun gyászában, és szeretetből vígasztaló követet küldött hozzá. A fogadtatás azonban nem a szeretet, de még csak nem is a békesség alapjaira helyezkedett. Az ammóniak királyát vezérei félreinformálják, mondvacsinált okokra hivatkozva háborús helyzetbe keverik királyukat, s az országot. Nem ismerték Dávid szándékait, mégis a rosszat feltételezték, s mivel nem is várták meg, hogy mivel érkezik a követ, s hogy kiderüljön szándékuk valódisága, ezért joggal feltételezhetjük, hogy konfliktus generálása, és háborúság kirobbantása volt a céljuk.
VálaszTörlésEz a lelkület átível minden történelmi távlaton, s a mai napig fellelhető az egészen apró dolgokkal kapcsolatban is, nemcsak háborús konfliktusok esetén. Ha jóra igyekszünk, Sátán és angyalai megpróbálják környezetünk számára rossz színben feltünteni azt, s befolyásukat addig gyakorolják, amíg megtalálják azt a személyt, vagy csoportot, aki hajlandó hitelt adni hitető tevékenységüknek, s jól csengő ürügyek mentén ellenséggé formálódnak a jó szándékkal közeledőkkel szemben. Így próbálja lerontani Isten szeretetre alapuló munkáját a hazugság és a gonoszság atyja, hogy Isten országa ne gyarapodhasson, s maga mellé, a pusztulás jármába hajtsa a megtévesztett lelkeket.
De ha vész fenyegeti Isten népét, s reménytelen helyzetbe kerülnek is Övéi, Isten annál erősebben áll a maradék mellé, s győzelemre vezeti azokat, akik Benne bíznak, s az Ő nevét hívják segítségül.
Így szól az Úr a néphez hadviselés idejére:
5 Móz 20/1,4: “1Ha háborúba vonulsz ellenséged ellen, és látsz lovakat, harci kocsikat és nálad nagyobb sereget, ne félj tőlük, mert veled lesz az ÚR, a te Istened, aki fölhozott téged Egyiptom földjéről … 4 Mert Istenetek, az ÚR veletek megy, harcol értetek ellenségeitek ellen, és megsegít benneteket.”
Izráel vezérei nem omlanak össze a szorongató helyzet láttán, hanem a legjobb hadi tudásuk és tapasztalatuk szerint szervezik meg harci taktikájukat, megteszik, ami ember által lehetséges, s a többit alázattal az Úrra bízzák.
A mi hadviselésünk staratégiája az Úr fegyverzetének felöltése:
Ef 6/11-17: “Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. 12Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. 13Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. 14Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, 15sarut húzva lábatokra, készen a békesség evangéliuma hirdetésére. 16Vegyétek fel mindezekhez a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. 17Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde.”
Ha így teszünk Isten megsegít minden harcunkban, s győzedelmes Krisztus követő életre vezet bennünket, hiszen Ő győztes királyunk, aki legyőzte az ellenséget, ellene állt a bűnnek, holott mindenben megkísértetett, fejére taposott a kígyónak, s legyőzte a halált is