Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 37. fejezet 366. nap
37.
A megütött kőszikla
A
Hóreben megütött kősziklából fakadt és ömlött először élő vízsugár, amely
felfrissítette Izraelt a pusztában. Egész vándorlásuk alatt, ahol szükségük
volt rá, Isten irgalmasságának csodája ellátta őket vízzel. A víz azonban nem
ömlött folyamatosan a Hóreben fakadt forrásból. Vándorlásuk közben, ahol
szomjasak voltak, ott mindig víz bugyogott fel a táborhely mellett emelkedő
kősziklák hasadékaiból.
Krisztus
volt az, aki szava hatalmával felüdítő vízsugarat fakasztott és folyatott
Izrael számára. "És mindnyájan egy lelki italt ittak [...] a lelki
kősziklából, amely követi vala őket, e kőszikla pedig a Krisztus volt"
(1Kor 10:4). Krisztus volt a forrása éppen úgy a mulandó, mint a lelki
áldásoknak. Krisztus, az igazi kőszikla, velük volt vándorlásuk egész ideje
alatt. "Nem szomjaznak, bárha pusztaságon vezeti is őket: kősziklából
vizet fakaszt nékik, és meghasítja a sziklát és víz ömöl belőle" (Ésa
48:21). "Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a
sivatagon" (Zsolt 105:41).
A
megütött kőszikla Krisztus egyik jelképe volt. E jelkép segítségével Isten a
legdrágább lelki igazságokat tanítja velünk. Amiként az életet adó víz sugárban
ömlött ki a megütött kősziklából, éppen úgy Krisztusból, - aki verettetett, aki
"[...] megsebesíttetett bűneinkért" (Ésa 53:4-5),- az üdvösség
vízsugara árad az elveszett nemzetségre. Amiként egyszer megütötték a
kősziklát, épp úgy Krisztus is "[...] egyszer megáldoztatván sokak
bűneinek eltörlése végett" (Zsid 9:28). Üdvözítőnket nem kellett másodszor
is feláldozni. Akik Isten kegyelmének áldásait keresik, csak arra van
szükségük, hogy azokat Jézus nevében kérjék, és szívük kívánságát bűnbánó
imádságban öntsék ki. Az ilyen imák arra indítják a Seregek Urát, hogy Jézus
sebeinek érdeméért gazdagon árassza azt az életadó vért, amelyet az Izrael
számára adott éltető víz jelképezett.
A
kősziklából folyó víz emlékét, amely a pusztai vándorlásuk alatt csodálatos és
életet mentő élmény volt, az izraeliták nagy örömük kinyilvánításával
ünnepelték meg Kánaánban való letelepedésük után. Krisztus idejében ez az
ünneplés egyike lett a leghatásosabb szertartásoknak. Ezt a sátoros ünnep
alkalmával tartották meg, mikor az emberek az egész országból Jeruzsálemben
gyűltek össze. Az ünnep mind a hét napján a papok zeneszóval és a léviták
énekkarával vonultak ki arany edénnyel a Siloám tavához, hogy vizet merítsenek
a tó forrásából. Az imádkozók sokasága követte őket. Akik csak közel tudtak
kerülni a vízsugárhoz, ittak is abból, miközben örvendező ének csendült fel
ajkukról: "Örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejéből" (Ésa
12:3). Azután a trombiták hangja és az ünnepélyes énekek kíséretében a papok
által kimerített vizet a templomba vitték: "Ott álltak a mi lábaink a te
kapuidban, óh Jeruzsálem" (Zsolt 122:2). A vizet ráöntötték az égő
áldozati oltárra, miközben zengtek az Istent dicsérő énekek. A sokaság
hangszerekkel és mélyhangú trombitákkal vett részt a győzelmi énekeket zengő
kórus énekében.
Az
Üdvözítő arra használta fel ezt a jelképes istentiszteletet, hogy az emberek
elméjét azokra az áldásokra irányítsa, amelyeket hozott nekik. "Az ünnep utolsó
nagy napján[...]" Jézus hangja hallhatóvá lett, mert áthangzott a templom
udvarain: "Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz én
bennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből.
Ezt pedig mondja vala a Lélekről" - írja János - "amelyet veendők
valának az ő benne hívők" (Jn 7:37-39). A felüdítő víz, amely kibuggyant,
a kiszáradt és kopár földön kivirágoztatta a pusztát és folydogálva életet
adott a már-már szomjan halóknak. Ez az isteni kegyelem jelképe, amellyel
egyedül Krisztus tud megajándékozni mindenkit, és mely mint élő víz, egyedüli
megtisztítója, felüdítője és erősítője az emberi léleknek. Az, aki Krisztusban
lakozik, megtalálja és megkapja benne a kegyelem és erő soha ki nem apadó
forrását. Krisztus vidámítja meg azok életét és tisztítja meg mindazok
életútját, akik valóban keresik őt. Krisztusnak a szívbe befogadott szeretete
az örök életre szóló jó cselekedetekben mutatkozik meg. Nemcsak azt a lelket
áldja meg, amelyben fakad, hanem élő folyam árad ki az igazságosság szavaiban
és tetteiben, mely felüdíti a körülötte levő szomjazókat.
Mai Bibliai szakasz: 1 Krónikák 29
A király döntéseit nagyban befolyásolja
nemzetének és annak vezetőinek lelki állapota. Dávid tudta ezt, és nyilvános
tanácskozást hívott össze, hogy bátorítsa Izrael népének képviselőit, hogy
legyenek hűségesek és hálásak Istennek.
A trón átadásának ideje elérkezett. Dávid felkérte a nép magas rangú vezetőit, hogy támogassák Salamont, aki még fiatal és tapasztalatlan, de Isten választottja (1Krón 29:1).
A trón átadásának ideje elérkezett. Dávid felkérte a nép magas rangú vezetőit, hogy támogassák Salamont, aki még fiatal és tapasztalatlan, de Isten választottja (1Krón 29:1).
A tanácskozás alatt Dávid példával szemléltette, hogy az Isten iránti odaadás olyan arányban nő, amilyen mértékben kifejezik ima és pénzadományok által. A király nagylelkű adományt ajánlott fel saját kincseiből a templom építésére.
Példából lehet a legjobban tanulni. Dávid követői látták, hogy milyen hálás és nagylelkű az Úr iránt. A király példáján felbuzdulva a vezetők is jó szívvel adományoztak. Több tonnányi arany, ezüst és egyéb értékes fém került felajánlásra a templom építésére, nem kényszerből, vagy kötelességből, hanem önkéntesen és saját akaratból. A nagylelkű adakozás a vezetők odaszánt lelkületének bizonyítéka volt, és segítette őket abban, hogy még buzgóbbak legyenek.
A tanácskozás alatt Dávid lelkesítő hálaimát mondott, magasztalva Isten hatalmas voltát. Hálaénekek és dicsőítő zsoltárok következtek, és az egész gyülekezet lelkesen énekelt.
Ebben az áhítatos, hálatelt légkörben koronázták királlyá Salamont második alkalommal. Az eredmény nem is lehetett más: a Biblia beszámolója szerint Salamon uralkodása dicső volt, és egész Izrael engedelmes volt iránta.
Amikor Isten iránti hálánkat nagylelkűen kifejezzük időnk és pénzünk egy részének felajánlásával, akkor növekszik Isten iránti szeretetünk, és szívünk oltalmat talál a bűn ellen. Ha emlékezetes pillanatokat teremtünk, amikor az Urat szentségének szépségében imádjuk, akkor biztosítunk ragyogó jövőt önmagunk és gyermekeink számára.
Szerető Istenünk, taníts meg minket arra, hogy hogyan szeressünk és szolgáljunk teljes szívünkből Téged!
Jobson Santos
50. heti
olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS
PRÓFÉTÁK 36. és 37.
fejezeteihez (júl. 10-16.).
Ahogyan átnézem a
napi/heti olvasnivalót, mindig „morzsákat” keresek, amelyeket meg tudok osztani
a közösségi médiában.
* „Minden szenvedésüket Ő is szenvedte.”
Ézsaiás 63:9
* „A rosszindulat keltette kijelentések Isten
ellen nagy vétkek.”
* „Isten neve nagy tiszteletben tartandó.”
* „A szándékos szombatrontás… egy kifejezése
annak, ha valaki semmibe veszi Isten tekintélyét.”
* „Az isteni áldások színig telt kelyhét
elvette ajkuktól a bűn.”
* „Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem
semmisít meg.” Zsolt 78:38
* „Árad az üdvösség folyama az elveszett
emberiség számára Krisztusból.”
* „Azoknak, akik kegyelmének áldásai keresik,
csak kérniük kell az Atyát Jézus nevében.”
* „Krisztus összekapcsolja a kettő: Ő a
szikla, Ő az élő víz.”
* „Mielőtt Isten megengedte volna, hogy
Kánaán földjére lépjenek, meg kellett mutatniuk, hogy hisznek ígéreteiben.”
* „Az igazságot sem szabad ingerülten vagy türelmetlenül
odavágni.”
* „Mózes és Áron olyan hatalmat tulajdonított
magának, amely egyedül Istené.”
* „Mivel önmagukra néztek és megbántott
önérzetükre hallgattak, öntudatlanul maguk is vétkeztek.”
* „A múlt hűsége nem törölhet el egyetlen
gonosz cselekedetet sem.”
* „Az önfelmagasztalás szelleme, a testvérek
vádolásának hajlandósága nem kedves Isten előtt.”
* „Mindazoknak, akik istenfélőnek vallják
magukat, legszentebb kötelességük, hogy őrködjenek lelkükön, és önuralmat
gyakoroljanak a legnagyobb kihívások közepette is.”
* „Sátán gyenge pontjainkon támad, de nem
szükségszerű, hogy legyőzessünk.”
Te miket találtál?
Cindy Tutsch
Nyugalmazott
társigazgató
Ellen G. White Intézet
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése