2016. július 26., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 26 - KEDD - 2 Krónikák 14

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 40. fejezet 380. nap

Bálám szemei most megnyíltak és meglátta Isten angyalát, amint kivont karddal ott állt előtte készen arra, hogy lesújtson rá és megölje őt. Rémületében "[...] meghajtá magát és arcra borula" (4Móz 22:31). Az angyal pedig így szólt hozzá: "Miért verted meg a te szamaradat immár három ízben? Ímé én jöttem ki, hogy ellenkezzem veled, mert veszedelmes ez az út én előttem. És meglátott engem a szamár, és kitért én előttem immár három ízben; ha ki nem tért volna előlem, most meg is öltelek volna téged, őt pedig életben hagytam volna" (4Móz 22:32-33).

Bálám tehát annak a szegény állatnak köszönhette életét, amellyel olyan kegyetlenül bánt. Azt az embert pedig, aki az Úr prófétájának címére tartott igényt, aki kijelentette, hogy a szemei megnyíltak és meglátta "a Mindenhatónak látását" (4Móz 24:4.16), annyira elvakította kapzsisága és becsvágya, hogy nem vette észre Isten angyalát, aki látható volt szamara előtt. "[...] e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe" (2Kor 4:4). Milyen sokan vakultak és vakulnak meg így! Tiltott ösvényeken rohannak előre, megszegik az isteni törvényt és nem veszik észre, hogy Isten és az ő angyala ellenük van. Bálámhoz hasonlóan haragszanak azokra, akik a romlásukat akarják megakadályozni.

Bálám azzal, ahogy az állattal bánt, bebizonyította, hogy milyen lélek lakik benne. "Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen" (Péld 12:9). Kevesen ismerik fel bűnösségüket az állataikkal való durva bánásmódban vagy abban, hogy elhanyagolják, szenvedni hagyják szegényeket. ő, aki alkotta az embert, teremtette az állatokat is és "könyörületes minden teremtményéhez" (Zsolt 145:9). Isten az állatokat az ember szolgálatára teremtette. Éppen ezért az embernek nincs joga ahhoz, hogy fájdalmat okozzon nekik durva bánásmóddal vagy kegyetlenül megerőltető munkával.

Az ember bűne miatt "az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig" (Róm 8:22). Így a szenvedés és a halál nemcsak az emberi nemzetséget, hanem az állatokat is sújtja. Az ember a szenvedések súlyának növelése helyett annak könnyítésére törekedjen, annál is inkább, mert a szenvedést a bűnével ő hozta Isten teremtményeire. Az, aki az állatokat kínozza - mivel azok a hatalmában vannak -, gyáva és zsarnok is egy személyben. Sátáni az a hajlam, amely akár embertársainknak, akár az állatoknak fájdalmat okoz. Sokan nem fogják fel, kegyetlenkedésük egyszer kitudódik annak ellenére, hogy a szegény néma állatok nem tudják azt kinyilatkoztatni. Ha ezeknek az embereknek a szemei Báláméhoz hasonlóan egyszer megnyílnának, meglátnák Isten angyalát, tanúként ott állni előttük, hogy vallást tegyen ellenük a mennyei törvényszéken. Minősítésük felkerül a mennybe és eljön az a nap, amikor meghozzák az ítéletet azok ellen, akik megkínozták és megkínozzák Isten teremtményeit.

Mikor Bálám meglátta Isten követét, ijedten így kiáltott fel: "Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állasz előttem az útban. Most azért, ha nem tetszik ez néked, visszatérek" (4Móz 22:34). Az Úr azonban megengedte neki útjának folytatását, de ugyanakkor értésére adta, hogy szavainak az isteni hatalom által ellenőrizetteknek kell lenniük. Isten tudtára adta Moábnak, hogy a héberek a menny oltalma alatt állnak. Isten ezt hatásosan nyilvánvalóvá is tette előttük, amikor megmutatta nekik, hogy Bálámnak nincs hatalma átok mondására isteni engedély nélkül.

Mikor Moáb királya Bálám közeledéséről értesült, nagy kísérettel országa határára ment, hogy ott fogadja őt. Mikor csodálkozását fejezte ki, hogy Bálám a reá váró gazdag jutalmak ellenére is késlekedett eljönni hozzá, akkor a prófétának ez volt a válasza: "Ímé eljöttem hozzád. Most pedig szólhatok-é magamtól valamit? Ami mondani valót Isten ád az én számba, azt mondom" (4Móz 22:38). Bálám igen sajnálkozott e korlátozás miatt. Attól félt ugyanis, hogy szándékát majd nem tudja megvalósítani, mivel Isten ellenőrző uralma alatt kellett munkálkodnia.

A király nagy pompával és országa magas méltóságaival együtt kísérte Bálámot "[...] a Baál magas hegyére" (4Móz 22:41), amelyről megtekinthette a héberek seregét. A próféta ímé ott állt a fennkölt magaslaton és letekintett Isten választott népének táborára. Mily keveset tudtak az izraeliták arról, hogy közvetlen közelükben mi is történik. Nagyon keveset tudtak Istennek arról a gondoskodásáról, amellyel éjjel és nappal körülvette őket. Minden korban lassúak voltak Isten nagy szeretetének és irgalmának felfogására. Ha észre tudnák venni Isten csodálatos hatalmát, amelyet folyamatosan gyakorol érettük, nem telne-e meg szívük hálával szeretetéért és tisztelettel fenségének és hatalmának gondolatára?

Mai Bibliai szakasz: 2 Krónikák 14

Vajon el tudjuk-e egyáltalán képzelni, hogy milyen is lehet az, amikor egy egymilliós sereg támad ellenünk 300 harckocsival megerősítve? Asának, Júdea királyának pontosan egy ilyen erejű hadsereggel kellet szembenéznie. Jól felkészült a harcra. A városokat, egyiket a másik után, falakkal, bástyákkal, zárakkal és rácsokkal ellátott kapukkal erősítette meg. Még a magaslatokat és az idegen istenek oltárait is lerombolta, összetörte a bálványoszlopokat, és kivágta az Asera-oszopokat. Vajon elegendő volt mindez?

Olvassuk el figyelmesen ezt a csodálatos imát: „Ó Urunk! Senki sem segíthet rajtunk, egyedül csak te! Te meg tudod segíteni a gyengét épp úgy, mint az erőset – segíts most rajtunk, Örökkévaló Istenünk! Csak benned bízunk, és a te nevedben megyünk e rettenetes sereg ellen. Urunk, te vagy Istenünk, ne győzzön halandó ellened!” (11. vers – Easy-to-Read Version).

Az egymillió alulmaradt. Ezt a történetet a mi tanulságunkra őrizte meg a Biblia. „Asa imáját minden hívő keresztény imádkozhatja. Mi is harcot vívunk, de ’nem test és vér ellen’, hanem ’erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak’ (Ef 6:12 új prot. ford.). A élet harcában találkozhatunk az igazság ellen felsorakozó gonosz erőkkel. Reménységünk nem emberben, hanem az élő Istenben van. Teljes hittel és bizonyossággal számíthatunk arra, hogy Isten egyesíti hatalmát az emberi eszközök igyekezetével neve dicsőségére. Igazságának fegyverzetében győzhetünk minden ellenségen” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 111. oldal).

A mai nap a te győzelmed napja. Mondd el Asa imáját és higgy!

Scott Griswold

52. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 40. fejezetéhez (júl. 24-30.).

Ismerősek az események Bálám életében, aki valaha Isten elhivatott prófétája volt, de a pénz szeretetéért hagyta, hogy mélyen átjárja szívét a gonosz gyökere. Két moábita küldöttség is jött, hogy elcsábítsa őt, és megadja az árát, hogy jöjjön és átkozza meg Izraelt, miután Isten egyértelműen nemet mondott. Szamárháton indult útnak, de a szamár nem mozdult a pusztító angyal előtt – ezzel megmentve az egyre dühösebb prófétát Isten ítéletétől. A három oltár emelésével és az oltáronkénti hét áldozattal, amelyek csak áldást eredményeztek, mélyen megérintette Bálám szívét, ahogyan felfedezte Isten kegyelmének dicsőségét az Ő népén.

Sajnálatos módon azonban Bálám nem engedett Isten hihetetlen türelmének és megbocsátásának, Jehova iránta való irgalmassága elsöprő bizonyítékának. Minden egyes lehetőséget, amit megbánásra fordíthatott volna, tervek szövögetésére szánta, hogy hogyan tudná Izrael védelmét megtörni.

Nem csak Bálám, hanem Bálák, Moáb királya is célpontja volt Isten kitartásának, mellyel a szívét szerette volna elnyerni. Nagyon jól ismerték Izrael csodálatos megszabadulásának történetét Egyiptomból, csak úgy mint az amoriták és Básán óriásainak királysága fölött aratott elsöprő győzelmükét. Isten vezette az Ő népét az Ígéret földje felé, és Bálák attól rettegett, hogy az ő birodalma lesz a következő, amit romba döntenek. Ő is hallotta Bálám ajkáról a hegy lábánál békésen táborozó Izraelnek szóló áldó szavakat. Azonban a szíve túlságosan megkeményedett, hogy megadja magát Izrael Istenének. Ehelyett átkot keresett.

Bálám és Bálák bőséges bizonyítékot kaptak Jehova irgalmasságáról és hatalmáról. Semmilyen más Isten nem olyan, mint Ő. Mégis, szíveik keménysége kitartott. Szörnyű a vége azoknak, akik eltökélten mellőzik Isten jóságát.

Kevin James
PARL Associate Director
Southern Union Conference, USA

                    Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése