Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 8. fejezet 935. nap
Jézus nem tagadta meg földi szüleihez való rokoni
viszonyát. Jeruzsálemből velük tért haza, és segített nekik nehéz munkájukban.
Szívébe rejtette küldetésének titkát, és engedelmesen várta az időt, amikor
megkezdheti munkáját. Miután felismerte, hogy ő Isten Fia, tizennyolc éven át
erősen fenntartotta azt a köteléket, amely názáreti otthonához fűzte, és
teljesítette a fiú, a testvér, a barát és a polgár kötelességeit.
Attól fogva, hogy a templomban Jézus előtt feltárult
küldetése, visszahúzódott attól, hogy kapcsolatot tartson a sokasággal. Arra
vágyott, hogy csendben visszatérhessen Jeruzsálembe azokkal, akik ismerték
élete titkát. A húsvéti istentisztelet által Isten el akarta vonni az övéit az
evilági gondoktól, és emlékeztetni akarta őket arra a csodára, amit Egyiptomból
való szabadulásukért tett. Arra vágyott, hogy művében felismerjék a bűntől való
szabadulás ígéretét. Ahogyan a megölt bárány vére megvédte Izrael otthonait,
úgy védelmezi meg Krisztus vére lelküket. De Krisztus által csak úgy
menekülhetnek meg, ha hit által az Ő élete sajátjukká válik. A jelképes
szolgálatnak csak akkor volt értelme, ha a hívőket Krisztushoz, mint személyes
megváltójukhoz vezette. Isten óhaja az volt, hogy imádsággal tanulmányozzák és
gondolják át Krisztus küldetését. De amikor a sokaság elhagyta Jeruzsálemet, az
utazás és a társasági kapcsolatok izgalma túl gyakran kötötte le figyelmüket,
és a szolgálatot, amelynek szemtanúi voltak, elfelejtették. A Megváltót nem
vonzotta társaságuk.
Minthogy József és Mária Jeruzsálemből Jézussal egyedül
tért vissza, Jézus remélte, hogy gondolataikat a szenvedő Üdvözítőről szóló
jövendölésekre irányíthatja. Szeretett volna enyhíteni anyja fájdalmán, amit a
Kálvárián kell majd elviselnie. Máriára gondolt, akinek látnia kell majd fia
végső haláltusáját. Jézus vágyott arra, hogy anyja megértse küldetését, hogy
megerősödjön, és el tudja viselni, amikor kard hatol a lelkébe. Amiképpen Jézus
elszakadt Máriától, ő pedig három napig bánatosan kereste, úgy lesz akkor is,
amikor a Messiás feláldozza magát a világ bűneiért, és ismét elvész anyja
számára három napra. És amikor előjön a sírból, Mária bánata újra örömre
változik. De mennyivel könnyebben tudta volna elviselni a fia halála miatti
kínokat, ha megértette volna az Írásokat, amelyekre Jézus próbálta most
gondolatait terelni!
Mai Bibliai szakasz: Máté
8
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Életének
utolsó éveiben Thomas Jefferson, az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke
elkészített egy új evangéliumot, aminek
ezt a címet adta: „A názáreti Jézus élete és erkölcsi értékei” A Máté, Márk, Lukács és János
evangéliumaiból kiválasztott igeverseket Jefferson kiollózta és időrendi sorrendbe rakta. Ám ebből a
válogatásából kihagyta az Újszövetség minden olyan részét, melyekben
természetfeletti jelenségek szerepelnek. Más szóval Jefferson létrehozta a
saját, csodatételek nélküli evangéliumát.
Thomas
Jefferson el tudta fogadni Jézust, de a csodatételeit nem. Azonban, ha
kihagyjuk az evangéliumokból a csodatételeket, nagyon keveset láthatunk meg
Jézusból, hiszen csodatételei nélkül nem ismerhetjük meg, kicsoda valójában
Jézus: Ő Isten Fia.
Amikor
Jézus befejezte a Hegyi Beszédet, „Álmélkodik
vala a sokaság az Ő tanításán, mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma
van” (Mt 7:28-29). Azzal, hogy a
Hegyi Beszédet evangéliumának ebben a részében örökítette meg, Máté először
Jézusnak a szavai által gyakorolt hatalmát mutatja be. Ebben és a következő
fejezetben Máté bemutatja Jézus hatalmát a cselekvésben is.
A Máté
evangéliumában megörökített csodák Jézus hatalmának nagyon fontos bizonyítékát
adják. Először is, Jézusnak hatalma van a betegségek felett. Máté a leprásnak,
a római százados szolgájának és Péter anyósának meggyógyításával támasztja ezt
alá. Másodszor, az éjszakai vihar lecsendesítésének történetével megmutatja,
hogy Jézusnak hatalma van a természet erői fölött (23-27. vers). Harmadszor pedig, Jézus a démoni
erőknek is felette áll (28-34. vers).
Ma is
küszködhetünk betegségekkel, de ne feledjük, hogy Jézusnak hatalma van
felettük. Aszály fenyegetheti földjeinket, de jusson eszünkbe, hogy Jézus a
természetnek is Ura. Végül pedig, ha démonok gyötörnek is bennünket, soha ne
feledjük, hogy még a démonok is elismerik a mi Urunk, Jézus erejét és hatalmát.
Oleg
Kostyuk
130. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
8. fejezetéhez
(január 28 - február 3.).
Mária és József szem
elől tévesztették Jézust. Érthetetlen – de igaz.
Ami még rosszabb, hogy
mennyire sok időbe telt nekik, hogy észrevegyék ezt. Csak akkor kezdték keresni
Őt, amikor már sötétedett. Nyilvánvalóan senki sem hiányolta Őt korábban. Három
nappal később találták meg, a templomban, a törvény tanítóinak lábainál ülve.
Szem elől téveszteni
Jézust könnyebb, mint gondolnád.
A legjobb törekvésünk
ellenére, valahol a telezsúfolt életünk egy rejtett zugába is kerülhet a
Megváltó. Néha sötétségre van szükségünk ahhoz, hogy észrevegyük, amit a
világosban nem láttunk. A sötétség képes arra, hogy eltávolítsa mindazt, ami
elterelte a figyelmünket, s ráébresszen arra, hogy szükségünk van Istenre.
Közvetlenül Isten jelenlétébe is hozhat minket.
Mózes a hegyoldalban, a
panaszkodó tömeg pedig lejjebb, a puszta talajon vert tábort. Jahve pedig
felhőbe és tűzbe burkolózva jelenik meg, hogy találkozzon népével, akik
rettegnek. Mózes azonban nem így tesz. „Távol álla azért a nép, Mózes pedig
közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.” (2Móz 20:21)
Ez olyan sötétség,
amely fényt lehel ki. Olyan sötétség, ahol Istent váratlan módon hallhatjuk.
„Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és amit fülbe súgva
hallotok, a háztetőkről hirdessétek.” (Mt 10:27)
Mit súg Isten a füledbe
ebben a sötétségben?
Karen J. Pearson
Meridian/Parma
hetednapi adventista körzet
Idaho, USA
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése