Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 13. fejezet 957. nap
Az ajánlotta fel a világ országait Krisztusnak, aki a
mennyben fellázadt. Hűbéri szolgálatot akart vásárolni gonosz elveihez, de
Krisztus nem volt megvásárolható. Azért jött, hogy megalapítsa az igazság
országát, és Ő nem másítja meg tervét. Sátán ugyanezzel a kísértéssel közelít
az emberhez, nagyobb sikerrel, mint Krisztusnál. Felajánlja az embereknek a
világ országait azzal a feltétellel, hogy elismerik fennhatóságát. Megkívánja,
hogy áldozzák fel a becsületet, semmibe vegyék a lelkiismeretet és az önzésnek
éljenek. Krisztus azt parancsolja, hogy keressék először Isten országát és az Ő
igazságát, ám Sátán mellettük halad és azt mondja: "Bármi lenne is igaz az
örök élettel kapcsolatban, ha boldogulni akartok a világban, nekem kell
szolgálnotok. Jólétetek a kezemben van. Adhatok nektek gazdagságot, örömöket,
megbecsülést és boldogságot. Fogadjátok meg a tanácsomat! Ne hagyjátok, hogy a
becsület vagy az önfeláldozás hóbortos nézetei magukkal ragadjanak titeket! Én
egyengetem az utat előttetek." Így tömegeket csap be. Beleegyeznek, hogy
az "én" szolgálatában éljenek, és Sátán elégedett. Míg földi uralom
reményével kecsegteti őket, ő uralkodik lelkükön. Amit felajánl, nem az övé,
hogy adományozhatná, s nemsokára el is veszíti. Ráadásul még meg is fosztja az
embereket Isten fiainak örökségétől.
Sátán megkérdőjelezte Jézus istenfiúságát. Az elutasítások
olyan bizonyítékok voltak, amelyeket nem tagadhatott. Az Istenség átvillant a
szenvedő emberen. Sátánnak nem volt ereje ellenállni a parancsnak.
Megszégyenülten, dühtől görnyedten kényszerült visszavonulni a világ
Üdvözítőjének közelségéből. Krisztus győzelme olyan tökéletes volt, mint Ádám
bukása.
Mi is ellenállhatunk a kísértésnek, és Sátánt távozni
kényszeríthetjük. Jézus, Isten iránti engedelmességgel és hittel győzött. Az
apostol által így szól hozzánk: "Engedelmeskedjetek azért az Istennek;
álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és
közeledni fog hozzátok" (Jak 4:7-8). Nem menekülhetünk meg a kísértő
hatalmától, - legyőzte az emberiséget, és ha saját erőnkből próbálunk megállni,
áldozatul esünk fortélyainak. Ám "erős torony az Úrnak neve, ahhoz
folyamodik az igaz, és bátorságos lészen" (Féld 18:10). Sátán retteg és menekül
még a leggyengébb lélek elől is, aki az Ő hatalmas nevében talál menedéket.
Miután az ellenség eltávozott, Jézus kimerülten,
halálsápadtan zuhant a földre. A mennyei angyalok látták a küzdelmet, nézték
szeretett Parancsnokukat, amint kimondhatatlan szenvedés árán készíti
szabadulásunk útját. Nagyobb próbát állt ki, mint amilyet nekünk valaha is ki
kellene állnunk. Most az angyalok szolgáltak a haldoklóként fekvő Isten Fiának.
Étellel erősítették, Atyja szeretetének üzenetével vigasztalták, és
biztosították, hogy győzelme által az egész menny diadalt aratott. Jézus újból
életre kelt, szíve részvéttel telt meg az ember iránt, és elindult, hogy
bevégezze az elkezdett munkát. Nem pihen, amíg meg nem menti az elbukott
emberiséget, és az ellenség meg nem semmisül.
Nem mérhetjük fel megváltásunk árát addig, amíg nem áll
együtt a megváltott a Megváltóval Isten trónja előtt. Akkor az örök otthon
dicsősége ámulatba ejti érzékeinket, és megértjük, hogy Jézus mindezt elhagyta
értünk. Nemcsak a mennyei udvar száműzöttje lett, hanem vállalta a bukás és az
örök elveszés kockázatát is. Akkor majd lábához helyezzük koronánkat, és
zengjük az éneket: "Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és
gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és
áldást" (Jel 5:12).
Mai Bibliai szakasz: Márk
2
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Lukács 19:10 Jézus
következő szavait jegyzi fel: „Mert az
Emberfia azért jött, hogy megkeresse az elveszetteket, és megmentse őket.”
Az elveszettek keresése, a bűnösök elérése volt Jézus földi missziója. Ezt a
küldetést hangsúlyozza Márk 2. fejezete.
Ez a fejezet azzal a
történettel kezdődik, amiben néhány férfi Jézushoz viszi beteg barátját. Amikor
a nagy tömeg meggátolja őket, hogy a Megváltó közelébe kerülhessenek,
megtalálják a megoldást: megbontják a tetőt, és az így keletkezett nyíláson
keresztül Jézus lábaihoz eresztik le a beteget. Milyen gyönyörű tanítás rejlik
ebben a történetben! Nem engedhetjük, hogy bárki vagy bármi, gyülekezeten belül
vagy kívül, meggátoljon bennünket, hogy barátainkat Jézushoz vigyük.
Amikor Jézus meglátta a
lebénult beteg embert, megbocsátotta a bűneit. Ez a cselekedet megdöbbentette a
törvény tanítóit, akik megkérdőjelezték Jézus jogát, hogy bűnöket bocsásson
meg. Ez természetesnek tűnhet nekünk, mindazoknak, akik megértettük, hogy Ő azért
jött, hogy megbocsásson nekünk, és megmentsen bennünket a bűntől. Nincs semmi
fontosabb ennél, még a fizikai gyógyulás sem. Amikor Jézus meggyógyította ezt
az embert, nyilvánvalóvá tette bűnbocsátó hatalmát. Milyen felkavaró lehetett
ez az írástudók számára, akik úgy érezhették, hogy saját tekintélyük lett oda,
de mennyire bátorító ez azok számára, akik bűnbocsánatért jönnek
Jézushoz.
Az, hogy Jézus Mátét is
elhívta más „bűnösökkel” és adószedőkkel együtt, a farizeusok és
írástudók további kritikáját vonta maga után. Jézus így válaszolt: „Nem az egészségeseknek van szükségük
orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat, hanem hogy a
bűnösöket hívjam” (17. vers). Milyen boldogok lehetünk, hogy ez volt Jézus
küldetése! Valódi reménységünk lehet nekünk, bűnösöknek Jézusban, hogy nem kell
elvesznünk. Épp úgy, ahogy a béna ember, Máté és a barátai is bíztak Jézus
megmentő hatalmában, mi is bízhatunk az Ő csodálatos kegyelmében és
megbocsátásában.
David Smith
133. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
12-13. fejezeteihez
(február 18-24.).
„Soha nem léphet ki
senki a gonosz soraiból, hogy Istennek szolgáljon, anélkül, hogy ne találkozzék
Sátán támadásaival.”
Bizonyosan meg leszünk
kísértve az ígéret földjére tett utazásunk során! Amire szükségünk van azonban,
az az erő, ami felülkerekedik ezen, az is megadatott. Mégis, nekünk kell
amellett döntenünk, hogy győzedelmeskedünk Krisztusban. Dönthetünk amellett, hogy
felülkerekedünk a gyengeségeinken, amelyeket szüleinktől örököltünk és azon
gyengeségeink felett is, amelyek a saját hibáinkból erednek. Isten csodálatos
ígéretet adott az Ő igéjében: „De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja
nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.” Korinthusbeliekhez írt I. levél 15:57
Jézus Krisztus
pusztabeli megkísértésében megtaláljuk, hogy Ő hogyan győzedelmeskedett Sátán
felett. Minden egyes kísértésben Isten szava volt a védekezése. Vagyis
memorizálhatjuk mi is Isten szavát, és válaszolhatunk minden kísértésre egy
„Így szól az Úr.”, illetve „Meg van írva.” igével. Még egy dolog, amit
megtanultam Jézus Krisztus pusztabeli történetéből az, hogy ne játsszak a
kísértéssel. Ha halogatom a választ, amikor kísértés kerülget, akkor saját
magam kísértője leszek. Azzal, ha elszökünk a kísértés elől és hit által élünk
az ígéretekben, a Jézus Krisztus által nyújtott győzelem az enyém és a tied is
lehet.
Argentina Vanegas
Női vezető,
Kelet-ázsiai Oktatási Intézet
Malajzia
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése