Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 17. fejezet 1346. nap
Miután Márk eltávozott tőlük, Pál és Barnabás meglátogatták
a pisidiai Antiókhiát. Ott szombatnapon bementek a zsinagógába és leültek.
"Azonban a törvénynek és a prófétáknak felolvasása után küldének a
zsinagógának elöljárói hozzájuk, mondván: Atyámfiai, férfiak, ha van valami
intőbeszédetek a néphez, szóljatok." Miután így felszólították őket, hogy
beszéljenek, "Pál azért felkelvén és kezével intvén, monda: Izráelnek
férfiai és ti, kik félitek az Istent, halljátok meg." Ezután csodás beszédet
tartott. Először történelmi áttekintést nyújtott Isten eljárásáról, útjáról és
módjáról, ahogyan a zsidó népet vezette az egyiptomi szabadulás után. Beszélt
nekik Isten ígéretéről, hogy Dávid magvából küld számukra Üdvözítőt. Ezután
nyíltan kijelentette: "Ennek magvából támasztott Isten, ígérete szerint,
Izráelnek szabadítót, Jézust; minekutána előbb János az ő eljövetele előtt a
megtérésnek keresztségét prédikálta Izráel egész népének. És mikor be akaró
végezni János az ő tisztét, monda: Nem én vagyok az, hanem ímé én utánam jő,
kinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját". Nagy erővel prédikálta
tehát Jézust, mint az emberek Üdvözítőjét, mint a megjövendölt Messiást.
Miután Pál befejezte magyarázatát, így szólt:
"Atyámfiai, férfiak, Ábrahám nemzetének fiai és kik ti köztetek félik az
Istent, ez idvességnek beszéde néktek küldetett. Mert akik lakoznak
Jeruzsálemben és azoknak fejei, mivelhogy őt fel nem ismerék, a prófétáknak
szavait is, (melyeket minden szombaton felolvasnak) ítéletükkel
betöltötték."
Pál nem habozott, hogy leplezetlenül kimondja az igazságot:
a zsidó vezetők elvetették az Üdvözítőt. Majd így folytatta: "És bár semmi
halálra való okot nem találtak, kérék Pilátustól, hogy ölettessék meg. És mikor
mindazokat elvégezték, amik ő felőle megírattak, a fáról levéve, sírba
helyezteték. De az Isten feltámasztó őt halottaiból; és ő megjelent több napon
át azoknak, kik együtt jöttek fel ő vele Galileából Jeruzsálembe, kik néki
bizonyságai a nép előtt."
Mai Bibliai szakasz: 5
Mózes 6
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Isten
kijelentése után – amit az előző fejezetben olvastunk –, nem csoda, hogy Mózes
ezt mondja: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az
Úr! Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes
lelkedből és teljes erődből!” (5Móz 6:4-5). Isten szeretet (1Jn 4:8-16). Őt
nem érdekli a felületes ismeretség. Igazi szívbeli kapcsolatra vágyik. Mivel Ő
teremtette az embereket, azt szeretné, ha tudnák, hogy Hozzá tartoznak, mert Ő
adott nekik életet és meghalt azért, hogy örök életük lehessen. Krisztus ezt a
szakaszt idézte, amikor a legfontosabb parancsolatról beszélt (Mt 22:37-40).
Egyik földi vallásalapító sem jobb, mint egy ember alkotta isten, mert nem
élők; vagy ha élnek még, akkor is csak emberek. Egyedül egy igaz Isten létezik,
aki öröktől fogva van, és örökké él. Végtelen és isteni szeretettel fordul az
emberek felé, ami páratlan.
Ezért
akart Isten nagy és gyönyörű városokat adni Izraelnek, amiket nem ők építettek,
házakat, amik nem az ő keze munkájuk, javakat, amiket nem ők szereztek és
szőlőket, amiket nem ők ültettek. Ezek fizikai ajándékok voltak, amik az ajándékozóval
jártak együtt. Szerette volna őket megáldani lelkileg is, ám Isten aggódott,
hogy ezek miatt elfelejtenék Őt, mert bálványokká válnának, és elválasztanák
őket Tőle, aki minden áldást biztosított számukra. A meggazdagodott Izrael
Laodiceára emlékeztet, Isten végidei egyházára, amely gazdag és azt gondolja,
nincs szüksége semmire, miközben a legnagyobb szüksége van Istenre, akit kívül
hagynak (Jel 3:14-20). Micsoda hálátlanság!
A
történelem során az emberek sokszor szívük ajtaján kívül felejtik Istent. Ám Ő
még mindig szereti őket. Megígéri Laodiceának, hogy ha beengedik Őt az
életükbe, akkor a második advent után vele ülhetnek majd a
trónján (Jel 3:21). Az Ő szeretete a legcsodálatosabb az univerzumban, szeretne
veled lenni ma és többet adni pusztán fizikai áldásoknál. Azt szeretné, ha
meghívnád, hogy uralkodjon az életedben annak előízeként, amikor Vele együtt
fogsz uralkodni örökké.
Norman
Gulley
189. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 17. fejezetéhez (március 17-23.).
A hírnökök olyan
személyek voltak, akiknek a feladatuk az volt, hogy nyilvánosan kihirdessék a
közösség felé, amit a parancsolóik megkívántak tőlük. A mai világunkban, ahol a
modern eszközök vették át a személyes hírvivők helyét, hihetetlen kiváltságnak
tartom, hogy Isten békehírnöke lehetek a példaadásommal és az evangélium
igazságának közhírré tételével. Engedelmeskedvén Mennyei Parancsolómnak,
kiváltság számomra, hogy hirdethetem a jó hírt, hogy létezik ingyen megváltás
Jézusban bárki számára, aki el akarja fogadni. És hűséges akarok maradni, hogy
teljesíthessem ezt a küldetést, bárhová is küld engem.
Nem mindig könnyű,
azonban bátorságot és erőt meríthetek tőle. Egyre mélyül a meggyőződésem, hogy
az én felelősségem, hogy hűséges maradjak a feladatomban – bízzak, ne magamban,
hanem Istenben, és az ő erejének hatalmában. Meg vagyok győződve arról, hogy
amikor elhív, képessé is tesz. Szükségem van arra a Valakire, aki elküldött,
hogy segítsen nem a saját kényelmemre és jólétemre gondolni elsőként. Szükségem
van rá, hogy segítsen, mint Barnabásnak tette, hogy ne legyen szigorú a
munkában leggyengébbekkel, hanem türelmes legyen, és mindig legyen hajlandó
nekik újabb esélyt adni.
Az a vágyam, hogy
Jézus, aki a világosság, bennem éljen és dicsőséget adjak neki azáltal, hogy
ragyogó jelzőfénnyé leszek, amely hirdeti a reményt és a megváltást azok
számára, akik a modern élet baljós tengerének viharos vizeivel küzdenek.
Marco T. Terreros
Puerto Rico
Fordította: Gősi Csaba
Ámen
VálaszTörlés