Higgyetek az Ő prófétáinak - március 12 - PÉNTEK - Ámos 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 40. fejezet 2066. nap

ISTEN SZOLGÁJÁNAK SZÜKSÉGLETE 

"Jöjj fel hozzám a hegyre."

40. fejezet (6. rész) – Segítség a hétköznapokban

Fizetség

Amikor Krisztus elhívta tanítványait, nem kecsegtette őket hízelgő földi kilátásokkal. Nem ígért nekik nyereséget, sem evilági megbecsülést. De ők sem szabtak semmiféle feltételt. A vámszedőasztalnál ülő Mátéhoz a Megváltó így szólt: "Kövess engem! És az mindeneket elhagyván, felkele, és követé Őt" (Lk 5:27-28). Máté, mielőtt szolgálatot tett volna Jézusnak, nem igényelt korábbi foglalkozásával járó azonos fizetést. Kérdezés és tétovázás nélkül követte Jézust. Elég volt neki, hogy a Megváltóval lehet, hogy hallhatja szavait, hogy vele dolgozhat.

Így volt ez a korábban elhívott tanítványokkal is. Amikor Jézus Pétert és társait elhívta, ők azonnal otthagyták hajójukat és hálóikat. E tanítványok némelyikének voltak olyan barátaik, akiket el kellett tartaniuk, de amikor meghallották a Megváltó hívását, nem tétováztak. Nem kérdezték: "Miből fogok megélni, és hogyan tartom el a családomat?" Engedelmeskedtek a hívásnak. Amikor pedig később Jézus megkérdezte tőlük. "Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok?" - ezt válaszolhatták: "Semmiben sem" (Lk 22:35).

Ma az Úr minket is hív, ahogy Mátét, Jánost és Pétert is elhívta. Ha szeretete megérinti szívünket, nem az ellenszolgáltatás kérdése lesz gondolataink homlokterében. Örülni fogunk annak, hogy Krisztus munkatársai lehetünk, és nem félünk magunkat gondjaira bízni. Ha Istent tesszük erősségünkké, világos képünk lesz feladatról és önzetlen törekvésről; életünket nemes szándék fogja cselekvésre sarkallni, ami bennünket a hitvány indítékok fölé emel.

 

Mai Bibliai szakasz: Ámos 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%81mos%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=%C3%81m%C3%B3sz%203&version=NT-HU

Ebben a fejezetben Ámos felhívást intéz az érzéketlen és nemtörődöm néphez, hogy vegyék figyelembe Isten ítéleteit (1-8. vers), és Isten igazságosságát, aki megfenyíti azokat, akik bűneikben maradnak és nem térnek meg. Úgy mutatja be Istent, mint aki igazságos és szent (9-15. vers).  

Izrael és Júda – az a család, amelyet Isten felhozott a szolgaság földjéről – egy világos üzenetet kapott (1 vers). Isten kiválasztotta őket, mint népet és egy különleges kapcsolatra lépett velük. A kiváltságok és a nagy világosság ellenére, amely beragyogta útjukat, a választottak vétkeztek Isten ellen. Fő bűnük a hitehagyás volt (3:14; 4:4-5. vers). 

Isteni ítélet alá estek a korrupció, a kapzsiság és a fényűzés miatt, amelynek következtében figyelmen kívül hagyták a felebarát iránti legalapvetőbb kötelezettségeket és kegyetlenül elnyomták a szegényeket. A nagyok és hatalmasok helytelenül használták fel vagyonukat és befolyásukat, amelyet jól használva felszámolhatták volna a korrupciót és a szegénységet. Isten kijelentette, hogy az Izraellel kötött különleges szövetséget nem tudja fenntartani addig, míg ragaszkodnak gonoszságukhoz, ugyanúgy ahogy két ember sem járhat együtt (3. vers), ha nem ugyanabba az irányba haladnak, vagyis nincs közös céljuk és látásmódjuk. 

Ahogy az oroszlán ordít, mielőtt rárontana prédájára (4. vers), Isten is úgy figyelmezteti a gonosztevőket prófétája által, mielőtt megbüntetné őket. Ahogy a madár csapdába esik (5. vers), a bűnöst is úgy fogja meg saját gonoszsága, és nem tudja elkerülni bűnének büntetését. Ahogy a hirtelen megszólaló trombita hang félelmet kelt a városban (6. vers), Isten is arra vágyik, hogy prófétái üzenete ugyanígy felébressze a bűnöst. Az embernek emlékeznie kell arra, hogy Isten büntetése követi szolgáinak, a prófétáknak a figyelmeztetéseit (7. vers). Ahogy az oroszlán ordítása félelmet kelt emberben és állatban, az isteni Igének is megvan a hatása a prófétára, aki nem tudja megállni, hogy ne prófétáljon, és ne adja át Isten üzenetét (8. vers).

Ámos hívja a pogányokat, Filiszteát és Egyiptomot, hogy figyeljék meg Izrael bűneit és meg fognak lepődni a magukat Isten népének vallók gonosz életén. Izrael elfelejtette az igazságosságot, ami a társadalom alappillére; erkölcsileg és lelkileg vakok lettek, úgy hogy nem tesznek jót, de nem is tudják, hogy mi a jó. Ezért az isteni büntetés alapos lesz, kivéve egy kis maradék esetét (12. vers). 

Amikor Isten családja nem élt előjogaihoz és küldetéséhez méltóan, kiváltságos helyzetétől megfosztotta az Úr, amit a keresztény egyház, Isten lelki népe kapott meg. Minél jobban ismeri valaki Isten akaratát, annál nagyobb a felelőssége, de a jutalom is. Bárcsak tanulnánk Izrael tapasztalatából, és közelebb húzódnánk Istenhez és egymáshoz is!   

Deepati Vara Prasad 

292. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  40. fejezetéhez (március 7-13.).

Van egy dal az 1970-es évekből, amelyet a Heritage Singers nevű adventista énekegyüttes énekel, és a címe: „A könnyeket érti az Isten”. Az első versszak így szól:

„Sokszor eltűnődsz, miért könnyezik a szemed,

És a terhek többnek tűnnek, mint amit elbírsz,

De Isten melletted van,

Látja lehulló könnycsepped,

A könnyeket érti az Isten.”

Emlékszem, hogy fiatalkoromban hallgattam ezt a dalt. Mindig is gyönyörűnek tartottam, de nem tudtam azonosulni vele, mert az életemben nem voltak próbák és terhek.

Jézus azonban azt mondta, hogy a próbák a keresztény tapasztalat részei (János 16:33). Nem lehet elkerülni őket – „…megpróbáltatásaitok és nyomorúságotok lesz.” Így aztán nem kellett volna meglepetésként érjen, amikor közel három éve megkezdődött a tűzpróbám. De akként ért. Nem értettem, Isten miért engedi meg.

Ma már tudom, hogy az Úr az Ő finomító tüzét arra használja, hogy rávilágítson a jellemhibáimra, és így azokat kijavíthassam, és alkalmas lehessek az Ő szolgálatára.

Tehát ahogy a próba folytatódik, bízhatok benne, hogy Ő támogat a kezével (Zsolt. 37:24) és tömlőjébe szedi könnyeimet (Zsolt. 56:9). És mivel Ő ezt megengedi, abban lehet hitem, hogy nem azért teszi, hogy elpusztítson (Jeremiás 29:11), hanem hogy megújítson.

R. Ortiz

Los Angeles, Kalifornia, USA

Fordította Gősi Csaba