Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 38. fejezet 2055. nap
A
LÉNYEGES ISMERET
"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."
38. fejezet (2. rész) – Az igazi ismeret keresésének fontossága
A legfontosabb tudomány
A kereszténység tudománya annyival mélyebb, szélesebb,
magasabb, mint bármely emberi tudomány, amennyivel magasabb a menny a földnél.
Ennek a tudománynak mestereivé kell válnunk. Értelmünket fegyelmezni, művelni,
képezni kell, mert az Istenért végzett szolgálat módszerei nincsenek
összhangban a természetes emberi hajlamokkal. Meg kell szabadulnunk jellemünk
öröklött és szerzett rossz vonásaitól. Az embernek sokszor félre kell tennie
azt, amit egy életen át tanult és gyakorolt, hogy Krisztus iskolájában
tanulhasson. Szívünket rá kell nevelni a kegyes életben való állhatatosságra. A
kísértések elutasítására képes gondolkozáshoz kell hozzászoktatni magunkat. Meg
kell tanulnunk felfelé nézni. Isten Igéjének elveit - amelyek felérnek az égig,
és átfogják az egész örökkévalóságot - a hétköznapi életünkre gyakorolt
hatásából kell megértenünk. Minden tettünk, minden szavunk, minden gondolatunk
alkalmazkodjék ezekhez az elvekhez! Hozzunk mindent Krisztussal összhangba, és
rendeljünk mindent uralma alá!
A Szentlélek drága ajándékai nem egy pillanat alatt
fejlődnek ki. Bátorság, állhatatosság, szelídség, hit, Isten megmentő hatalmába
vetett rendíthetetlen bizalom - éveken át nyert tapasztalatok gyümölcsei. Isten
gyermekei szent igyekezettel, az igazsághoz való rendíthetetlen ragaszkodással
pecsételik meg sorsukat.
Nincs vesztegetni való idő
Nincs vesztegetni való időnk. Nem tudjuk, hogy kegyelmi
időnk milyen hamar zárul le. A leghosszabb élet is arasznyi csupán; nem tudjuk,
hogy a halál nyilai milyen hamar találnak szíven. Nem tudjuk, milyen hamar kell
búcsút vennünk a világtól és mindentől, ami hozzá tapad. Előttünk terjeszkedik
az örökkévalóság. A függöny nemsokára felgördül. Csak néhány rövid év, és
minden élő felett elhangzik ez az ítélet:
"Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is;
...és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután
is" (Jel 22:11).
Elkészültünk-e vajon? Megismertük-e Istent, a menny Urát, a
Törvényadót és Jézus Krisztust, akit Isten elküldött képviselőjeként a világra?
Ha életünk véget ér, és munkánk lezárul, el tudjuk-e
mondani azt, amit példaképünk, Krisztus mondott:
"Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a
munkát, amelyet reám bíztál... Megjelentettem a te nevedet" (Jn 17:4-6).
Isten angyalai el akarják terelni figyelmünket önmagunkról
és a földi dolgokról. Ne hagyjuk, hogy hiába fáradozzanak!
A lazasághoz szokott gondolkozáson változtatni kell.
"Felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek
abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, amikor megjelen. Mint
engedelmes gyermekek, ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz,
amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; hanem amiképpen szent az, aki
elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; mert meg van írva:
"Szentek legyetek, mert én szent vagyok" (1Pt 1:13-16).
Gondolatainkat Istenre kell összpontosítanunk. Komoly
erőfeszítéseket kell tennünk a természetes szív bűnös hajlamainak legyőzésére!
Igyekezetünknek, önmegtagadásunknak és kitartásunknak arányban kell állnia
annak a célnak végtelen értékével, ami felé törekszünk! Csak akkor nyerjük el
az élet koronáját, ha úgy győzünk, ahogy Krisztus győzött.
Mai Bibliai szakasz: Hóseás 9
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%209&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%209&version=NT-HU
A kánaánita vallás termékenységi kultusz volt; a természet isteneit imádták, akik feltételezésük szerint jólétükről gondoskodtak, és jó termést biztosítottak. Az izraeliták eltávolodtak az igaz Istentől, és követték a kánaánita vallást; jó termést vártak attól, hogy a templomi prostitúciót bevezették istentiszteleteikbe (1. vers). Mivel Isten úgy döntött, hogy Kánaán földjét az Úr földjévé teszi (3. vers), a hitetlen embereket el kellett távolítani, mert Jeruzsálem és Izrael a szentek városa és országa kellett, hogy legyen. Így Istennek meg kellett engednie, hogy az izraelitákat fogságba vigyék Asszíriába, ahol a korábbi, egyiptomi rabsághoz hasonló körülmények között kellett élniük; tisztátalan állatokat kellett fogyasztaniuk és úgy kellett élniük, mint a többi népnek (3. vers). Az asszír fogságban nem engedik meg nekik, hogy az igaz Istent imádják (4. vers), és nem tarthatják meg az Úr ünnepeit (5. vers). Az otthon maradt házaik üresen maradnak, és felveri azokat a gaz (6. vers).
És még ekkor sem ismerték el Istent Teremtőjüknek és Megtartójuknak, azt viszont elismerték, hogy az ítélet és a megtorlás ideje elérkezett. Azonban még mindig a hamis próféták megtévesztő tanításait szerették (7. vers).
Hóseás Izrael őrállója volt, ezért gyűlölték őt az aranyborjú imádat papjai, és csapdát állítottak neki mindenhova (8. vers). Ahogy Gibea gonosz lakói megbecstelenítették a lévita ágyasát (Bír 19.), ugyanilyen gyalázatos és romlott volt az egész Észak-Izrael.
Izrael lelki állapota a pusztai vándorlás idején olyan volt, mint a szőlő első gyümölcse és a korai fügék. A 40 éves pusztai vándorlás vége felé azonban elkezdték imádni Baál-Peort (10. vers). Izrael dicsősége madárként szállt el (11. vers). Istennek meg kellett tanítania Izraelt arra, hogy Ő az igazi Megtartó és nem a Baál, ezért korlátozta a szüléseket és a szaporulatot. Csak így érthetik meg, hogy nincs áldás akkor, amikor a Megtartójuk és Védelmezőjük távol van tőlük (11-12. vers).
Hóseás próféta tudta, hogy Samária pusztulása és az északi királyság fogsága elkerülhetetlen. Izrael népének Asszíriába való elhurcolása idején csecsemőiket az asszírok megölik (13. vers), ezért Hóseás azt kérte Istentől, hogy ne adjon gyermeket az édesanyáknak az invázió és a deportálás előtt.
Urunk segíts, hogy tanuljunk Izrael történetéből, és elismerjük, hogy Te vagy a Megváltónk és Fenntartónk minden időben!
Yoshitaka Kobayashi
291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN
38-39. fejezeteihez
(február 28 – március 6.).
A járvány alatt állandóan azon dolgoztam, hogy
az emberek fizikai betegsége meggyógyulhasson. Nem vettem észre, hogy ennek
változnia kell, hiszen azáltal, hogy elfogadtam a kérést, hogy megírjam ezt az
olvasmányt, elindultam a saját lelki gyógyulásom útján.
Észrevetted már, hogy a lelki életünket az
határozza meg, hogy mekkora mennyiségű lelki táplálékot kapunk, illetve lelki
gyakorlatot folytatunk? Aktív részt vállalunk az üdvösségünkben? Megosztunk
másokkal dolgokat, hogy segítsük, hogy elérjék az üdvösséget? Ezek a fejezetek
a lelki és evilági kapcsolatok építéséről szólnak. Mit tegyek vagy
változtassak, hogy alkalmasabb legyek ezekre a kapcsolatokra? Hogy tudom a
szeretetemet Isten iránt és a felebarátom iránt jobban kimutatni? Szerencsére
ezek a fejezetek útmutatást és bibliai tanítást tartalmaznak ezen kérdések
megválaszolására, beleértve, hogy 1. több időt kell tölteni az írott Igével és
2. aktívabb beszélgetéseket folytatni Istennel és a felebarátainkkal.
A szerző megjegyzi, hogy a bűnnel szemben a legnehezebb
dolog szakítani azzal, amit helytelennek ítélünk, hiszen nagyon sok munkába
kerül újra kapcsolatba lépni és visszatalálni a helyes útra. Elképzelek egy
túrázót, aki eltévedt az erdőben. Először is, hiába marad az úton, az nem
garantálja a biztonságát. A túrázó találkozhat rossz időjárással, egészségügyi
vészhelyzettel vagy éhes ragadozókkal. Azonban, ha letér az útról, csak növeli
a veszély valószínűségét. A lelki alkalmazása ennek, hogy akik úton vannak a
mennybe, maradjanak az úton!
A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.
Emily Cecil
Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏🕊
VálaszTörlés