Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 38. fejezet 2056. nap
A
LÉNYEGES ISMERET
"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."
38. fejezet (3. rész) – Az igazi ismeret keresésének fontossága
Az önmegtagadás szükségessége
Az embert az a nagy veszély fenyegeti, hogy önmagát
becsapva önelégült lesz, és így elkülönül Istentől, az erő Forrásától. Ösztönös
tulajdonságaink - hacsak a Szentlélek nem teszi helyre őket - magukban hordják
az erkölcsi halál csíráit. Az Istennel való élő kapcsolat nélkül nem tudjuk
kivédeni önző énünk, önszeretetünk megszenteletlen hatásait, és legyőzni a
kísértéseket.
Ahhoz, hogy Krisztus segíthessen nekünk, fel kell ismernünk
ínségünket, és meg kell ismernünk önmagunkat. Krisztus csak azt az embert
mentheti meg, aki tudja, hogy bűnös. Csak akkor ragadjuk meg Isten hatalmát, ha
belátjuk, hogy tehetetlenek vagyunk, és cseppet sem bízunk önmagunkban.
Nemcsak a keresztény élet kezdetén kell megtagadnunk
énünket. A menny felé tett minden lépésünknél újra és újra ezt kell tennünk.
Minden jó cselekedetünk rajtunk kívül álló hatalom
függvénye, ezért kitartóan Istenre kell támaszkodnunk, bűneinket mindig
őszintén megvallanunk, és lelkünket előtte megaláznunk. Veszedelmek leselkednek
ránk; és csak akkor vagyunk biztonságban, ha gyengeségünket érezve hittel
hatalmas Szabadítónkba kapaszkodunk.
Krisztus az igazi ismeret Kútfeje
El kell fordulnunk ezernyi dologtól, ami figyelmünket
igényli. Vannak dolgok, amelyek időnket fecsérlik, és érdeklődésünket
felkeltik, de semmit sem nyújtanak. Legfőbb érdekeink éppen azt a koncentrált
figyelmet és energiát követelik meg, amelyet oly sokszor viszonylag
jelentéktelen dolgokra fordítunk.
Új elméletek elfogadása nem jelenti egyben lelkünk
megújulását is. Ha meg is ismerünk fontos tényeket és elméleteket, gyakorlati
alkalmazásuk nélkül nem sok hasznunk van belőlük. Éreznünk kell, hogy
kötelességünk lelkünknek olyan táplálékot adni, amely lelki életre serkent és
buzdít.
"Ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre,
És szívből törekszel értelemre...
Ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt,
És úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket,
Akkor megérted, mi az Úr félelme,
És rájössz, mi az istenismeret...
Majd megérted, mi az igazság és a törvény,
A becsületesség és az igazán jó út.
Bölcsesség költözik szívedbe,
És az ismeret gyönyörködteti lelked.
Megfontolás őrködik feletted,
Értelem oltalmaz téged."
A bölcsesség "élet fája... azoknak,
Akik megragadják,
És akik rá támaszkodnak, boldogok"
(Péld 2:2-11; 3:18 - új prot. ford.).
Vizsgáljuk meg ezt a kérdést: "Mi az igazság - az
igazság, amelyet becsülnünk, szeretnünk, tisztelnünk és követnünk kell?" A
tudomány fanatikusainak istenkeresése sikertelen és csüggesztő. Ezt a kérdést
kellene feltenniük: "Mi az az igazság, amely üdvösséghez vezet?"
"Miképpen vélekedtek ti a Krisztus felől?" - ez a
legfontosabb kérdés. Elfogadjátok-e Őt személyes Megváltónak? Akik elfogadják
Krisztust, azoknak Ő hatalmad ad arra, hogy Isten fiaivá legyenek.
Krisztus olyan módon nyilatkoztatta ki Istent a
tanítványoknak, hogy szívükben különleges munkát végzett. Ugyanezt akarja
cselekedni a mi szívünkben is. Sokan, akik az elméleteknek túl sok figyelmet
szentelnek, szem elől veszítik a Megváltó példájának élő hatalmát. Szem elől
veszítik Őt, az alázatos, önmegtagadó munkást. Pedig Krisztusra kellene
figyelniük. Naponta újólag tudatosítanunk kellene jelenlétét. Pontosabban
kellene követnünk az önmegtagadásban és önfeláldozásban megmutatott krisztusi
példát.
Pálnak arra a tapasztalatára van szükségünk, amelyről így
írt: "Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem
él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában
való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta érettem" (Gal
2:20).
Minden mennyei és földi értéknél nagyobb súlya van annak, ha jellemünkben meglátszik, hogy ismerjük Istent és Jézus Krisztust. Ez a legmagasabb műveltség. Ez az a kulcs, amely a mennyei város kapuit nyitja. Isten azt akarja, hogy mindazoknak, akik azonosulnak Krisztussal, ilyen ismeretük legyen.
Mai Bibliai szakasz: Hóseás 10
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2010&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%2010&version=NT-HU
Izrael egy olyan szőlőtő, amely gyümölcsöt terem, de csak önmaga számára. Amint egyre sikeresebb lett, a Baál oltárai is megszaporodtak, és a díszítések is termékenységi oszlopain (1. vers). Bűneik megbánása nélkül szaporították oltáraikat, és ékesítették oszlopaikat. Szívük megosztott volt, nem szentelték oda teljesen Istennek. Bűnösök voltak Isten szemében, ezért ezeket az oltárokat és oszlopokat le fogják rombolni az asszírok (2. vers).
Miután II. Jeroboám Kr. e. 753-ban meghalt, egészen Izrael államának megszűnéséig (Kr. e. 722), harminc év alatt hat király uralkodott egymás után. Az emberek ezt mondták: „Nincsen királyunk, mert nem féljük az Urat, és a király mit segíthet rajtunk?!” (3. vers). Izrael gonoszsága miatt Isten ítélete olyan hamar eljön, mint amilyen hamar a bürök kisarjad a mező barázdáin (4. vers). Samária népe és a papok, akik büszkék voltak a bétheli aranyborjúra, gyászolni fognak, mert nemsokára elhurcolják őket Asszíriába (5. vers). Az aranyborjút is elviszik és az izraeliták szégyenkezni fognak. Hajdanán, Áron napjaiban, amikor aranyborjút készítettek, Áron ezt mondta: „Ezek a te isteneid Izráel, akik kihoztak téged Egyiptom földéről” (2Móz 32:4). Most pedig az izraeliták és az általuk készített aranyborjú fogságba vitetnek (6. vers). Az asszír hadjáratban Izrael utolsó királya meghal, Béthel városát lerombolják, és helye semmire sem lesz jó. A nép éhezett az ostrom három éve alatt, és a hirtelen halált kívánták, hogy a hegyek rájuk omoljanak (7-8. vers).
Amikor a Benjámin törzshöz tartozó Gibea városa bűnt követett el, a többi izraeli törzs megbüntette Gibeát. Most Izrael tíz törzse részesül büntetésben bűnei miatt, az asszír és más népek inváziója által (9-10. vers).
Izraelt Isten szerette és az ígéret földjére helyezte, mint ahogy egy fiatal borjút a jó legelőre helyeznek. Bűnei miatt azonban Izrael bajokat és idegen népek invázióját kellett, hogy elszenvedje. Asszír katonák Izrael nyakára lépnek, és az asszír harci kocsik átszáguldanak testükön (11. vers). Ha Izrael visszatérne Istenhez, jót cselekedne, meglátnák Isten hűséges szeretetét. Ez volt az utolsó esély, hogy keressék Istent. Ha megváltoztatnák gondolkodásukat és bűnbánattal visszatérnének Istenhez, Isten olyan bőséges szabadulást adna nekik, mint a várt eső (12. vers).
Izrael Isten helyett a sok harcosban bízott. De Izrael legyőzetett ugyanúgy, ahogy Beth-Arbel elpusztult (13-15. vers). Válaszolunk-e Isten kegyelemteljes meghívására, vagy önmagunkban bízunk?
Yoshitaka Kobayashi
291. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN
38-39. fejezeteihez
(február 28 – március 6.).
A járvány alatt állandóan azon dolgoztam, hogy
az emberek fizikai betegsége meggyógyulhasson. Nem vettem észre, hogy ennek
változnia kell, hiszen azáltal, hogy elfogadtam a kérést, hogy megírjam ezt az
olvasmányt, elindultam a saját lelki gyógyulásom útján.
Észrevetted már, hogy a lelki életünket az
határozza meg, hogy mekkora mennyiségű lelki táplálékot kapunk, illetve lelki
gyakorlatot folytatunk? Aktív részt vállalunk az üdvösségünkben? Megosztunk
másokkal dolgokat, hogy segítsük, hogy elérjék az üdvösséget? Ezek a fejezetek
a lelki és evilági kapcsolatok építéséről szólnak. Mit tegyek vagy
változtassak, hogy alkalmasabb legyek ezekre a kapcsolatokra? Hogy tudom a
szeretetemet Isten iránt és a felebarátom iránt jobban kimutatni? Szerencsére
ezek a fejezetek útmutatást és bibliai tanítást tartalmaznak ezen kérdések
megválaszolására, beleértve, hogy 1. több időt kell tölteni az írott Igével és
2. aktívabb beszélgetéseket folytatni Istennel és a felebarátainkkal.
A szerző megjegyzi, hogy a bűnnel szemben a legnehezebb
dolog szakítani azzal, amit helytelennek ítélünk, hiszen nagyon sok munkába
kerül újra kapcsolatba lépni és visszatalálni a helyes útra. Elképzelek egy
túrázót, aki eltévedt az erdőben. Először is, hiába marad az úton, az nem
garantálja a biztonságát. A túrázó találkozhat rossz időjárással, egészségügyi
vészhelyzettel vagy éhes ragadozókkal. Azonban, ha letér az útról, csak növeli
a veszély valószínűségét. A lelki alkalmazása ennek, hogy akik úton vannak a
mennybe, maradjanak az úton!
A hosszú távú terv a mennybeli boldogsághoz magába foglalja a világegyetem szerető Teremtőjével való belső kapcsolatot.
Emily Cecil
Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏🕊
VálaszTörlés