Higgyetek az Ő prófétáinak - március 20 - SZOMBAT - Jónás 1

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 41. fejezet 2074. nap

ISTEN SZOLGÁJÁNAK SZÜKSÉGLETE 

"Jöjj fel hozzám a hegyre."

41. fejezet (7. rész) – Kapcsolataink

Ahhoz, hogy a pecsét lenyomata tisztán, élesen kirajzolódjék a viaszban, ne vágjátok rá gyors, heves mozdulattal a pecsétet, hanem óvatosan helyezzétek a képlékeny viaszra, és nyugodtan, egyenletesen nyomjátok mindaddig, amíg a rajzolat megkeményedik. Hasonlóképpen bánjatok az emberi lelkekkel. A keresztény befolyás erejének titka a folyamatosság, és ez Krisztus jellemének következetes bemutatásán múlik. Saját tapasztalataitok elmondásával segítsetek a tévelygőknek. Mondjátok el, hogy amikor súlyos hibákat követtetek el, munkatársaitok kedvessége és segítőkészsége hogyan adott bátorságot és reménységet nektek.

Az ítéletig nem fogjátok megtudni, milyen befolyása volt a következetlenek, oktalanok, érdemtelenek iránti kedves, tapintatos viselkedésnek. Amikor hálátlansággal és a szent feladatok elárulásával találkozunk, megvetésünknek vagy felháborodásunknak adunk hangot. Ezt a vétkesek el is várják. Felkészültek rá. De a kedves türelem meglepi őket; gyakran megszólaltatja jobbik énjüket, és egy nemesebb élet utáni vágyat ébreszt bennük.

"Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is. Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét" (Gal 6:1-2).

Ne felejtsék el a magukat Isten gyermekeinek vallók, hogy misszió-szolgálatuk során különböző emberekkel jutnak kapcsolatba! Vannak csiszolt és durva emberek; alázatosak és gőgösek; vallásosak és kétkedők; műveltek és tudatlanok; gazdagok és szegények. Nem lehet különböző gondolkozású emberekkel azonos módon bánni; de mindenki igényli a kedvességet és a megértést. A kölcsönös kapcsolat által kell csiszolódunk és művelődnünk. Egymástól függünk, és az emberi testvériség kötelékei szorosan egymáshoz fűznek bennünket.

A kereszténység a társas kapcsolatok útján lép érintkezésbe a világgal. Mindazoknak, akik mennyei világosságot kaptak, fényt kell árasztaniuk a jobbik utat nem ismerők sötét ösvényére. A Krisztus Lelke által megszentelt közösségi befolyásunkat fel kell használnunk arra, hogy embereket Krisztushoz vezessünk. Nem szabad Krisztust sóvárgott, szent és drága kincsként szívünkbe rejteni, és e kincsnek csak egymagunk örülni. Krisztusnak azzá kell lennie bennünk, mint az a forrás, amelyből az örök élet vize fakad, hogy felüdítse mindazokat, akikkel érintkezünk!

 

Mai Bibliai szakasz: Jónás 1

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3n%C3%A1s%201&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3n%C3%A1s%201&version=NT-HU

Más prófétákkal ellentétben Jónás könyvének középpontjában ő maga, és Istennel való személyes kapcsolata áll. A négy fejezeten át végig azt láthatjuk, hogy az Isten és Jónás közti összjáték nagyon szoros és személyes jellegű. Én kicsit még irigylem is Jónást a személyes, hallható párbeszédek miatt, ami köztük zajlik. Végül is melyikünk ne szeretné, hogy Isten személyesen szóljon hozzá? Lehet, hogy Ő már most is beszél hozzánk, mi viszont úgy döntünk, hogy becsukjuk a fülünket, így engedve utat annak a kifogásnak, hogy: „Uram, nem hallottam, mit mondtál.”

Jónás nem tudta ezt a kifogást felhozni, amikor Isten azt mondta neki, hogy menjen, és hirdesse az Úr üzenetét Ninivében. Isten hangja és utasítása teljesen érthető volt. Hallod Isten hangját, amint ezt mondja: „Ezen az úton járjatok” (lásd Ézs 30:21)? Vagy nem veszel tudomást a hangjáról, hogy utána letagadhasd, hogy hallottad? Ha nem hallod Isten hangját, amint hozzád szól, akkor már a kereszténységed gyökerénél van problémád. Hogy miért? A mi Istenünk tegnap, ma és örökké ugyanaz. Szólt az Ő népéhez az Ószövetségben, szólt hozzájuk az Újszövetségben, és szól a népéhez ma is. Hogy honnan tudom? Hadd kérdezzem meg: az Ő nyájához tartozol? Ha igen, akkor ezek a szavak neked szólnak: „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem” (lásd Jn 10:27).

Azt is felfedezhetjük a Zsid 3:7-8-ban, hogy Pál elvárta olvasóitól, hogy hallják Isten hangját: „Ezért, amint a Szentlélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!” A Jel 3:20-ban pedig Jézus újra így szól hozzánk: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.” Isten hangját csak egy darabig hagyhatjuk figyelmen kívül, és Jónáshoz hasonlóan nekünk is szükségünk van egy „tengeri szörny”-élményre ahhoz, hogy megtanuljunk Istenre hallgatni, és Őt követni.

Egyszer mindenki meghallja Isten hangját, akkor azonban csak azok fognak a feltámadásra felébredni, akik már hozzászoktak, hogy rendszeresen hallgassanak erre a gyönyörű hangra. János beszélt erről az időpontról az 5. fejezet 28-29. verseiben: „Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját, és kijönnek. Akik a jót tették, az életre támadnak fel; akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.”

Nyilvánvaló, hogy még Isten prófétai sem immunisak a lelki hanyatlással szemben, és nem mindig figyelnek Isten hangjára a mindennapi kis dolgokban, amik aztán a nagyobb, súlyos kimenetelű „Jónás eseményekhez” vezetnek. Az utasítások követése nem tartozott Jónás legjobb képességei közé, ő a nehéz úton tanulta meg, hogy igencsak érdemes meghallani Isten hangját, és követni az utasításait. Remélhetőleg most te is figyelsz és tanulsz, hogy gyorsabban reagálj Isten kéréseire.

Jim Ayer 

293. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  41. fejezetéhez (március 14-20.).

Értékes ígéretek: Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg. Róma 12:21

Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. Zsolt 37:5–6

Isten előtt semmi sincs elrejtve. Ő igazságot tesz az Ő idején. A bosszú az Ő terhe, nem a mienk.

Emlékezz vissza egy személyes próbára, amely önzésből fakadhatott. Amikor bűnbánatot vallottál Istennek, láttad-e hol munkálkodott, hogy megmentsen téged? Milyen jó származott belőle? Tanulmányoztad a helyzeted és beismerted, hogy te sétáltál bele? Vagy látod, hogy akikben bíztál, hol okozták a próbát?

A próbákra krisztusi módon válaszoltam: vidáman, türelmesen, szelíd szavakkal.

Világi módon is válaszoltam: kemény szavakkal, keserűséggel, türelmetlenséggel, morgással és panaszkodással. Szégyellem magamat. Meg lett ítélve a kereszténységem, amikor így cselekedtem?

A negatív próbákra tett válaszom során a korábbi állhatatosságom és megingathatatlan éberségem csorbát szenvedett a depressziós epizódjaim miatt és mert elhanyagoltam az imádságot. Miért felejtem el, hogy amikor imádkozom és éneklek Jézusnak, olvasom az Ő Igéjét, a depresszióm és az aggodalmak eltűnnek? Ilyenkor visszatérhetek a munkához, készen arra, hogy segítsek másokon és megmutassam Jézus szeretetét.

Ne legyünk ítélkezőek és kemények. Ezek olyan bűnök, amelyek távol tartják az embereket. Lépjünk szövetségre a szerető Jézusunkkal, vegyük fel az Ő jellemvonásait, hogy lelkeket menthessünk.

Emily Cecil

Okleveles dietetikus, Adrian, Michigan, USA

Fordította Gősi Csaba