Higgyetek az Ő prófétáinak - május 25 - CSÜTÖRTÖK - Zsoltárok 19

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Zsoltárok 19 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2019&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok%2019&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten kinyilatkoztatja magát:

a.    A teremtésben. Az egek prédikálnak Istenről, a nappalok egymásnak üzennek, az éjszakák információkat közölnek, és ez olyan hatékony, hogy üzenetük eljut a világ végéig. Isten az egyházára bízta, hogy üzenetét elvigye minden ágazatnak, nyelvnek és népének, egészen a világ végéig. Dávid ebben a zsoltárban arról énekel, hogy a teremtésnek ez sikerül

b.    A Szentírásban. Isten tökéletes törvénye, bölcs intő szava, helyes rendelkezései, világos parancsolatai, igaz döntései, mind-mind Isten végtelen hatalmásról, bölcsességéről és szeretetéről tanúskodnak.

c.    A kereső lélekben. Isten szolgájának bölcsessége, jellemei és Isten iránti hűsége is Istenről beszél.       

2.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    akit minden dicsőít

b.    akire hallgat a természet

c.    aki egyedül cselekszik helyesen mindenben

d.    aki képes arra, hogy az embert nevelje

Olvasmány – E.G. White A NAGY KÜZDELEM 11. fejezet

11. fejezet – A FEJEDELMEK TILTAKOZÁSA (5. rész)

Ha a reformáció, e kezdeti sikerekkel megelégedve, megalkuvással próbált volna a világ kegyeibe férkőzni, ez hűtlenség lett volna Istennel és önmagával szemben. E hűtlenséggel saját sírját ásta volna meg. E nemes lelkű reformátorok élete tanulságokkal szolgál minden korszakban. Sátán munkamódszere, amellyel Isten és Igéje ellen dolgozik, nem változott. Ma is éppoly ellensége a Szentírásnak, az élet útmutatójának, mint amilyen a XVI. században volt. A Szentírás tanításaitól és elveitől ma is sokan messze elkanyarodnak. Vissza kell térni a nagy protestáns alapelvhez: a Biblia, és csakis a Biblia a hit és a kötelesség szabálya. Sátán ma is minden hatalmában álló eszközzel igyekszik a lelkiismereti szabadságot megsemmisíteni. A speieri protestálók által elutasított antikrisztusi hatalom ma újult erővel törekszik arra, hogy elvesztett felsőbbségét visszaszerezze. Az a rendíthetetlen hűség, amely a reformáció e válságos helyzetében Isten Igéje iránt mutatkozott, ma is a reform egyedüli lehetősége.

A jelek azt mutatták, hogy a protestánsokat veszély fenyegeti. Más jelekből viszont azt lehetett látni, hogy Isten kinyújtotta kezét, hogy híveit megvédje. Ez idő tájt történt, hogy "Melanchton sietve vezette barátját, Simon Grynaeust Speier utcáin a Rajna felé, és unszolta, hogy keljen át a folyón. Grynaeust megdöbbentette ez a sietség. ,Egy komoly és ünnepélyes fellépésű idős ember, akit nem ismerek - szólt Melanchton -, jelent meg előttem, és azt mondta, hogy Ferdinánd perceken belül rendőröket fog küldeni, hogy Grynaeust letartóztassa.'"

E nap folyamán Faber, a római egyház teológusa megrágalmazta prédikációjában Grynaeust. Grynaeus viszont felpanaszolta, hogy Faber "gyűlöletes tévedések"-et védelmez. "Faber leplezte haragját, de azután mindjárt a királyhoz fordult, akitől elfogatási parancsot szerzett az okvetetlenkedő heidelbergi professzor ellen. Melanchton előtt nem volt kétséges, hogy barátját Isten mentette meg, aki szent angyalát küldte el ezzel a figyelmeztetéssel.

Melanchton mozdulatlanul várt, míg a folyó vize megmentette Grynaeust üldözőitől. , Végre - kiáltott Melanchton, amikor a barátját a túloldalon látta -, végre megszabadult az ártatlan a vérre szomjazók kegyetlen szorításából.' Hazaérve Melanchton megtudta, hogy a rendőrök a padlástól a pincéig tűvé tették Grynaeusért a házat.

A reformációt nagyobb erővel kellett hangsúlyozni a föld nagyjai előtt. Ferdinánd király nem volt hajlandó a lutheránus fejedelmeket meghallgatni, de a fejedelmek alkalmat kaptak arra, hogy ügyüket a császár, valamint az összehívott egyházi és állami méltóságok elé terjesszék. A birodalmat felkavaró viszály lecsendesítésére a speieri protestálást követő évben a császár, V. Károly országgyűlést hívott össze Augsburgban, amelynek elnökévé önmagát jelölte. Erre az országgyűlésre beidézték a protestáns vezetőket is.

Nagy veszélyek fenyegették a reformációt, de hívei most is Istenre bízták ügyüket, és megfogadták, hogy kitartanak az evangélium mellett. A szász választófejedelmet tanácsadói le akarták beszélni arról, hogy megjelenjék az országgyűlésen. A császár - mondták - azért igényli a fejedelmek részvételét, hogy tőrbe csalja őket. "Nem kockáztat-e mindent az, aki hatalmas ellenség társaságában záratja magát egy város falai közé?" Mások pedig ezt a tiszteletreméltó kijelentést tették: "Csak viseljék magukat a fejedelmek bátran, és Isten ügye mentve van!" "Isten hű, nem hagy el bennünket" - hangoztatta Luther. A választófejedelem elindult kíséretével Augsburgba. Mindnyájan tudták, milyen veszélyek leselkednek rájuk, és sokan szomorú arccal és nyugtalan szívvel mentek. De Luther, aki elkísérte őket egészen Coburig, "Erős vár a mi Istenünk" című énekével - amelyet az úton írt - új életre keltette lankadó hitüket. A lelkesítő ének hangjaira számos nyugtalanító sejtelem eloszlott, és sok nehéz szív megkönnyebbült.