Higgyetek az Ő prófétáinak - február 3 - SZERDA - Józsué 20

MEGHALLGATHATOD itt: https://drive.google.com/folderview?id=0B6R9KENCNxRZSmE2MmpVU19jMzA&us+p=sharing

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 6. fejezet 206. nap

Énókról azt olvassuk, hogy miután hatvanöt évet élt, nemzett egy fiút. Ezután háromszáz évig Istennel járt. Korábbi éveiben is szerette, félte Istent, és megtartotta parancsolatait. ő volt a szent családfa egyik tagja, az igaz hit megőrzőinek, a megígért mag őseinek egyike. Ádám ajkáról ismerte meg a bukás szomorú történetét, és azt a vigasztaló történetet, amely az ígéretben tükröződő isteni kegyelemről szól. Bízott az eljövendő Megváltóban. Első fia születése után Énók mélyebb tapasztalatokat szerzett; szorosabb közösségbe lépett Istennel. Még jobban felismerte, hogy Isten gyermekének mi a kötelessége és a felelőssége. Amint látta a gyermek szeretetét atyja iránt, az atyai védelembe vetett egyszerű bizalmát; amint érezte elsőszülött fia iránti mélységes, sóvárgó szeretetét, drága leckét tanult meg Isten ember iránti, Fia odaáldozásában megmutatkozó szeretetéről és arról a bizalomról, amelyet Isten gyermekei mennyei Atyjukba helyezhetnek. Éjjel és nappal arról a végtelen, megmérhetetlen szeretetről elmélkedett, amelyet Isten Krisztus által fejezett ki; és lelkének egész melegével vágyott feltárni ezt a szeretetet annak a népnek, amely között élt.

Énók Istennel járása nem valami révület vagy látomás volt, hanem ő naponkénti élete minden feladatában Istennel járt. Nem lett belőle remete, aki teljesen elzárkózik a világtól; mert volt egy feladata, amit el kellett a világban végeznie Istenért. A családban és emberi kapcsolataiban, mint férj és apa, mint barát és polgár, az Úr állhatatos, rendíthetetlen szolgája volt.

Szíve együtt dobbant Isten akaratával, mert "[...] járnak-é ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?" (Ámos 3:3). És ez a szent életpálya háromszáz évig tartott. A keresztények többsége sokkal buzgóbb és szentebb életet élne, ha tudná, hogy nem sokáig él már, vagy hogy Krisztus már a küszöbön van. De a századok múlásával Énók hite csak erősödött és szeretete forróbb lett.

Nagy műveltségű, nagy tudású ember volt. Isten különleges kinyilatkoztatásokkal tisztelte meg. Bár állandó kapcsolatban volt Istennel, és mindig maga előtt látta Isten nagyságát és tökéletességét, ő a legalázatosabb emberek egyike volt. Minél közelebb volt Istenhez, annál mélységesebben érezte a maga gyengeségét és tökéletlenségét.

Énókhot aggasztotta az istentelenek növekvő gonoszsága, és félt attól, hogy hitetlenségük csökkentheti az Isten iránti tiszteletét, ezért kerülte társaságukat. Sokat volt egyedül, és elmélkedett, imádkozott. Az Úr előtt várva igyekezett jobban megismerni akaratát, hogy teljesíthesse azt. Neki az ima a lélek lélegzése volt. Énók a menny légkörében élt. Isten szent angyalok által kinyilatkoztatta Énóknak, hogy el fogja pusztítani a világot vízözönnel. Még többet is elárult neki a megváltás tervéről. A prófétaság lelke által bepillanthatott az özönvíz utáni nemzedékek életébe, és Isten megmutatta neki a Krisztus második adventjéhez és a világ végéhez kapcsolódó eseményeket.

Mai Bibliai szakasz: Józsué 20

Az ebben a fejezetben megemlített hat menedékvárosnak az volt a rendeltetése, hogy biztonságot nyújtson azoknak, akik feltehetően véletlenül ölték meg embertársukat. Három ilyen város volt a Jordán folyó nyugati oldalán, és három másik a keleti oldalán. A városokat úgy választották ki, hogy az ország bármely pontjáról fél napon belül el lehetett érni őket. Az utakat tisztán tartották, valamint útjelző táblákat is elhelyeztek. A „vérbosszút” elvileg az áldozat bármelyik közeli rokona megfontolhatta, aki esetleg elégtételt akart venni.

Aki bebocsátást kért egy menedékvárosba, annak a törvény előtt kellett felelnie tettéért, hogy a bírák eldöntsék, vajon a haláleset véletlen emberölés volt, vagy szándékos gyilkosság. Ha a haláleset nem volt szándékos, akkor megengedték, hogy a városban maradhasson, és védelem alatt legyen egészen addig, amíg a város határain belül marad. Ott kellett laknia az akkori főpap haláláig.

A menedékvárosok a mi hatalmas menedékünkre, Jézus Krisztusra mutattak előre. Ha vannak vétkeink (éspedig senki sem mondhatja, hogy neki nincsenek), akkor mi is bizalommal siethetünk Jézushoz, és biztonságban leszünk egészen addig, amíg Vele vagyunk.

Ralph Neall

27. heti olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 6. fejezetéhez (január 31- feb. 6).

Énok, Ádám és Éva hatodik leszármazottja, egyike azoknak, akik Istennek szentelték életüket és készen lesznek Jézus második eljövetelekor. Ahogyan Énok életén elmélkedem, azon tűnődöm, vajon mi tette lehetővé, hogy felvitessen a mennybe. Megértem, hogy Énok olyasvalaki volt, akinek életének középpontjában „örök kincsek” (87. o.) voltak. Életének mindennapjai ezt a célt tükrözték vissza: Isten jelenlétében élni. Énok naponta bensőségesen társalgott Istennel, imában és elmerengve. Istennel járt szívében és értelmével. Időnként elvonult a társadalomtól, hogy Isten kinyilatkoztatásán és ígéretein elmélkedjen, és nem hagyta, hogy a bűnös világ körülötte befolyásolja az Úrral való kapcsolatát. Legbensőbb vágya volt, hogy Isten dicsőségére élje életét, és így az élete Isten szeretetének és igazságának tanúbizonysága lett.

Énok példája az Isten iránti odaadás lelki életét mutatja be számunkra. Micsoda kihívás mindannyiunk számára! Saját életünkben gyakran szembesülünk nagy próbákkal és nehézségekkel, időnként pedig nagyon elfoglaltak vagyunk. Az összes időnket és energiánkat arra fordítjuk, hogy túléljünk és keresztülvergődjük a napot, és néha elhanyagoljuk az odaszánás és a lelki elmélyülés perceit. Énok példája arra ösztönöz minket, hogy ápoljuk az Istennel való kapcsolatunkat. Mások szeme rajtunk van, és látják, hogy micsoda áldás lehet az Istennek odaszánt élet.

Denis Fortin

Andrews University Theological Seminary

Fordította: Gősi Csaba