Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 5. fejezet 570. nap
Az ilyen példákból meg kellene tanulnunk, hogy csak éberség
és ima jelent védelmet ifjúnak és idősnek egyaránt. Nem magas állásban és nagy
kiváltságokban rejlik a biztonság. Élhet valaki őszinte keresztény életet
hosszú éveken át, akkor is Sátán támadásainak célpontja. Még a bölcs és erős
Salamon is vereséget szenvedett harcában, amelyet a lelke mélyén lévő bűnökkel
és a kívülről támadó kísértésekkel vívott. Kudarca arra tanít, hogy bármilyen
értelmi képességei legyenek az embernek, és bármennyire hűségesen szolgálta
Istent a múltban, soha nem bízhat saját bölcsességében és feddhetetlenségében.
A jellemépítés igazi alapja és módja mindenütt, minden
nemzedék idején ugyanaz. Isten törvénye: "Szeresd az Urat, a te Istenedet
teljes szívedből... és felebarátodat, mint magadat" (Lk 10:27); - a
Megváltónk jellemében és életében kifejezésre jutott nagy alapelv - az egyetlen
biztos fundamentum, az egyetlen biztonságos vezető. "Nyugodt lesz az
életed, bölcsesség és tudomány teszi szabaddá és gazdaggá; az Úr félelme lesz a
kincse" (Ézsa 33:6), abban a bölcsességben és tudományban, amelyet csak
Isten adhat.
Éppúgy van ma is, mint amikor ezek a szavak elhangzottak
Izráel előtt az Isten parancsolatai iránti engedelmességről: "...mert az
által lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében" (5Móz 4:6). Csakis
ez biztosítja az ember egyéni feddhetetlenségét, a család tisztaságát, a
társadalom jólétét és a nemzet állóképességét. Az élet kuszasága, veszélyei és
egymásnak ellentmondó követelményei közepette az egyetlen biztos és biztonságos
irányelv: cselekedni azt, amit Isten mond. "Az Úr rendelkezései
helyesek", és "...aki ezeket teszi, nem tántorodik meg soha"
(Zsolt 19:9; 15:5).
Akik megfogadják a Salamon hitehagyásában rejlő intést,
azok óvakodnak attól, hogy megtegyék az első lépést a Salamont elbuktató bűnök
felé. Csak a menny akarata iránti engedelmesség óvja meg az embert a
hitehagyástól. Isten nagy világosságot és sok áldást árasztott az emberre. Ha
ezt a világosságot és áldást nem fogadja el, semmi sem védi meg az
engedetlenségtől és a hitehagyástól. Amikor azok, akiket Isten magas állással
és felelős megbízatással tisztelt meg, tőle elfordulva emberi bölcsességre
építenek, világosságuk sötétséggé változik. A rájuk bízott képességek saját
csapdájukká válnak.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
94
Ez a zsoltár – ahogyan
a 91. és a 92. zsoltár is – Istennek a gonoszok feletti végítéletéről beszél.
Világossá teszi, hogy a gonosz és öntelt emberek végül megsemmisülnek. Isten
világosan ki fogja nyilatkoztatni, hogy mi volt helyes és mi helytelen, ki volt
igaz és ki gonosz, helyreáll
végre az igazságszolgáltatás (15. vers). A Mindenható az igazság messze fénylő
sugaraitól körülövezve jelenik meg.
Isten, végtelen szeretete által,
gondot visel az igazakról, akik gyönyörködni fognak vigasztalásában. „Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem:
már-már ott lakoznék lelkem a csendességben” (17. vers) „De
kővárammá lett én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája”
(22. vers).
Ugyanakkor a nagy küzdelemnek egy
szélesebb képe is elénk tárul, ami Krisztus és Sátán között dúl. Emeljük fel
szemünket és lássuk meg, mi is történik valójában ezen a földön! A 20. és 21.
vers elmondja, hogy a gonoszok és a hamis bírók csak nyomorúságot okoznak,
összefognak az igazságszeretők ellen, és a törvényre hivatkozva halálra ítélik az
ártatlanokat. Ez a néhány sor azt a jelenetet idézi fel előttünk, amikor gonosz
emberek megvádolták Krisztust, elítélték, és végül a kereszten kivégezték.
Ahogy ezt a zsoltárt
olvassuk, vágyunk közelebbről szemlélni Krisztust, Akit nagyon elszomorított a
sok szenvedés és halál, amit Sátán okozott. Világosabban kell látnunk azt a
kozmikus küzdelmet, ami bennünket is körülvesz. Bizony meglehet, hogy néha azon
kapjuk magunkat, mi is beleestünk a gonoszság hálójába, amikor neheztelünk
valakire; amikor ellenszenvet táplálunk valakivel szemben, aki ártott nekünk.
Ha nem igényeljük az Úr segítségét, megmentő hatalma nélkül a gonoszok sorsa vár ránk. Ugyanakkor biztosak lehetünk abban, hogy gyengeségeink ellenére is bátran kiállhatunk az Úr mellett, hiszen Ő is kiállt, és kiáll mellettünk, és tulajdon gyermekeinek vall bennünket.
Sook-Young Kim
79. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 5. fejezetéhez (január 29-
feb 4.).
Ez a fejezet, amely
Salamon bűnbánatáról szól, szemet felnyitó élmény volt számomra – bár nagyon is
ismerősnek tűnt. Annak ellenére, hogy soha nem voltam igazán hatalom
birtokában, együtt érzek Salamonnal. Néha azt veszem észre magamon, hogy az
aktuális pozíciómat az életben magától értetődőnek tartom, és azt gondolom,
hogy a saját terveim segítségével jobbá tudom tenni azt. Még amikor a földi
sikereim tetőpontján voltam is, többre vágytam. Sürgető vágyat éreztem arra a
szeretetre, amit igazán csak Isten tud nyújtani: az az Isten, aki a sikert
mennyei mértében méri, nem pusztán földi fogalmakkal. Ha engedjük, Istennek
tervei vannak arra, hogy rendkívüli módon feljavítsa az életminőségünket.
Salamon élete, az
összes tudásával és hatalmával együtt is, semmi nem volt anélkül a Valaki
nélkül, akitől a sok áldást kapta. Rendszeres időközönként személye életemben
le kell mondanom „mindenről”, ahogy Salamon végül tette, hogy folytatódhasson
Isten végtelenül jobb terve a mennyei siker érdekében. Megértettem, hogy Isten
szeretete sosem hagy cserben, sem nem mond le rólunk, még akkor sem, amikor
elutasítjuk Őt. Élete legvégén Salamon rendszeresen eltűnődött azokon a
károkon, amiket cselekedeteivel másoknak okozott a múltban. Én is bánom, hogy
másoknak bajt okoztam a múltamban, de ezek a szavak reményt adnak nekem:
„Ti gonoszt gondoltatok
én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy amint
ma, hogy sok nép életét megtartsa.” 1Mózes 50:20
Kasey Thomason
Palmer Hetednapi
Adventista Gyülekezet, Alaszka
Truth Link
bibliamunkás/evangelizátor
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése