Higgyetek az Ő prófétáinak - február 6 - HÉTFŐ - Zsoltárok 98

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Új olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 6. fejezetéhez

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 6. fejezet 574. nap

A törzseket hosszú ideje terhelték az előző királyuk zsarnoki intézkedéseiből fakadó súlyos méltánytalanságok. Salamon uralkodásának hitehagyó évei alatti pazarlás együtt járt a nép súlyos megadóztatásával és sok megalázó szolgálat kikényszerítésével. Az új uralkodó felkenése előtt a különböző törzsek vezetői meg akarták tudni, hogy Salamon fiának szándékában áll-e ezeket a terheket csökkenteni. "...Jeroboám egész Izráellel együtt eljött, és így beszélt Roboámhoz: Apád súlyos igát rakott reánk, te azért most könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán, amelyet apád ránk rakott; akkor szolgálunk neked."

Roboám - mielőtt ismertette volna álláspontját - ki akarta kérni tanácsadói véleményét. Ezért ezt mondta: "Három nap múlva térjetek vissza hozzám! A nép tehát elment.

Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel, akik apja, Salamon szolgálatában álltak, amíg élt, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok, milyen választ adjak ennek a népnek? Azok így szóltak hozzá: Ha jó leszel ehhez a néphez, kegyesen fogadod őket, és jóságosan beszélsz velük, akkor mindig szolgáid lesznek" (2Krón 10:3-8).

Ez a tanács nem tetszett Roboámnak, és a fiatalabbakhoz, ifjúkori barátaihoz fordult. Tőlük érdeklődött: "Mit tanácsoltok, milyen választ adjunk ennek a népnek, amely így szólt hozzám: Tedd könnyebbé az igát, amelyet apád rakott ránk?!" (1Kir 12:9). A fiatalok azt javasolták, bánjon keményen alattvalóival, és értesse meg velük, hogy uralkodásába már kezdettől nem tűr beleavatkozást személyes kívánságukkal.

Roboámot elkápráztatta az a kilátás, hogy a legfőbb hatalmat gyakorolhatja. Elhatározta, hogy semmibe veszi birodalma öregeinek tanácsát, és a fiatalabbakat teszi tanácsosaivá. Így történt, hogy a kitűzött napon, amikor "elment Jeroboám az egész néppel Roboámhoz", hogy meghallgassa, milyen irányvonalat akar követni, Roboám "...keményen válaszolt a népnek... így szólt hozzájuk: Apám nehéz igát rakott rátok, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani" (1Kir 12:12-14).

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 98

A 98. zsoltár arra buzdít, hogy dicsőítsük Istent. Minden nemzet tagjai arra hivatottak, hogy imádják Őt, mint a világegyetem szuverén Urát. A zsoltár három részből áll: 1. Amiért érdemes Istent dicsőíteni; 2. Ahogyan imádjuk Őt; és 3. Meghívás Istent dicsőítésére.

Isten dicsőítésének a legfőbb oka az, hogy Ő győztes és csodadolgokat tesz. Karja elég erős ahhoz, hogy megszabadítsa azokat, akik az ellenséggel küzdenek, és hogy győzelmet adjon azoknak, akik nála keresnek menedéket.

Krisztus által Isten bemutatja megmentő igazságosságát a teljes világegyetem előtt. Az Úr dicsőítésének egyik módja az éneklés. Az Úrnak való éneklés annak megünneplése, hogy elismerjük és tiszteljük Őt. A hangszerekkel kísért, együttes karban éneklés pedig még jobban kiemeli Isten méltóságát.  

A zsoltár vége megerősíti a hívást Isten dicsőítésére. Az egész teremtett világ dicsőíti Őt, Aki megteremtett és megváltott minket; Őt, Aki eljön, hogy megítélje a Föld lakosságát igazságban!

„Szükség van azokra, akik megkapták az éneklés lelki ajándékát. Az éneklés, az egyik leghatékonyabb eszköz a csodálatos lelki igazságok szívre gyakorolt hatásában. Gyakran előfordul az, hogy szent ének szavai által a türelem és a hit forrásai felszabadulnak.” (Ellen G. White: Welfare ministry, 93. oldal)

Almir Marroni

Dél-amerikai Divízió alelnöke

80. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 6. fejezetéhez (február 5-11.).

Az egyetemen volt egy szobatársam, aki például szolgált arra, hogy hogyan éljen valaki keresztény életet. Emlékszem, egyszer a tanácsát kértem, amikor egy nagy döntést kellett meghozzak, ő pedig válaszul egy, az apjától származó bölcsességet adott tovább nekem. Amikor ő kérte az apja tanácsát, az apja megkérdezte tőle: „Miért tőlem kérdezed?” Miután elmagyarázta neki, hogy nagyra tartja a véleményét és tudja, hogy ő olyan bölcs valaki, aki szereti Istent, az apja azt válaszolta: „Ha ez az oka, hogy engem választottál, akkor már azt is tudod, hogy mi az, amit tanácsolnék neked – menj, és kövesd azt a tanácsot.”

Néha a problémánk nem az, hogy kutassuk és megkapjuk a bölcs tanácsot, hanem, hogy eldöntsük, hogy engedelmeskedünk annak a tanácsnak, és követjük azt. Az, hogy vonakodunk engedelmeskedni a számunkra kényelmetlen megoldásnak az oka annak, hogy második vélemény után vágyunk, amely végzetes végeredményhez torkollik.

Roboám úgy nőtt fel, hogy két paradigma között ingadozott: az istenfélő apjától, Salamontól származó tanácsok, amelyekből azonban túl kevés volt, és túl későn érkeztek, és a bálványimádó anyjától származó befolyás között, amelyet idejekorán megkapott, és folyamatosan hatást gyakorolt rá, azonban ez mit sem ért a szent dolgokban. Apja halála után Roboámnak döntenie kellett: Melyik befolyásnak engedjen, hogy az jellemezze a férfit és a királyságot?

Rá jellemző módon Roboám habozott, és mindkét oldal véleményét kikérte. Képletesen evett a tiltott gyümölcsből azzal, hogy a jó és rossz tudását egyaránt kereste. Majd, ahogy Éva, az ősanyja, ő is azt a tanácsot választotta, amelyik leginkább hízelgő volt számára. A többi, ahogy mondani szokás, történelem.

Karen Lifshay

Karnagy

Hermiston Hetednapi Adventista Gyülekezet

 Oregon, USA

Fordította: Gősi Csaba