Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 29. fejezet 1402. nap
29.
Intő, kérlelő üzenet
Pál a korinthusi gyülekezethez intézett első levelét
efézusi tartózkodásának végső szakában írta. Egyetlen gyülekezet iránt sem
viseltetetett nagyobb érdeklődéssel, sem munkálkodott fáradhatatlanabbul, mint
a korinthusi hívőkért. Másfél évig tevékenykedett közöttük; a megfeszített és
feltámadt Üdvözítőt, mint üdvösségük egyetlen Kőszikláját állította eléjük;
felhívta őket, hogy bizalommal adják át magukat kegyelme átformáló hatalmának.
A megtérőket a gyülekezetbe való felvétel előtt alaposan kioktatta a hívő
keresztény kiváltságairól és kötelességeiről. Azután pedig komolyan igyekezett segítségükre
lenni, hogy hitvallomásukhoz hűek maradhassanak.
Pál világosan látta azt a küzdelmet, amelyet minden
léleknek meg kell vívnia a gonosz hatalmakkal; hiszen állandóan arra törekszik
a gonosz, hogy a hívőt megtévessze és behálózza. Pál tehát lankadatlanul
buzgólkodott, hogy az újonnan megtérteket erősítse és megalapozza a hitben.
Kérte őket, hogy teljesen adják át magukat Istennek, mivel tudta, hogy ha a
hívő ezt az átadást elmulasztja, nem szabadult meg a bűntől. Természetes vágyai
és szenvedélyei felülkerekednek és kísértések zavarják lelkiismeretét.
Az átadásnak teljesnek kell lennie. Minden gyenge, kétkedő,
küszködő lélek, ha teljesen átadja magát az Úrnak, olyan erőkkel kerül
közvetlen kapcsolatba, amelyek diadalra viszik. A menny közelebb jön hozzá; a
kísértés és az ínség bármely pillanatában támogatást és segítséget kap az
irgalom angyalaitól.
A korinthusi gyülekezet tagjait a bálványimádás és
érzékiség legcsábítóbb formái környékezték. Amíg Pál közöttük időzött, ezek a
benyomások csak csekély hatással voltak rájuk. Pál erős hite és bensőséges
imái, valamint komoly tanításai, de mindenekfelett istenfélő életmódja volt
segítségükre, hogy önmagukat megtagadják Krisztusért - a bűn kétes élvezetet
nyújtó örömei helyett.
Ellenben Pál apostol eltávozása után kedvezőtlenül
alakultak a körülmények. Az ellenség által elhintett konkoly növekedett a búza
között és rövid idő alatt gonosz gyümölcsöket érlelt. Ez volt a korinthusi
gyülekezet nehéz próbaideje. Pál nem volt már közöttük, hogy élessze buzgalmukat
és fáradozásaikat, hogy Istennel összhangban éljenek. Így lassanként igen sokan
gondtalanokká és közömbösökké váltak, miáltal vágyaik és természetes hajlamaik
ismét úrrá lettek fölöttük. Miután Pál már nem tartózkodott közöttük - aki oly
gyakran buzdította őket, hogy törekedjenek a tiszta erkölcs és életszentség
magasztos színvonalára -, sokan visszaestek a pogányság lealjasító bűneibe és
rossz szokásaiba, amelyeket pedig megtérésükkor elhagytak.
Pál egész röviden írt a gyülekezetnek és felhívta, hogy
"semmi dolgotok ne legyen" az olyan tagokkal, kik megátalkodtak a
bűnben. A hívők közül sokan azonban egészen másként értelmezték az apostol
szavait; nevetségessé tették és mentegetőztek, amiért tanításait nem vették
figyelembe.
Ezután Pál levelet kapott a gyülekezettől, amelyben
tanácsát kérték különböző ügyekre vonatkozólag. Ez a levél azonban mit sem
árult el a köztük terjengő súlyos bűnökről; ellenben az apostol a Szentlélek
által azt a határozott benyomást nyerte, hogy a gyülekezet igazi lelkiállapotát
eltitkolják előtte. A levél csupán kísérlet arra, hogy nyilatkozatot
csikarjanak ki tőle, amelyet azután a levélírók saját céljaikra aknázhatnak ki.
Ebben az időtájban érkeztek Efézusba a jó hírnévnek
örvendő, Kloé nevű korinthusi keresztény családnak tagjai. Pál kikérdezte őket
az ottani viszonyokról és megtudta, hogy a gyülekezetben civódások vannak,
amelyek szakadást idéztek elő. Apollós korinthusi látogatásakor már uralkodó
viszálykodások fokozódtak. Áltanítók rávették egyik-másik gyülekezeti tagot,
hogy Pál tanait megvessék. Az evangélium tanításait és rendeleteit
elferdítették. A gőg, bálványimádás és érzékiség állandóan fokozódott azok
között, akik egykor a keresztényi életmódért szorgosan buzgólkodtak.
Mai Bibliai szakasz: Bírák
4
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Bírák 4
Mire a Bírák könyve 4. fejezetéhez érkeztünk, Isten már legalább
három különböző pogány ellenséget használt fel arra, hogy fegyelmezze Izráelt,
és minden egyes engedetlenség következményeként fokozatosan nőtt a az
elnyomások hossza: Kusán-Risathaim, 8 év; Eglon, 18 év; majd Jábin, 27 év. A szabadításokban
egy sémát láthatunk, hogy Isten nem ígéretes személyeket használ fel: Éhúdot,
aki balkezes volt; Samgart, aki egy ökörösztökével 600 filiszteust ölt meg; és
egy feleséget, Jáélt (nem Bárákot, a hadvezért, se nem valamelyik katonáját a
tízezerből), akit név szerint tiszteltek, mert megszabadította Izráelt
Siserától. Isten különböző eszközeiben a gyengeség a közös nevező, az a feltűnő
tulajdonság, amely által Isten legnagyobb cselekedetei megvalósulnak.
Gyengének érzed ma magad? A saját engedetlenséged összetörte a
lelkedet? Ne csüggedj el! Isten nem csak
fegyelmezi azokat, akiket szeret, hanem gyönyörködik megszabadításukban. Kész
vagy felajánlani gyengeségedet Istennek?
Ő nem csak azt tervezi, hogy megment Téged, hanem azt is, hogy képessé
tesz arra, hogy te is megmenthess másokat.
Brennon Kirstein
197. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 28-29. fejezeteihez (május 12-18.).
„Istenbe vetett hittel,
mint harci vértezetükkel s az Ő igéjével, mint harci fegyverzetükkel
egyszersmind olyan benső erőt nyernek, amellyel az ellenség minden támadását
eredményesen visszaverhetik.”
Pál apostol sok
megpróbáltatáson ment keresztül, amikor a hitre jutásban és hitük
megerősítésében segítette azokat, akik újólag jutottak el a Krisztusban való
hitre. Pál buzgósága Isten Igéjének terjesztésében nem egy könnyen járható út volt.
A Krisztusban hívők manapság is sok kísértéssel találkoznak mindabban, amit a
világ felajánl nekik. A bűnös emberi természet miatt nagyon könnyű eltévelyedni
Isten ösvényéről.
„Sátán állandóan arra
törekszik, hogy bizalmatlanságot, elidegenülést és gyűlöletet hintsen el Isten
népe között.” A gonosz azt keresi, hogyan tudja Istentől eltávolítani az
embereket. A mai nemzedék számára különösen könnyű eltévelyedni az egyháztól, a
globalizálódó világnak köszönhetően. A közösségi média és az internet információk
garmadáját kínálja azoknak, akik meg akarják kérdőjelezni Isten szavát. Ha
szívünket és lelkünket teljesen átadjuk neki, akkor képesek leszünk a világ
kísértéseinek ellenállni. Ha Istentől kérünk vezetést, Ő vezetni fog minket,
épp úgy, ahogyan Pál apostol vezette az új hívőket. Isten azt akarja, hogy
keressük az Ő könyörületességét és kegyelmét; azt akarja, hogy tudjuk, sosem mond
le rólunk. Isten irántunk való múlhatatlan szeretete folytonos oltalmában és
gondoskodásában ölt testet.
Jare-anne Maratas
Parkview Adventista
Akadémia
Lacombe, Alberta,
Kanada
Fordította: Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés