Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 29. fejezet 1405. nap
A testvérek közötti pereskedés az igazság ügyének
szégyenfoltja. Azok a keresztények, akik egymást törvényszék elé idézik, a
gyülekezetet ellenségeik gúnyjának teszik ki és kárörömre adnak alkalmat a
sötétség hatalmainak. Ezzel újból és nyilvánosan megsértik Krisztus testét,
mivel mellőzik a gyülekezet teljhatalmát; s megvetik Istent, aki a gyülekezetet
hatalommal ruházta fel.
Pál ebben a levélben a korinthusiaknak Krisztus hatalmát
igyekezett bemutatni, amely megóvhatja őket a gonosztól. Tudta, hogy ha a
kijelölt követelményekhez igazodnak, akkor a Magasságos erejében megerősödnek.
Segítségükre akart lenni, hogy kiszabaduljanak a bűn rabszolgaságából; hogy
munkálhassák megszentelődésüket az Úr félelmében. Szívükbe véste Annak
követelményeit, akinek megtérésükkor odaszentelték életüket. Így írt nekik:
"Ti Krisztusé és nem magatoké vagytok,... Mert áron vétettetek meg;
dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben, amelyek az Istenéi."
Az apostol behatóan vázolta annak következményeit, ha a
tiszta és szent életből a pogányság romlott szokásaihoz térnek vissza. "Ne
tévelyegjetek" írta nekik - "se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők,
...se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem
örökölhetik Isten országát." Kérte őket, hogy uralkodjanak az alacsony
szenvedélyek és vágyak felett. "Avagy nem tudjátok-é" - kérdezte
tőlük -, "hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma,
amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatoké vagytok?"
Pálnak, magas szellemi képességei mellett, még egyéb
rendkívüli adottságai is voltak. Gyors áttekintő képessége és szívből fakadó
részvéte szoros kapcsolatba hozta másokkal, ami lehetővé tette, hogy
felébressze jobbik énjüket és befolyásolja, rávezesse őket a magasabb rendű
életre. Szinte túláradó, őszinte szeretettel csüngött a korinthusi hívőkön.
Vágyott arra, hogy bensőséges hitéletet folytassanak, ami megóvja őket a
kísértésektől. Tudta, hogy Sátán és egész serege a keresztényi élet útjának
minden lépésénél akadályokat gördít eléjük. Tudta, hogy naponta kell felvenniük
a harcot régi szokásaikkal és természetes hajlamaikkal; állandóan éberen és
imádkozva kell védekezniük az ellenség titkos közeledése ellen. Pál nagyon jól tudta,
hogy magasabb rendű keresztényi ismeret csak állandó ima és állhatatos éberség
által érhető el; amit igyekezett is mélyen lelkükbe vésni. Azonban azt is
tudta, hogy a megfeszített Krisztusban elegendő erő rejlik, nemcsak
megtérésükre, hanem arra is, hogy képesek legyenek a gonosz minden kísértésének
ellenállni. Istenbe vetett hittel, mint harci vértezetükkel s az Ő igéjével,
mint harci fegyverzetükkel egyszersmind olyan benső erőt nyernek, amellyel az
ellenség minden támadását eredményesen visszaverhetik.
A korinthusi hívőknek lelki dolgokban bensőségesebb
élményekre volt szükségük. Még nem értették meg teljesen, mit is jelent Isten
dicsőségét szemlélni; mit jelent a jellemképzés fokain felfelé haladva
átalakulni. Mindeddig az eljövendő dicsőségnek csupán első sugarait láthatták.
Pál azt kívánta nekik, hogy Isten egész teljességével bírjanak és mindig jobban
megismerjék Őt, akinek eljövetele olyan, mint a hajnal pirkadása. Azt kívánta,
hogy Tőle tanuljanak mindvégig, amíg eljutnak a tökéletes evangéliumi hit
teljes világosságához.
Mai Bibliai szakasz: Bírák
7
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Harminckétezer katonát
hívtak össze, de csak háromszáz volt kész a küzdelemre. A félelem egymaga
huszonkétezerrel csökkentette a sereg létszámát. De mi a helyzet a maradék
tízezerrel? Ők egy egyszerű próbát kaptak. A fejezet azt mondja, hogy
kilencezer-hétszáz katona letérdelt, hogy igyon a vízből, ahelyett, hogy
kezükkel a vizet a szájukhoz emelve ittak volna. Tehát az utóbbiak képesek
voltak követni a szemükkel az ellenség mozdulatait. Háromszáz férfi tette ezt,
és őket választotta ki Isten, hogy Gedeonnal menjenek. Milyen egyszerű próba,
bizonyára nem ilyet vártak!
Mind a harminckétezer
ember, akit először kiválasztottak, állítólag bátor volt. Volt köztük néhány,
aki fizikailag gyenge volt a csatára? Talán titokban kételkedtek abban, hogy
Isten képes-e, vagy kész-e megmenteni Izraelt? Vonakodtak beadni a derekukat,
mert nem igazán bíztak Istenben, és abban, amit Gedeonnak ígért? Amikor a
tízezernek megadatott a második lehetőség is, hogy otthagyják a tábort, és
hazamenjenek, ők inkább úgy döntöttek, hogy Gedeonnal maradnak, de miért buktak
meg azon az egyszerű teszten, hogy hogyan igyanak vizet, mikor szomjasak? Mit
gondoltak lelkük legmélyén?
Mi a helyzet velünk?
Mi a legsürgősebb gondunk? A jelenünk, vagy a kapcsolatunk Jézussal? A Föld
végső nagy küzdelme már a küszöbön áll. Sokan készülnek, de csak kevesen
lesznek készen. Te készen leszel?
Brennon Kirstein
197. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 28-29. fejezeteihez (május 12-18.).
„Istenbe vetett hittel,
mint harci vértezetükkel s az Ő igéjével, mint harci fegyverzetükkel
egyszersmind olyan benső erőt nyernek, amellyel az ellenség minden támadását
eredményesen visszaverhetik.”
Pál apostol sok
megpróbáltatáson ment keresztül, amikor a hitre jutásban és hitük
megerősítésében segítette azokat, akik újólag jutottak el a Krisztusban való
hitre. Pál buzgósága Isten Igéjének terjesztésében nem egy könnyen járható út
volt. A Krisztusban hívők manapság is sok kísértéssel találkoznak mindabban,
amit a világ felajánl nekik. A bűnös emberi természet miatt nagyon könnyű
eltévelyedni Isten ösvényéről.
„Sátán állandóan arra
törekszik, hogy bizalmatlanságot, elidegenülést és gyűlöletet hintsen el Isten
népe között.” A gonosz azt keresi, hogyan tudja Istentől eltávolítani az
embereket. A mai nemzedék számára különösen könnyű eltévelyedni az egyháztól, a
globalizálódó világnak köszönhetően. A közösségi média és az internet
információk garmadáját kínálja azoknak, akik meg akarják kérdőjelezni Isten
szavát. Ha szívünket és lelkünket teljesen átadjuk neki, akkor képesek leszünk
a világ kísértéseinek ellenállni. Ha Istentől kérünk vezetést, Ő vezetni fog
minket, épp úgy, ahogyan Pál apostol vezette az új hívőket. Isten azt akarja,
hogy keressük az Ő könyörületességét és kegyelmét; azt akarja, hogy tudjuk,
sosem mond le rólunk. Isten irántunk való múlhatatlan szeretete folytonos
oltalmában és gondoskodásában ölt testet.
Jare-anne Maratas
Parkview Adventista
Akadémia
Lacombe, Alberta,
Kanada
Fordította: Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés