Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 30. fejezet 1411. nap
A szeretet "nem cselekszik éktelenül, nem keresi a
maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt." Az olyan
szeretet, amilyen Krisztusban élt, mások cselekedeteit és eljárását
jóindulattal ítéli meg. Mások hibáit szükségtelenül nem állítja pellengérre,
nem hallgat meg szívesen rágalmakat, hanem inkább igyekszik mások jó
tulajdonságaira emlékeztetni.
A szeretet "nem örül a hamisságnak, de együtt örül az
igazsággal. Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél és mindent
eltűr." Ez a szeretet "soha el nem fogy". Sohasem vesztheti
értékét; hiszen mennyei tulajdonság. Aki ezzel rendelkezik, mint értékes
kinccsel fog áthaladni Isten városának kapuján.
"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három;
ezek között pedig legnagyobb a szeretet."
A korinthusi hívők között voltak olyanok, akik feladták
hitük néhány alapigazságát, akik lesüllyesztették az erkölcsi színvonalat.
Egyesek olyan messzire mentek, hogy tagadták a feltámadás tanát. Pál ezzel a
tévtannal szembeszállt és pedig Krisztus feltámadásának letagadhatatlan
bizonyítékával. Világosan kijelentette, hogy halála után "Krisztus
feltámadott a harmadik napon az írások szerint; és hogy megjelent Kéfásnak,
azután a tizenkettőnek. Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre,
kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak. Azután
megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak. Legutolszor pedig mindenek
között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent."
Meggyőző erővel fejtette ki az apostol a feltámadás
felmérhetetlen igazságát. Jelentőségét így vázolta: "Mert ha nincsen
halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel. Ha pedig Krisztus fel
nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.
Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől
bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit nem támasztott fel,
ha csakugyan nem támadnak fel a halottak. Mert ha a halottak fel nem támadnak,
a Krisztus sem támadott fel. Ha pedig Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti
hitetek, még bűneitekben vagytok. Akik a Krisztusban elaludtak, azok is
elvesztek tehát. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden
embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül,
zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak."
Mai Bibliai szakasz: Bírák
13
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Sámson nem hasonlítható
össze sem az előtte, sem az utána uralkodó bírák egyikével sem, hiszen az ő
elhívásának nincsen párja. Valójában a kiválasztása már fogantatása előtt, a
szülein keresztül történt. Bár a Biblia említ még más meddő asszonyokat, akiknek
Isten előre megígérte a gyermekáldást (Sára és Izsák, Anna és Sámuel, Erzsébet
és János), de Sámson édesanyja az egyetlen közülük, akit Isten angyala
személyesen látogatott meg. Ezután az Úr elküldte isteni hírnökét másodjára is,
ezúttal azért, hogy Manoahval, Sámson édesapjával beszéljen. A másik olyan
alkalom a Bibliában, amikor mindkét szülő személyes üzenetet kap Istentől, az
Mária és József, Jézus földi szüleinek az esetében történt (Máté evangéliuma 1.
fejezete, és Lukács evangéliuma 1. fejezete).
Habár Manoah felesége
teljes egészében, pontosan idézett mindent, amit az angyal mondott neki, Manoah
mégis kételkedett. Nem arról van szó, hogy nem hitt a feleségének, hanem mint
Gedeon, bizonytalan volt abban, felkészült-e az előtte álló feladatra. Biztosan
kell, hogy legyen még több utasítás, mint amennyi volt. Biztosan van még valami
azon kívül, hogy engedelmeskedjenek Isten egyszerű parancsainak, és azok
alapján neveljék fel a megígért gyermeket. Manoahnak szüksége volt egy jelre,
és azt csodálatos módon meg is kapta Istentől (13:19-20).
Biztató számunkra, hogy
Isten akkor is tovább akar velünk dolgozni, ha kételkedünk szavaiban. Akár
alkalmatlannak érezzük magunkat, akár csak bizonytalanok vagyunk az Ő
akaratával szemben, az Úr találni fog egy megoldást, hogy megadja számunkra a
szükséges biztonságot és útmutatást. Manoahból hiányzott a lelki tisztánlátás,
hogy észrevegye Istent, amikor Ő megjelent előtte. Ahhoz azonban eleget tudott,
hogy útmutatásért imádkozzon, és az Úr válaszolt imájára.
Justo
E. Morales
198. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 30. fejezeteihez (május 19-25.).
Az utóbbi két hétben
többszöri alkalommal ki- bejárkáltam a kórházba. Nem, nem vagyok beteg, hanem a
100 éves apukám, aki velünk lakik, csúnyán elesett néhány hete és ezt követően
tüdőgyulladás alakult ki nála. Szóval, nem éppen az ő napjai voltak mostanában.
Be szoktam vinni a
kedvenc ételeit (a kórházi étel elég rossz), megmasszírozom a lábát, és a
mennyről beszélek neki. Apám mindennél jobban akar találkozni Jézussal! Nem
tudjuk, meddig fog még élni, azonban békében van, mert „futását elvégezte, a
hitet megtartotta”, és tudja, hogy eltétetett néki az igazság koronája.
Talán egyikőtök sem 100
éves, és nincsen kórházban életveszélyes betegséggel, azonban hívőként mi
mindannyian az örök életért folytatott versenyben vagyunk. És „a verseny végén
senki sem csalódik. Aki a követelményeknek eleget tett, aki komoly és kitartó,
nem marad le a sikerről.”
Ne fáradjunk el tehát a
jónak cselekvésében, hanem legyük állhatatosak az utolsó földi lélegzetünkig.
„Aki meg is erősít titeket mindvégig.” (1Kor 1:8) Micsoda ígéret!
Cindy Tutsch
Társigazgató
Ellen G. White Intézet
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés