2019. május 21., kedd

Higgyeztek az Ő prófétáinak - május 21 - KEDD - Bírák 10


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 30. fejezet 1408. nap

Az egykori versenyek résztvevői, minden önmegtagadásuk és önmegtartóztatásuk mellett, még nem is lehettek biztosak győzelmükben. "Nem tudjátok-é" - kérdezte Pál -, "hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat?" Bármennyire buzgón és komolyan fáradozott is valamennyi versenyfutó, a díjat mégis csak egy kaphatta meg. Csak egyetlen kéz nyúlhatott a sóvárgott babérkoszorú után. Mily gyakran megtörténhetett tehát, hogy valakit, aki a legnagyobb erőfeszítések után kezét már-már a díj felé nyújthatta, az utolsó pillanatban versenytársa előzte meg, s helyette magához ragadta a vágyva vágyott kincset!

A keresztényi élet harcában ez nem fordulhat elő. A verseny végén senkit sem érhet kudarc, aki a követelményeknek mindenben megfelel. Mindenki győzelmet arathat, ha komolyan igyekszik és kitartással harcol. Nemcsak a gyorsé a futás, nemcsak az erős nyerhet csatát. A leggyengébb szent éppúgy elnyerheti az örök élet dicsőséges koronáját, mint a legerősebb. Mindenki győztes lehet, aki Isten kegyelméből alárendeli életét Krisztus akaratának. Az élet minden viszonylatában gyakorlatilag megvalósítani az Isten Igéjében lefektetett alapelveket, némelyek ugyan lényegtelennek tarthatják, olyasminek, ami csekélység, ami figyelemre sem méltó. Azonban a kockán forgó tétre való tekintettel semmi sem csekélység, ami segíthet vagy gátolhat. Minden egyes cselekményünk súlyosan esik a latba, győzelemre vagy vereségre. Sőt a jutalom, melyet a győztesek elnyernek, arányban fog állni buzgalmukkal, komolyságukkal, amelyet a küzdelembe vetettek.

Az apostol önmagát olyan emberhez hasonlította, aki részt vesz a versenyben és minden idegszálát megfeszíti, hogy elnyerje a jutalmat. "Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra" - mondotta - "úgy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos; hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem, hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek." Maga Pál is szigorúan önmegtartóztató életet élt, hogy ne fusson bizonytalanra, avagy csak találomra. Szava: "Megsanyargatom testemet" - szó szerint annyit jelent, hogy minden vágyat, hajlamot és szenvedélyt szigorú fegyelemmel le kell küzdeni.

Pál tartott attól, hogy míg másoknak prédikál, valahogy maga méltatlanná ne váljék. Tudatában volt annak, hogy másokén való fáradozásai mit sem segítenek rajta, ha azokat az alapelveket, amelyeket hitt és tanított, életében meg nem valósítja. Társalgása, befolyása, lemondása saját vágyairól, kell, hogy bizonyítsák, miszerint hite nem csupán szóbeszéd, hanem Istennel való eleven, állandó összeköttetés. Egyetlen cél lebegett állandóan szemei előtt, melyet komolyan igyekezett elérni: "Istentől való igazságot, a hit alapján." (Fil. 3, 9.)

Pál meg volt győződve arról, hogy a gonosz ellen vívott küzdelme egészen élete végéig tart. Állandóan szükségét érezte, hogy gondosan ügyeljen magára, nehogy földi vágyak elnyomják lelki buzgalmát. Minden erejével folyton küzdött természetes hajlamai ellen. Amellett tekintetét állandóan a kitűzött célra irányította, melyet igyekezett el is érni, az Isten törvénye iránti alázatos engedelmesség által. Szavait, szokásait, szenvedélyeit - mindent Isten Lelkének uralma alá helyezett.

Mai Bibliai szakasz: Bírák 10

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ebben a fejezetben láthatjuk, hogy Izrael bálványokat imádott, amikor pedig ellenségeik elnyomták őket, akkor az Úrhoz kiáltottak segítségért (15. vers). Ám amikor az elnyomás véget ért, akkor visszatértek a bálványimádáshoz. Könnyű ítélkeznünk az izraeliták felett, és ezt mondanunk: „Hogyan tudták ezt folytatni, amikor újra meg újra megtapasztalták Isten jelenlétét és megmentő tetteit?”

Igen, mi magunk is ezt tesszük. Milyen gyakran segít ki minket Isten egy nehéz helyzetből, és mi mégis visszatérünk ugyanazokhoz a bűnökhöz! Közülünk mindenkinek van csapdája, bálványa, amelyek felé fordulunk, ahelyett, hogy Istenhez kiáltanánk a munkánk folytatásához szükséges vigaszért, megnyugvásért és erőért. Ám Isten ennél többet is szeretne tenni értünk. Meg akarja változtatni az életünket. Őt nem érdeklik a hamis megbánások, amikor csak azért fordulunk hozzá, mert nem szeretnénk elszenvedni tetteink következményeit. Ő új szívet és új életet akar adni nekünk, csak úgy, mint más dolgokat is, amikre szükségünk van.
Istennek számtalan lehetősége van arra, hogy lelki növekedést és hitbeli tapasztalatokat adjon neked és nekem, és mindez nincs is beláthatatlan távolságban tőlünk. Ám ezeket nem tudjuk felfedezni egészen addig, amíg igaz megbánással ki nem tisztítjuk életünkből a bálványokat. Mi tart vissza, hogy teljesen átadd magad Istennek? Elszomorítja Őt, ha valami elválasztja tőled, és vissza kell tartania mindazt, amit szeretne érted tenni, pedig oly’ sok mindene van, amit neked akar adni! Bízz Őbenne és lásd meg hatalmas kezét, ahogy dolgozik életedben!
Brandy Kirstein

198. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  30. fejezeteihez (május 19-25.).

Az olvasmány még nem jelent meg. Amikor megjelenik, azonnal közöljük

1 megjegyzés: