2019. május 16., csütörtök

Higgyeztek az Ő prófétáinak - május 16 - CSÜTÖRTÖK - Bírák 5


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Az apostolok története 29. fejezet 1403. nap

Amikor Pál előtt feltárták a gyülekezet állapotát, szomorúan látta, hogy a hírek felülmúlják legszörnyűbb aggodalmait. Mindazáltal nem akart azzal a gondolattal foglalkozni, hogy munkája hiábavaló volt. "Szíve aggodalmában", "sok könnyhullatás közt" Istenhez fordult tanácsért. Szeretett volna azonnal Korinthusba menni, ha ezt tartotta volna a legjobb megoldásnak. Azonban tudta, hogy a hívők a jelenlegi állapotukban semmi hasznát sem látnák személyes ottlétének. Ezért elküldte Titust, hogy későbbi látogatásának újtál előkészítse. Az apostol azután visszafojtotta személyes érzelmeit, melyeket benne azok magatartása keltett, akik ilyen rendkívüli romlott életmódot folytattak; s minden bizalmát Istenbe vetve, egyik legtartalmasabb, legtanulságosabb és leghatásosabb levelét intézte a korinthusi gyülekezethez.

Rendkívül világosan megfelelt a gyülekezet által felvetett különböző kérdésre és olyan általános alapelveket fektetett le, amelyeket, ha követnek, feltétlenül magasabb lelki színvonalat érhetnek el. Veszélyben forogtak; Pálnak elviselhetetlen volt az a gondolat, hogy ebben a döntő időpontban esetleg nem sikerülne befolyását érvényesíteni. Hűségesen figyelmeztette őket a fenyegető veszélyekre és megfeddte bűneiket. Ismételten Krisztushoz utasította őket és megkísérelte újból, hogy korábbi buzgó odaadásukat felélessze.

Az apostol a korinthusi hívők iránti nagy szeretetét szívélyes köszöntéssel fejezte ki. Hivatkozott akkori tapasztalataikra, amikor elhagyták a bálványok imádását és odaszentelték magukat az igaz Isten szolgálatára. Emlékeztette őket a Szentlélek adományaira, amelyeket elnyertek és rámutatott arra a magasztos kiváltságukra, hogy állandóan fejlődhetnek a keresztényi életben, egészen a tökéletességig. Így írt: "Mivelhogy mindenekben meggazdagodtatok ő benne, minden beszédben és minden ismeretben. Amint megerősíttetett ti bennetek a Krisztus felől való bizonyságtétel; úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szűkölködtök, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését, aki meg is erősít titeket mindvégig feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján."

Ezután Pál nyíltan beszél arról a viszálykodásról, amely a korinthusi gyülekezetben fellobbant és kéri a tagokat, hogy hagyjanak fel azzal. "Kérlek azonban titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztus nevében", "hogy mindnyájan egyképpen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon véleményben."

Az apostol nem titkolta, hogy ki által értesült a tagok közötti viszálykodásról: "Mert megtudtam felőletek atyámfiai, a Kloé embereitől, hogy versengések vannak köztetek."

Pál apostolt Isten Lelke vezette. Azokat az igazságokat, amelyeket tanított, "kinyilatkoztatás által" nyerte; mindazáltal az Úr nem nyilatkoztatta ki előtte mindenkor közvetlenül, népének állapotát. Ebben az esetben olyan lelkek vitték az ügyet az apostol elé, akiknek a korinthusi gyülekezet sorsa szívükön feküdt és látták, hogy a gonosz miként lopódzott be oda. Pál pedig azon isteni kinyilatkoztatások alapján, amelyeket előzőleg nyert, képes volt megítélni a fejleményeket s azok lényegét. Eltekintve attól, hogy a jelen esetben az Úr nem adott Pálnak újabb kinyilatkoztatást, mégis azok, akik komolyan keresték a világosságot, úgy fogadták üzenetét, mint Krisztus Lelkének kijelentését. Az Úr megmutatta neki a nehézségeket és veszélyeket, amelyek a gyülekezetben támadhatnak, és amikor ezek a bajok mutatkoztak, az apostol felismerte jelentőségüket. Arra volt hivatva, hogy a gyülekezetet védelmezze. A lelkekre úgy kellett vigyáznia, mint akinek Isten előtt számot kell adnia róluk. Így tehát természetesen hitelt adott a törvényszegéseikről és versengéseikről szóló híreknek. Dorgálása azonban, mellyel megintette őket, éppoly biztosan Isten Lelkének sugallata volt, mint bármely más levele.

Mai Bibliai szakasz: Bírák 5

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

A Bírák könyvének ötödik fejezetében Debora és Bárák egy duettet énekel, egy „új éneket az Úrnak” ahogyan a Zsoltárok könyvének 96:1 versében olvashatjuk. Milyen friss, aktuális és konkrét példa ez Isten csodálatos magasztalására! Debora és Bárák egyszerűen csak felidézhette volna Mirjám énekét, ami Isten szabadításáról szól, amikor Izráel átkelt a Vörös-tengeren. Ehelyett, íme egy új ének, ami azt részletezi, mit vitt véghez értük éppen akkor az Isten.. Amikor számba veszik az énekben, mit tett értük Isten, amikor megmentette őket Siserától, akkor a jelenben cselekvő, hatalmas VAGYOK iránt fejezik ki hódolatukat.

Bár arról is kell énekelnünk, mit tett értünk Isten a múltban, arról is fontos új dalt énekelnünk, hogy mit tesz értünk a jelenben. Ha saját életemet nézem, túlságosan gyakran előfordul, hogy nem sikerül leírnom, megragadnom Isten hatalmas cselekedeteit a jelenben. És amikor nem sikerül felidézni, miként vezetett Isten eddig, és vezet most is engem, akkor elkezdek aggódni a jövőmért. Debora és Bárák duettje arra hív minket, hogy emlékezzünk Istenre, aki most is hatalmasan munkálkodik népéért. Énekeljünk új, személyes hangú énekeket az Úrnak, amelyek részletesen bemutatják, milyen különlegesen dolgozik Isten az életünkben!

Brennon Kirstein 
 
197. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE  28-29. fejezeteihez (május 12-18.).

„Istenbe vetett hittel, mint harci vértezetükkel s az Ő igéjével, mint harci fegyverzetükkel egyszersmind olyan benső erőt nyernek, amellyel az ellenség minden támadását eredményesen visszaverhetik.”

Pál apostol sok megpróbáltatáson ment keresztül, amikor a hitre jutásban és hitük megerősítésében segítette azokat, akik újólag jutottak el a Krisztusban való hitre. Pál buzgósága Isten Igéjének terjesztésében nem egy könnyen járható út volt. A Krisztusban hívők manapság is sok kísértéssel találkoznak mindabban, amit a világ felajánl nekik. A bűnös emberi természet miatt nagyon könnyű eltévelyedni Isten ösvényéről.

„Sátán állandóan arra törekszik, hogy bizalmatlanságot, elidegenülést és gyűlöletet hintsen el Isten népe között.” A gonosz azt keresi, hogyan tudja Istentől eltávolítani az embereket. A mai nemzedék számára különösen könnyű eltévelyedni az egyháztól, a globalizálódó világnak köszönhetően. A közösségi média és az internet információk garmadáját kínálja azoknak, akik meg akarják kérdőjelezni Isten szavát. Ha szívünket és lelkünket teljesen átadjuk neki, akkor képesek leszünk a világ kísértéseinek ellenállni. Ha Istentől kérünk vezetést, Ő vezetni fog minket, épp úgy, ahogyan Pál apostol vezette az új hívőket. Isten azt akarja, hogy keressük az Ő könyörületességét és kegyelmét; azt akarja, hogy tudjuk, sosem mond le rólunk. Isten irántunk való múlhatatlan szeretete folytonos oltalmában és gondoskodásában ölt testet.

Jare-anne Maratas
Parkview Adventista Akadémia
Lacombe, Alberta, Kanada
Fordította: Gősi Csaba

1 megjegyzés: