Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Az apostolok története 29. fejezet 1403. nap
Amikor Pál előtt feltárták a gyülekezet állapotát,
szomorúan látta, hogy a hírek felülmúlják legszörnyűbb aggodalmait. Mindazáltal
nem akart azzal a gondolattal foglalkozni, hogy munkája hiábavaló volt.
"Szíve aggodalmában", "sok könnyhullatás közt" Istenhez
fordult tanácsért. Szeretett volna azonnal Korinthusba menni, ha ezt tartotta
volna a legjobb megoldásnak. Azonban tudta, hogy a hívők a jelenlegi
állapotukban semmi hasznát sem látnák személyes ottlétének. Ezért elküldte
Titust, hogy későbbi látogatásának újtál előkészítse. Az apostol azután
visszafojtotta személyes érzelmeit, melyeket benne azok magatartása keltett,
akik ilyen rendkívüli romlott életmódot folytattak; s minden bizalmát Istenbe
vetve, egyik legtartalmasabb, legtanulságosabb és leghatásosabb levelét intézte
a korinthusi gyülekezethez.
Rendkívül világosan megfelelt a gyülekezet által felvetett
különböző kérdésre és olyan általános alapelveket fektetett le, amelyeket, ha
követnek, feltétlenül magasabb lelki színvonalat érhetnek el. Veszélyben
forogtak; Pálnak elviselhetetlen volt az a gondolat, hogy ebben a döntő
időpontban esetleg nem sikerülne befolyását érvényesíteni. Hűségesen
figyelmeztette őket a fenyegető veszélyekre és megfeddte bűneiket. Ismételten
Krisztushoz utasította őket és megkísérelte újból, hogy korábbi buzgó
odaadásukat felélessze.
Az apostol a korinthusi hívők iránti nagy szeretetét
szívélyes köszöntéssel fejezte ki. Hivatkozott akkori tapasztalataikra, amikor
elhagyták a bálványok imádását és odaszentelték magukat az igaz Isten
szolgálatára. Emlékeztette őket a Szentlélek adományaira, amelyeket elnyertek
és rámutatott arra a magasztos kiváltságukra, hogy állandóan fejlődhetnek a
keresztényi életben, egészen a tökéletességig. Így írt: "Mivelhogy
mindenekben meggazdagodtatok ő benne, minden beszédben és minden ismeretben.
Amint megerősíttetett ti bennetek a Krisztus felől való bizonyságtétel; úgy,
hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szűkölködtök, várván a mi Urunk Jézus
Krisztusnak megjelenését, aki meg is erősít titeket mindvégig feddhetetlenségben,
a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján."
Ezután Pál nyíltan beszél arról a viszálykodásról, amely a
korinthusi gyülekezetben fellobbant és kéri a tagokat, hogy hagyjanak fel
azzal. "Kérlek azonban titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztus nevében",
"hogy mindnyájan egyképpen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások,
de legyetek teljesen egyek ugyanazon véleményben."
Az apostol nem titkolta, hogy ki által értesült a tagok
közötti viszálykodásról: "Mert megtudtam felőletek atyámfiai, a Kloé
embereitől, hogy versengések vannak köztetek."
Pál apostolt Isten Lelke vezette. Azokat az igazságokat,
amelyeket tanított, "kinyilatkoztatás által" nyerte; mindazáltal az
Úr nem nyilatkoztatta ki előtte mindenkor közvetlenül, népének állapotát. Ebben
az esetben olyan lelkek vitték az ügyet az apostol elé, akiknek a korinthusi
gyülekezet sorsa szívükön feküdt és látták, hogy a gonosz miként lopódzott be
oda. Pál pedig azon isteni kinyilatkoztatások alapján, amelyeket előzőleg
nyert, képes volt megítélni a fejleményeket s azok lényegét. Eltekintve attól,
hogy a jelen esetben az Úr nem adott Pálnak újabb kinyilatkoztatást, mégis
azok, akik komolyan keresték a világosságot, úgy fogadták üzenetét, mint
Krisztus Lelkének kijelentését. Az Úr megmutatta neki a nehézségeket és
veszélyeket, amelyek a gyülekezetben támadhatnak, és amikor ezek a bajok
mutatkoztak, az apostol felismerte jelentőségüket. Arra volt hivatva, hogy a
gyülekezetet védelmezze. A lelkekre úgy kellett vigyáznia, mint akinek Isten
előtt számot kell adnia róluk. Így tehát természetesen hitelt adott a
törvényszegéseikről és versengéseikről szóló híreknek. Dorgálása azonban,
mellyel megintette őket, éppoly biztosan Isten Lelkének sugallata volt, mint
bármely más levele.
Mai Bibliai szakasz: Bírák
5
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A Bírák könyvének ötödik
fejezetében Debora és Bárák egy duettet énekel, egy „új éneket az Úrnak” ahogyan a Zsoltárok könyvének 96:1 versében
olvashatjuk. Milyen friss, aktuális és konkrét példa ez Isten csodálatos
magasztalására! Debora és Bárák egyszerűen csak felidézhette volna Mirjám
énekét, ami Isten szabadításáról szól, amikor Izráel átkelt a Vörös-tengeren.
Ehelyett, íme egy új ének, ami azt részletezi, mit vitt véghez értük éppen
akkor az Isten.. Amikor számba veszik az énekben, mit tett értük Isten, amikor
megmentette őket Siserától, akkor a jelenben cselekvő, hatalmas VAGYOK iránt
fejezik ki hódolatukat.
Bár arról is kell énekelnünk, mit tett értünk Isten a múltban, arról is fontos új dalt énekelnünk, hogy mit tesz értünk a jelenben. Ha saját életemet nézem, túlságosan gyakran előfordul, hogy nem sikerül leírnom, megragadnom Isten hatalmas cselekedeteit a jelenben. És amikor nem sikerül felidézni, miként vezetett Isten eddig, és vezet most is engem, akkor elkezdek aggódni a jövőmért. Debora és Bárák duettje arra hív minket, hogy emlékezzünk Istenre, aki most is hatalmasan munkálkodik népéért. Énekeljünk új, személyes hangú énekeket az Úrnak, amelyek részletesen bemutatják, milyen különlegesen dolgozik Isten az életünkben!
Brennon
Kirstein
197. heti olvasmány AZ APOSTOLOK TÖRTÉNETE 28-29. fejezeteihez (május 12-18.).
„Istenbe vetett hittel,
mint harci vértezetükkel s az Ő igéjével, mint harci fegyverzetükkel
egyszersmind olyan benső erőt nyernek, amellyel az ellenség minden támadását
eredményesen visszaverhetik.”
Pál apostol sok
megpróbáltatáson ment keresztül, amikor a hitre jutásban és hitük
megerősítésében segítette azokat, akik újólag jutottak el a Krisztusban való
hitre. Pál buzgósága Isten Igéjének terjesztésében nem egy könnyen járható út
volt. A Krisztusban hívők manapság is sok kísértéssel találkoznak mindabban,
amit a világ felajánl nekik. A bűnös emberi természet miatt nagyon könnyű
eltévelyedni Isten ösvényéről.
„Sátán állandóan arra
törekszik, hogy bizalmatlanságot, elidegenülést és gyűlöletet hintsen el Isten
népe között.” A gonosz azt keresi, hogyan tudja Istentől eltávolítani az
embereket. A mai nemzedék számára különösen könnyű eltévelyedni az egyháztól, a
globalizálódó világnak köszönhetően. A közösségi média és az internet
információk garmadáját kínálja azoknak, akik meg akarják kérdőjelezni Isten
szavát. Ha szívünket és lelkünket teljesen átadjuk neki, akkor képesek leszünk
a világ kísértéseinek ellenállni. Ha Istentől kérünk vezetést, Ő vezetni fog minket,
épp úgy, ahogyan Pál apostol vezette az új hívőket. Isten azt akarja, hogy
keressük az Ő könyörületességét és kegyelmét; azt akarja, hogy tudjuk, sosem mond
le rólunk. Isten irántunk való múlhatatlan szeretete folytonos oltalmában és
gondoskodásában ölt testet.
Jare-anne Maratas
Parkview Adventista
Akadémia
Lacombe, Alberta,
Kanada
Fordította: Gősi Csaba
Ámen
VálaszTörlés