2020. június 9., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 9 - KEDD - Zsoltárok 128


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 40. fejezet 1791. nap

40. (fejezet, 3. rész) Isten népe megszabadul

Isten törvényének ellenségei - a papoktól a legkisebb emberig - most új fogalmat kapnak az igazságról és a kötelességről. Túl későn ismerik fel, hogy a negyedik parancsolatban foglalt szombat az élő Isten pecsétje. Túl későn látják meg a hamis szombat valódi jellegét, és azt, hogy fövény volt az az alap, amelyre építettek. Rádöbbennek arra, hogy Isten ellen harcolnak. A vallás tanítói sok embert romlásba vittek, miközben azt hazudták, hogy az Éden kapujához vezetik őket. Csak a végső leszámoláskor derül ki, milyen nagy a felelősségük a szent tisztséget viselő embereknek, és milyen súlyos következményekkel jár a hűtlenségük. Csak az örökkévalóságban fogjuk igazán megérteni, hogy milyen veszteség egyetlen lélek elvesztése. Félelmes lesz annak az embernek a végzete, akinek Isten ezt fogja mondani: Távozz tőlem, gonosz szolga!

Isten a mennyből fogja meghirdetni Jézus eljövetelének napját és óráját, és megkötni népével az örökkévaló szövetséget. Szavai zúgó mennydörgésként zengenek végig a földön. Isten Izraele figyel, felfelé tekint. Arcuk Isten dicsőségétől fénylik, mint a Sinai-hegyről alászálló Mózesé. A gonoszok képtelenek rájuk tekinteni. Amikor pedig az áldás elhangzik azok felett, akik a szombat megszentelésével megdicsőítették Istent, hatalmas győzelmi kiáltás hangzik fel.

Nemsokára keleten megjelenik egy kicsiny fekete felhő. A távolból sötétnek látszó felhő körülveszi a Megváltót. Isten népe ebben a felhőben felismeri az Emberfiának jelét. Ünnepélyes csendben figyelik a föld felé közeledő és egyre fényesebb és dicsőségesebb felhőt, mígnem nagy fehér felhő lesz belőle, amely megemésztő dicsőségként fénylik. Felette a szövetség szivárványa ível. Jézus hatalmas győzőként lép elő. Most nem "fájdalmak férfia"- ként jön, hogy kiigya a szégyen és a szenvedés keserű poharát, hanem a menny és a föld győzteseként, az élők és holtak bírájaként, aki "hiv és igaz"; aki "igazságosan ítél és hadakozik". "És mennyei seregek követik... vala Őt" (Jel ,19:11.14). A királyt útján szent angyalok hatalmas, megszámlálhatatlan sokasága kíséri. Ajkukon dicsőítő ének, mennyei dallam hangzik. Az égen számtalan tündöklő alak látható - "tízezerszer tízezer és ezerszer ezer". Emberi tollal nem lehet megrajzolni ezt a képet; az a tündöklés meghaladja az emberi képzeletet. "Dicsősége elborítja az egeket, és dicséretével megtelik a föld. Ragyogása, mint a napé" (Hab 3:3-4). Amint az "élő" felhő közelebb ér, minden szem meglátja az élet Fejedelmét. Szent fejét nem csúfítja töviskorona. Szent homlokán a dicsőség királyi koronája tündököl. Arca fényesebb, mint a vakító déli nap. "És az Ő ruháján és tomporán oda vala írva az Ő neve: királyoknak Királya és uraknak Ura" (Jel 19:16).

Közelében minden arc "fakósárgává" válik. Isten kegyelmének visszautasítóit az örök nyomorúság rettegése lepi meg. "Szíve megolvadt, a térdek reszketnek..., mindnyájuk arca elvesztette pirosságát" (Jer 30:6; Náh 2:10). Az igazak reszketve kiáltják: "Ki állhat meg?". Az angyalok ajkán elhal az ének, és egy ideig félelmes csend van. Majd Jézus hangja hallható. Ezt mondja: "Elég néked az én kegyelmem. "

Az igazak arca felragyog, és minden szívet öröm tölt be. Az angyalok pedig, akik közelednek a földhöz, egyre hangosabban kezdenek énekelni.
A királyok Királya leereszkedik a lángoló tűz övezte felhőn. Az ég tekercsszerűen felgöngyölödik, a föld remeg, minden hegy és minden sziget kimozdul a helyéből. "Eljön a mi Istenünk, és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülötte erős forgószél. Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét" (Zsolt 50:3-4) .

"És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magukat a barlangokba és a hegyek kőszikláiba; és mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mireánk, és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül, és a Bárány haragjától: mert eljött az Ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?" (Jel 6:15-17).

Elhallgat a gúnyolódó tréfálkozás. A hazug ajkak elnémulnak. Megszűnik a fegyverek zaja, a csata kavargása, a saruk harci zaja, és nincs többé "vérbe fertőztetett öltözet" (Ésa 9:5). Csak az ima, a sírás és a jajveszékelés hangja hallatszik. A nemrég még gúnyolódó ajkak ezt kiáltják: "Eljött az Ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?". A gonoszok azért imádkoznak, hogy inkább a hegyek sziklái temessék el őket, mintsem találkozzanak azzal, akit semmibe vettek és elutasítottak.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 128

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Bizonyára mindnyájan ismerünk legalább egy családot, amelynek látszólag mindene megvan. A „minden”-en nem az anyagiakat értem. A család, amelyikre gondolok, valójában nem anyagi téren bővelkedik, hanem lelkileg, Krisztusban teljes. Tagjai békességben élnek. Örömtől ragyognak. A megelégedettség melegében sütkéreznek. Ők azok, akik arra termettek, hogy sok gyermekük legyen,  mert az édesanya és az édesapa láthatóan különös isteni bölcsességgel  bír a szülői feladatok ellátásához.

Ez a zsoltár a család ünneplése. Létezhet valójában olyan család, amelyet az előbb jellemeztem? Igen, de ez a család nem létezhet az Isten felhatalmazása szerint járó lelki vezetője nélkül.

„A jólét evangéliumával” átitatott kultúra világában, ahol tévesen az anyagi gyarapodást tartjuk az isteni áldás mércéjének, felüdítőnek találom, ahogy a zsoltáríró emlékezteti a családokat az áldás és a jólét valódi jelentésére. Egy család, ahol az Urat tisztelik, és az Ő útján járnak. Egy család, amely egységben összeforrva éli meg a Krisztustól kapott küldetését. Ennek tagjai valóban áldottak.

Cindy Nash

253. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM   40. fejezetéhez (június 7-13.).

Az újabb és újabb kihívásokkal való szembenézés elcsüggesztő lehet. Gyakran láttam pácienseken, amikor első alkalommal részesülnek érzéstelenítésben, hogy felgyorsult a szívverésük és nyirkos lett a tenyerük.

Sötét felhők jönnek? Mit érzékelt Illés, amikor először hallott arról a „kis felhőről?” Az Ember Fiának a jelét látta. Azonnal utasította Akhábot, hogy készítse el a kocsiját. Mit látnak Isten gyermekei, amikor a közelgő felhők közé tekintenek? Ne féljünk, mert egy tüzes szekér ránk is vár.

A gonoszok számára a vastag felhők úgy látszanak, mint amikor beborítják a földet és egymásba ütköznek. Az igazak azonban azt látják, hogy a napsugarak áttörnek rajtuk, és az a jelentős csillag reményről és örömről beszél nekik, és végül a felhők elvonulnak, hogy a csillagos ég láthatóvá váljon.

Ajánlom számotokra elolvasásra a 86. zsoltárt, amelyben egy szent arra buzdít másokat, hogy féljék Istent és dicsőítsék szent nevét. Az ő üzenete az, hogy imádják azt, Aki mindent alkotott. Azonban voltak ott összegyűlt emberek, akik elhatározták, hogy meg fogják őt ölni. És mit kért ő Istentől? Azt, hogy adjon jelt az ő javára.

Négyezer év alatt a megváltás jele, a szivárvány a felhőben, nem változott. Nem tudjuk, hogy a zsoltáros látott-e szivárványt, de ha mi megtanulunk minden felhőben szivárványt látni, Isten ígéreteit bizonyossággá tesszük minden próbában, biztosak lehetünk abban, hogy meg fogjuk látni a jelet azon a nagy napon is. Kipróbáltad ma az Ő Igéjét, hogy kitartásra és bátorításra találj majd azon a napon?

Joe Kim
Yakima, Washington USA



2 megjegyzés: