Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A Gondolatok a hegyibeszédről 2. fejezet 1823. nap
2.
fejezet (7. rész) – Kik a boldogok?
„Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak
mondatnak”
(Mt 5:9)
Krisztus a „Békesség Fejedelme”. Küldetése a bűn által
elveszített béke helyreállítása a mennyben és a földön. „Megigazulván azért hit
által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róm 5:1).
Aki elhatározza magában, hogy bűneit elhagyja és szívét megnyitja Krisztus
szeretete előtt, az részesévé lesz a mennyei békességnek.
Az igazi békesség alapja Krisztus. Jézusnak a szívben
munkálkodó kegyelme megszüntet minden ellenségeskedést, és lecsendesíti a
civódást. Megtölti a lelket szeretettel. Aki Istennel és embertársaival békességben
él, nem lehet szerencsétlen, boldogtalan. Irigység nem lakhat szívében, gonosz
szokások és gyűlölet sem találnak helyet. Aki Istennel összhangban él, részese
a mennyei békességnek, és áldásos befolyását másokra is kiárasztja. A békesség
Lelke harmatként üdíti fel azt a szívet, amely a világi hajszában megfáradt, és
azt megelégelte.
Krisztus a béke üzenetével küldte szét követőit a világba.
A békességre igyekvő ember nyugodt és szentséges életmódjának csendes és
észrevétlen befolyása által Krisztus szeretetét nyilatkoztatja ki, beszéde és
példaadása által embertársait rábírja a bűn elhagyására, és arra, hogy szívüket
teljesen Istennek ajánlják fel.
„Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak
mondatnak.” A békesség Lelke tesz bizonyságot a mennyel való
összeköttetésükről. Jézus édes lehelete veszi őket körül; jóságos lényük,
jellemük szeretetre méltósága bizonyítja a világnak, hogy Isten gyermekei; az
emberek pedig felismerik, hogy ők Jézussal voltak. „Mindaz, aki szeret, az
Istentől született” (1Jn 4:7). „Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az
övé”, hanem „akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai” (Róm 8:9, 14)
Mai Bibliai szakasz: Példabeszédek
10
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Abban az időben, amikor
repülést tanultam az egyetemen az USA Washington államában, életem egyik nagyon
nehéz időszakán mentem át. Egy nap úgy döntöttem, hogy ellopom azt a kisgépet,
amit az önálló repülésgyakorlatra vittem ki, és azt összetörve vetek véget az
életemnek. Ám a gondolat, hogy mi fog történni, amikor édesanyám értesül a
halálhíremről, túlságosan is aggasztott. Ezért végül úgy határoztam, hogy
elrepülök a géppel kicsit távolabbra, ott leteszem, és elszököm. Észak felé
fordítottam tehát a repülőt, és jó néhány órával később, kiürült tankkal egy
elhagyatott kanadai reptéren találtam magam.
Akkoriban édesanyám is
az Egyesült Államokban volt. Sohasem fogom elfelejteni az arckifejezését,
amikor két nap múlva megérkezett értem egy kanadai rendőrkapitányságra. Mikor
kihozott a fogdából, a szemei vörösek voltak a könnyektől és a két álmatlan
éjszaka aggódásától, ami fájdalmas, mély nyomokat hagyott az arcán.
Amikor a repülőm nem
tért vissza a reptérre, egy mentőalakulat kutatott utánam, édesanyám pedig
órákon át rettegett attól, hogy lezuhantam. Ezután tudta meg, hogy Kanadába
kell jönnie értem.
Valóban úgy van, ahogy
Salamon mondta: „A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú
pedig szomorúsága az ő anyjának” (1.
vers).
Mindig
eszembe jut életem e pillanata, valahányszor nagy döntést kell meghoznom. Soha
többé nem szeretném megszomorítani a szüleimet, ezért azt kérdezem ilyenkor
magamtól, hogy a tetteim örömet vagy bánatot fognak nekik okozni. A válasz
arra, hogy tisztelem-e a szüleimet, gyakran arra mutat rá, hogy a terveim vajon
az Úr akaratával is harmóniában vannak-e. Sosem szeretném megszomorítani a
mennyei Atyámat – és ez az, ami a legfontosabb.
Andrew McChesney
257. heti olvasmány GONDOLATOK A HEGYIBESZÉDRŐL
2/1. fejezetéhez (július 5-11.).
Képzeljünk el együtt egy rémálmot. Éppen amikor
a COVID-19 járvány hanyatlóban van, a COVID-20 lép színre, még több halottal és
nagyobb fertőzőképességgel. És mielőtt az áldozatok száma eléri a véglegest, az
1918-ashoz hasonló influenzajárvány kezd el terjedni.
Most képzeld el, hogy a gazdaság összeomlik, a
kereskedelem pang, és a tizedek és adományok mélypontot érnek el. A lelkészeket
és a munkásokat világszerte elbocsátják. A nagyon eladósodott épületeket piacra
dobják, ahol nincsenek vásárlók.
Ha úgy tűnik számodra, mintha ez lenne az egyház
tönk szélére jutása, van egy áldás számodra, amiből gyarapodhatsz: az első
boldogmondás. Az egyház az iránta lévő bizalom által virágzik, nem az
utánpótlása által. Akkor növekszik, amikor a szerény ima felváltja a díszes
imaoltárok helyét, az önkéntesek pedig a fizetett alkalmazottakét.
Itt Dél-Afrikában, ahol karanténba kerültem,
hallottam, amikor az egyik egyházterületi elnök azt mondta a munkásainak, hogy
nem biztos, hogy mindig a rendelkezésükre fog állni fizetés, ha a karantén túl
sokáig tart. Arra utalt, hogy ismerkedjenek meg a vidéki lehetőségekkel, ha
lehetséges, és ültessenek zöldségeket.
Én pedig arra gondoltam, hogy ha nem lesznek
fizetések, az igazi munkások tovább fognak dolgozni. Ha az egyházon kívüli
emberek kezdik átvenni a segítés feladatát, néhány szolgálattevő elvesztése nem
fogja megállítani a missziót.
Más szavakkal, boldogok, akik szükségét érzik a
mindennapi kenyérnek, szó szerint vagy másképp, és boldogok, akik úgy érzik,
hogy Jézus nélkül nem tehetnek semmit.
Nélküle semmit sem tehetek. Vele viszont áldás
van az alázatos lelkek láthatatlan egyháza számára.
És hasonlóképpen: boldogok, akik sírnak,
szelídek, akik éhezik az igazságot. Ők megelégíttetnek.
Azok, akik hallgatták Jézust, úgy látták, a nagy
nemzetről szóló vágyukat lesöpörték az asztalról. Elcsábította őket azonban a
lelki királyság gondolata. Téged is csábít ugyanez? Vagy neked csak az egyházad
előcsarnokának újratervezéséről vannak nagy vágyaid?
Boldogok a lelki szegények. Mert ők
megelégíttetnek.
Eugene Prewitt
Malajzia
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen ✝️🛐🙏🕊
VálaszTörlés