2021. február 18., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - február 19 - PÉNTEK - Dániel 11

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 36. fejezet 2045. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

36. fejezet (6. rész) – A spekulatív ismeret veszélye

Ahogy egyre többet megtudunk Istenről, és arról, amik az Ő szemében vagyunk, félünk és remegünk Őelőtte. Tanuljon a ma embere azoknak a sorsából, akik az ősi időkben merészelték közzé tenni azt, amit Isten szentnek nyilvánított. Amikor az izraeliták ki merték nyitni a frigyládát Filiszteából való visszatérésekor, tiszteletlen vakmerőségükért Isten látványosan megbüntette őket.

Gondolkozzunk el az Uzzát sújtó büntetésen! Amikor Dávid uralkodása alatt a frigyládát Jeruzsálembe vitték, Uzza kinyújtotta kezét, hogy a frigyládát a helyén tartsa. Mivel érinteni merte Isten jelenlétének szimbólumát, azonnali halállal lakolt.

Amikor az égő bokornál Mózes nem ismerte fel, hogy Isten van jelen, és odament, hogy megnézze a csodálatos látványt, ezt a parancsot kapta: "Ne jöjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld... Mózes pedig elrejté az ő orcáját, mert félt vala az Istenre tekinteni" (2Móz 3:5-6).

"Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott. És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn annak a helynek kövei közül, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen.

És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon. És ímé az Úr áll vala azon és szóla:

Én vagyok az Úr, Ábrahámnak, a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet, amelyen fekszel, néked adom és a te magodnak... És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit néked mondtam.

Jákób pedig felébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam. Megrémüle annakokáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja" (1Móz 28:10-17).

Mai Bibliai szakasz: Dániel 11

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%2011&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=D%C3%A1niel%2011&version=NT-HU

Dániel látomásokat kapott az egymást követő hatalmak felemelkedéséről és bukásáról a történelem különböző szakaszaiban, saját idejétől kezdve egészen a feltámadásig. Babilon bukása utáni első évben minden tőle tehetőt megtett, hogy segítse a méd Dáriust a kormányzásban (1. vers). Azonban egy idő után jöttek a görögök Nagy Sándor irányításával (3. vers), és utánuk mások (4. vers).

Az olvasónak meg kell érteni azt, hogy amikor Dániel az ő jövendöléseiben történelmi eseményeket sorol fel, a feladatunk az, hogy a történelemben kutassunk, és találjunk olyan megbízható adatokat, amelyek alátámasztják az egyes eseményeket. Ha az általad használt kommentár Antiochusnak tulajdonít sok dolgot, akkor rossz kommentárt használsz. Dániel északi és déli királyokról beszél (5. vers). Mielőtt az értelmezésbe belekezdenénk, jegyezzük meg, hogy az északi és déli király nem mindig jelöl földrajzi irányokat. A birodalmi hatalom egyik birodalomról a másikra helyeződött át.

Dániel Babilontól keletre, a Tigris folyó partján van, és ez az a hely, ahonnan nézve az említett északi és déli irány esik. A Pax-Hellenica, vagy görög béke folytatódott addig, amíg a Pax-Romana vagy a római béke helyére nem lépett (13-14. vers). Innen kezdve a 20. versig a fejezet a római birodalommal és tetteivel foglalkozik. Úgy tűnik, hogy a 21. versben Dániel Justinianus császárra gondol, aki 538-ban megváltoztatja pénzérméin szereplő portréját katonáról teológusra. Ő volt az, aki szövetségre lépett a Pax-Vaticana-val, amely egy új világrendet képviselt. Justinianus és felesége Theodora politikai párbeszédbe kezdett a pápákkal és teológusokkal (23. vers). Politikai célból adományokat osztottak és templomokat építettek (24. vers). Justinianus afrikai hadjáratairól beszámol életrajzírója Procopius történész és maga Dániel is (27-30).    

Vallási hatalom is színre lépett, hogy „megfertőztesse a szenthelyet, az erősséget, és megszüntesse a mindennapi áldozatot”. Ezt azt jelenti, hogy felállítják a „pusztító utálatosságot”, amely emberi tettekkel fogja helyettesíteni Krisztus engesztelő áldozatát (31. vers). Dániel tudta, hogy hol van a történelemben, mert ezeket a kifejezéseket korábban is használta. A római egyház intézménye „gonoszul cselekszik a szövetség ellen” (32. vers). De lesznek olyan emberek, mint a valdensek, albigensek, hugenották és anabaptisták, akik ismerik Istenüket és akik bátor tetteket hajtanak végre (32. vers).

Dániel ugyanazon a lelki alapon áll, mint János Jelenések 13. fejezetében, amikor az első fenevadról beszél. Az egyetlen különbség az, hogy miközben János az utolsó idők vallási jeleiről beszél, Dániel a birodalom világi történelmi jeleiről beszél és arról, amit a maradék tenni fog. Jánoshoz hasonlóan, aki Jelenések 12:6, 14-ben azt mondta, hogy az üldözés 1260 évig fog tartani, Dániel is úgy látta, hogy a fegyver és tűz, fogság és rablás sok napig fog eltartani (33. vers).

A hűségesek egy kis segítséget kapnak a Reformációtól (34. vers), és aztán a vég ideje elkezdődik. 1798-ban a pápát letartóztatják, és a fogságban meghal. Ezt a „halálos sebet” a menny rendelte el (35. vers). Egyesek azt gondolják, hogy ez a prófécia a jövőben fog teljesedni. Azt, ami a történelem folyamán megtörtént, metaforákkal, szimbólumokkal és jelképes beszédekkel helyettesítik.

Az USA felemelkedést, amit János a második fenevad képével szemléltet Jelenések 13-ban, Dániel úgy írja le, mint aki „felmagasztalja magát minden isten felett”, a katonai hatalom istenét imádja, és sok barátot és szövetségest szerez magának (36-39. vers). Az USA-nak sok hajója lesz, barátságosan bevonul Izrael földjére, és kezet fog Egyiptommal (40-43. vers).

Mi most a történelem és prófécia ezen pontján állunk, és meg kell várnunk, hogy mit tartogat a jövő, és mi fog történni. Vajon a mai nemzetek az USA-t fogják követni, ahogy azt a 43. vers sugallja? Vajon az USA át fogja helyezni a nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe, ahogy a 45. vers jelzi? Ezt jelentené az, hogy „felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső szent hegy között?” (46. vers). Ez egy új világrendet feltételezne sok nyomorúsággal, amit meg is említ a 12. fejezet 1. versében mielőtt Jézus eljönne.  

Óvatosságra intő megjegyzés: Egyházunknak nincs hivatalos magyarázata a 36-45. versekre, de amivel rendelkezünk, az a legjobb, amit jelen kutatásokkal el lehet érni. Szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy ezek a jövendölések a jövőben fognak teljesedni.

Drága Istenünk!

Vajon nem ezek azok a nagyszerű idők, amelyekre vártunk? Adj nekünk is megértést, úgy, ahogy Dánielnek is adtál, hogy megértse Jeremiás próféciáját a 70 esztendőről! Alázatosan imádkozunk ezért. Ámen!

Koot van Wyk 

289. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  36. fejezetéhez (február 14-20.).

A társadalomtudományokat átitatják a New Age gyógyítási eszméi és módszerei, amelyek nagyobb részt csak részigazságok. Ezen részigazságok közül egyik a meditáció jótékony hatásaival kapcsolatos. A tudomány majdhogynem úgy mutatja be a meditációt, mint egy mindenre jó gyógyszert. Pontosabban szólva, létezik a meditációnak jó formája. Azonban a meditációs technikákat, a pszichológiai elméletekkel egyetemben, a Szentírás mérlegén kell megvizsgálnunk.

Tanulmányoznunk kell a tudományokat. A tudományos módszer lényegében több szempontból vizsgálja az emberi életet, legyen akár fizikai, szociológiai vagy pszichológiai. Azonban megvan a veszélye, hogy a tudományt Isten szava fölé emeljük, és azt tesszük a Biblia vizsgálatának mércéjéül, ahelyett, hogy éppen fordítva tennénk. Abban a pillanatban, hogy így cselekszünk, a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből kezdünk enni.

Ennek a fának a gyümölcse látszólag enyhíti a lélek éhségét, és távol tart minket az evangéliumi tápláléktól, amire a léleknek valójában szüksége van. Az az eszme, hogy Isten egy, mindenhol a természetben jelen lévő lényeg, és ez az isteni tényező az emberi szívben lakozik természeténél fogva, meglehetősen spirituálisan hangzik, ugye? De valójában ez az igazságtól messze vezet minket.

A változás hatalmi kérdés. Hogy megtörjük a rossz szokásokat és új erősségeket szerezzünk, nekünk embereknek szükséges magunkon kívüli hatalmi forrással rendelkezzünk. Ha egy kicsi Istenből bennünk él, kinek van szüksége a Keresztre? De ha a bűn valóban elválasztott minket Istentől, szükségünk van a bűnt legyőző Jézus általi jóvátételre, hogy visszahelyezzen minket az eredeti állapotba.

Legyen hát ez a mi állandó meditációnk tárgya.

Jennifer Jill Schwirzer, LPC

Író, tanácsadó, zenész, előadó

Fordította Gősi Csaba

 

2 megjegyzés: