Higgyetek az Ő prófétáinak - február 27 - SZOMBAT - Hóseás 7

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy Orvos lábnyomán 37. fejezet 2053. nap

A LÉNYEGES ISMERET 

"Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben..."

37. fejezet (7. rész) – A helyes és a helytelen nevelés

Helyes, ha az ifjúság úgy érzi, hogy a legmagasabb fokra kell fejlesztenie értelmi képességeit. Nem akarjuk korlátozni azt a művelődést, aminek Isten nem szabott határt. De tudásunk nem ér semmit, ha nem hasznosítjuk azt Isten dicsőségére és az emberiség javára.

Nem helyes elménket olyan ismeretekkel teletömni, amelyek nagy szorgalmat igényelnek, de a gyakorlati életben semmi hasznuk nincs. Ez a tanulás csak veszteség a tanulónak, mert csökkenti a vágyát és a kedvét olyan dolgok tanulására, amelyek hasznossá teszik és kötelességeinek betöltésére képesítik. A gyakorlati nevelés sokkal többet ér, mint pusztán elméletek alkotása. A tudás nem elég egymagában. Tudnunk kell azt is, hogy ismereteinket miként alkalmazzuk.

Az időt, az anyagi eszközöket és a tanulást, amelyeket oly sokan többé-kevésbé haszontalan művelődésre fordítanak, olyan műveltség elsajátításának kellene szentelni, amely az élet felelősségeinek hordozására alkalmas gyakorlati embereket farag belőlük. Az ilyen nevelésnek van igazán értéke.

Olyan tudásra van szükség, amely élénkíti az értelmet, erősíti a lelket; és jobb emberekké formálja az embert. A szív művelése sokkal fontosabb, mint a pusztán könyvből való tanulás. Kívánatos, sőt nélkülözhetetlen megismerni a világot, amelyben élünk; de ha az örökkévalóságot kihagyjuk számításunkból, olyan mulasztást követünk el, amelyet soha nem tudunk helyrehozni.

A tanuló minden képességét ismeretszerzésnek szentelheti; de ha nem ismeri Istent, ha nem engedelmeskedik a saját létét szabályozó törvényeknek, tönkreteszi önmagát. Rossz szokásai megfosztják önbecsülésétől és önuralmától. Nem tudja helyesen megítélni az őt legjobban érintő dolgokat. Könnyelműen és ésszerűtlenül bánik lelkével és testével. Mivel nem él helyes elvek szerint, tönkreteszi földi életét, és elveszíti az eljövendőt.

Ha az ifjúság meglátná saját gyengeségét, Istenben keresné erejét. Ha tőle igyekszik tanulni, bölcsességet merít Isten bölcsességéből, és élete áldásban gyümölcsözik a világ számára. De ha pusztán evilági és spekulatív dolgok tanulásával köti le értelmét, elkülönül Istentől, és elveszti mindazt, ami az életet gazdaggá teszi.

Mai Bibliai szakasz: Hóseás 7

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%207&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=H%C3%B3se%C3%A1s%207&version=NT-HU

Az a tény, hogy Isten meggyógyította Izrael nemzetét, arra indította őket, hogy még több bűnt kövessenek el. "Amikor gyógyítani akarnám Izráelt, akkor tudódik ki Efraim (titkos) vétke." Samáriában lopások történtek és rabló csapatok fosztogattak a városban (1. vers). Ez az időszak egybeesik Jónás próféta tevékenységének idejével. Amikor Isten azt tervezte, hogy bűnei miatt megbünteti Izraelt, Jónásnak nem tetszett Isten terve, hogy a bűnbánó Asszíriát használja fel a megtéretlen Izrael megbüntetésére (Jón 4:1-3). Amikor Isten meggyógyította Izrael nemzetét azáltal, hogy megszabadította őket mindenféle bajtól, félreértették, és úgy értelmezték, mintha Isten jóváhagyta volna gonoszságukat (2. vers).    

Hóseás 7:3-7 leírja gonoszságukat. Izrael népe megörvendeztette királyát (II. Jeroboámot) és hivatalnokait gonosz tetteivel. Mindannyian bálványimádók voltak. Miután Isten meggyógyította Izraelt, a gonoszok még romlottabbak lettek, és úgy betöltötte őket a gonoszság, ahogy a kenyértészta megduzzad, miután összekeverik a megerjedt élesztővel (4. vers). 

Volt egy ünnep, amelyet I. Jeroboám iktatott be, és miután elkészítette az aranyborjút, ezt az ünnepet a 8. hónap 15-én ünnepelték (1 Kir 12:28-32). Az áldozatokról azt feltételezték, hogy az Úrnak "békeáldozatai" (2 Móz 32:6), pontosan úgy, ahogy Áron is ünnepet szentelt az Úrnak azzal, hogy arany borjút imádtak. Ahogyan ő és a nép tettek hajdanán, ugyanúgy cselekedett Észak-Izrael népe is: ettek, ittak és vigadtak (2 Mózes 32:5-7; Hóseás 7:5).

A király kezet fog a gonosztevőkkel, és együtt betegszenek meg a bornak a hevétől, és együtt égnek, mint a kemence (5-6. vers). A gonosztevők tönkreteszik a királyokat és a bírákat, ahogy a kályha is megemészti a benne levő tüzelőt, de ennek ellenére egyetlen király vagy bíró sem folyamodott Istenhez segítségért (7. vers). Észak-Izrael elveszítette nemzeti létét és idegen népek emésztették fel az országot. De ekkor sem térnek vissza Istenükhöz (8-10. vers).

Izrael, mint egy ostoba galamb Egyiptomhoz és Asszíriához folyamodik segítségért (7:11). Isten azonban megakadályozza őket abban, hogy idegen nemzetektől kérjenek segítséget (12. vers). Isten meg akarta szabadítani őket, de ők elmenekültek előle, így el kellett veszniük (13. vers).

Ágyukban siránkoztak a búza és a must hiánya miatt, de akkor sem tértek meg. Isten meg akarta erősíteni Izraelt, de ők olyanokká lettek, mint a meglazult íj. Mit tehetett volna még Isten érettük?

Yoshitaka Kobayashi 

290. heti olvasmány A NAGY ORVOS LÁBNYOMÁN  37. fejezetéhez (február 21-27.).

Van valaki, aki nem szereti a jó, gondolatébresztő TED előadásokat? Az üzenetei közül sok, ahogyan a jelszavából ismert, olyan gondolat, amelyet érdemes terjeszteni. A tudomány állandóan új felfedezéseket vet fel, ami hatással van az emberi életre és jólétre. Lényeges viszont, hogy mindent, amit a tudomány állít, Isten Szavával megvilágítva értelmezzünk. Abban a pillanatban, hogy a tudománynak adjuk az utolsó szót, a kétkedés árvize előtti zsilipkaput nyitottuk meg.

A hitetlenség leckéit passzívan is lehet továbbadni. Azáltal, hogy Istent és az Ő Igéjét sosem hozza szóba a tudományos vizsgálódáskor, a tudományos világ azt sugallja, hogy a tudomány megadja az összes választ és megoldást, amelyre szükségünk van. Az emberi szív hajlik a büszkeségre. Ha azt gondoljuk, hogy meg tudjuk oldani a saját problémáinkat, azzal a büszkeségünket tápláljuk és az elbizakodottságunkat ösztönözzük.

A média, amit fogyasztunk, az Istenbe vetett hitünket vagy táplálja vagy rombolja. A világ a könyveket, filmeket, blogokat, dokumentumfilmeket és videókat tucatszámban sokszorosítja. Csak az Amerikai Egyesült Államokban a filmstúdiók több száz új filmet hoznak forgalomba évente. A média egyre jobban és jobban elérhető, és verseng a figyelmünkért. Meg kellene állnunk és megkérdezni magunkat: „Miféle gyakorlati célt szolgál a tudás, amit ezekből a forrásokból szerzünk meg?” Ha a válasz „Semmilyet”, akkor keressünk inkább olyan médiaformákat, amelyek építenek hitben és fontos dolgokról szólnak.

A tudás, amely segít megérteni az egészséget, legyen az akár testi, mentális, érzelmi vagy lelki, felvértez minket, hogy segítsen minket és másokat az élet útján. Hagyjuk hát ki az akciófilmeket és a népszerű hírcsatornákat, és tanuljunk olyan dolgokról, amik számítanak.

Jennifer Jill Schwirzer, LPC

Író, tanácsadó, zenész, előadó

Fordította Gősi Csaba