Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20S%C3%A1muel%2013&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20S%C3%A1muel%2013&version=NT-HU
Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
A botrányok egymást követik ezekben a fejezetekben, és mind Dávidhoz kapcsolódnak. A 13. fejezet is Amnonnak, Dávid fiának egy szégyenteljes cselekedetét mutatja be. Szerelmes lett Dávid másik fiának, Absolonnak a húgába. Egy másik gonosz személy – Dávid unokaöccse – Jonadáb megtudta ezt, és azt tanácsolta Amnonnak, hogy tettesse magát betegnek. Dávid elküldte Támárt Amnonhoz, hogy vigyen neki ételt, és ápolja addig, amíg visszatér az egészsége. Támár és Amnon együtt maradtak a lakószobában, hogy egyenek, de Amnon mindenkit kiküldött, és megkérte Támárt, hogy kövesse a hálószobába. Felszólította a lányt, hogy háljon vele, de amikor ő visszautasította, kényszerítette rá, és erőszakkal elvette a szüzességét (14. fejezet). Amnon lelkiismerete keserűre fordult, és meggyűlölte a húgát. Támáron hosszú ujjú, tarka köntös volt, amilyet a szüzek szoktak viselni, de amikor kidobták Amnon szobájából, megszaggatta ruháit, és sírni kezdett. Gyötrelmében Absolonhoz menekült, és nála maradt. Amikor Dávid meghallotta ezt, haragra gerjedt (21. vers).
Absolon gyűlölte Amnont azért, amit a húgával tett, és két évvel később gonosz tervvel állt elő. Meghívta Dávid összes fiát, beleértve Amnont is egy lakomára Baál-Hásórba, ahol éppen juhokat nyírtak. Utána megbízta a szolgáit, hogy öljék meg Amnont, amikor már lerészegedik a bortól. A szolgák valóban megölték Amnont, mire Dávid fiai azonnal felugrottak, és elmenekültek öszvéreiken. Amikor az eseményről elferdített hírek érkeztek Dávidhoz, a király szíve mélyéig megrendült. Absolon az egészet a Támáron elkövetett erőszak miatt rendezte. A bűnrészes Jonadáb kérlelte Dávidot, hogy ne sírjon Amnon halála miatt, hiszen csak az egyik fiát veszítette el a sok közül.
Absolon később elmenekült egy másik városba, és három évig rejtőzködött ott. Dávid már vágyott arra, hogy láthassa a fiát, Absolont. Ez a „hidak felégetésének” fejezete: szétszakadt kapcsolatokról, erőszakról, vérfertőzésről, bosszúgyilkosságról, gyűlöletről, levertségről, szeretteiktől való elszakadásról szól. Dávidot éppen az vigasztalta, aki eredetileg a gonoszság kitervelője volt. Milyen ironikus! Olyan ez, mint sátán bevásárló listája, és mindezek csakis azért történtek, mert Dávid utat nyitott nekik életének ezen szakaszában. Mindezen események közös gyökere Dávid rossz döntése, amikor átengedte magát sátánnak, hogy bevigye Betsabét a palotájába. Ezzel a szörnyen fájdalmas tapasztalattal fizetett meg érte.
Szerető Istenünk!
Segíts nekünk, hogy ne legyünk álszentek, és világosan értsük, ha ilyen bűnnek a tanúi vagyunk és nem szólunk róla semmit, akkor lényegében elnézzük a bűnt, passzív részeseivé válunk. Tarts meg minket a Te kezedben! Ámen!
Koot van Wyk
Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 58. fejezet
58. fejezet – A PRÓFÉTAISKOLÁK (4. rész)
Bárcsak ezeknek a szabályoknak akkora figyelmet szentelnénk, mint amekkorát megkövetelnek. Akkor minden bizonnyal a nevelés módszereiben alapvető változás állna be. A tanítók az ifjúság büszkeségére és önző törekvésére építve, a versengés és a féltékenykedés szellemét lobbantják lángra ahelyett, hogy a lelkekbe jóságot, szeretet és igazságot csöpögtetve vágyat ébresztenének az igazi kiválóságra. A tanuló pedig nem a másik felülmúlása céljából fejlesztené istenadta képességeit, hanem azért, hogy az isteni szándéknak megfelelően, hasonlóvá legyen Teremtőjéhez. Akkor a földi mérce - és a már magában is mélyen az igazi cél alatt álló önfelmagasztalásra való törekvés helyett - gondolataik a Teremtőre terelődnének, hogy őt megismerjék és hozzá hasonlóvá legyenek.
"A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség" (Péld 9:10). A földi élet legnagyobb feladata a jellemképzés, és Isten ismerete az alapja minden igazi nevelésnek. Az értelem fokozása és a jellemnek a tudással való egyidejű fejlesztése legyen a tanító munkája. Isten törvénye az ő jellemének visszatükröződése. Azért mondja a zsoltáros: "[...] minden parancsolatod igaz". És ismét: "A te határozataidból leszek értelmes" (Zsolt 119:172, 104). Isten megmutatta magát nekünk Igéjében és a teremtés csodás művében. Ismeretünket Istenről a Lelke által ihletett könyvből és a természet könyvéből kell megszereznünk.
Az értelem törvénye, hogy fokozatosan ahhoz a tárgyhoz alkalmazkodik, amelynél hosszabb ideig időzik. Ha csupán közönséges dolgokkal foglalkozunk: elsatnyul, elgyengül. Ha soha sincs alkalma a nehéz gondokkal megbirkózni, egy idő után elveszíti fejlődőképességét. A Bibliában páratlan nevelő erő rejlik. Az Úr Igéjében az elme a legmélyebb gondolkozásra és a legmagasabb törekvésekre alkalmas tárgyat talál. A Biblia az emberiség tulajdonában levő legtanulságosabb történet, mert az örök igazság üde forrásából ered, és tisztaságát isteni kéz vigyázza évszázadok óta. Világosságot vet a régmúltra is, amelybe emberi igyekezettel hiába akarnak behatolni. Isten szavában szemlélhetjük a földet teremtő és a mennyboltot kiterjesztő hatalmat is. Az emberi faj hamisítatlan, emberi előítélettel vagy büszkeséggel el nem ferdített történelmét csak benne találhatjuk. Olyan mű ez, amely igazán jelenti meg a dolgokat. Megtaláljuk benne a föld legnagyobb embereinek harcait, legyőzetéseit és győzelmeit is, és fényt derít létünk kötelességeire és rendeltetésünk nagy kérdésére. A látható világot, a láthatatlantól elválasztó függönyt fellebbenti és megláthatjuk benne a jó és a gonosz küzdelmét, kezdve a bűn első megjelenésétől egészen az igazság végső diadaláig. És ez nem más, mint Isten jellemének kinyilatkoztatása. Az Isten Igéjében alázatos kutatás közben kapcsolatba kerül az ember a Magasságossal. Az ilyen tanulmány nem csak kifinomítja és nemesbíti a jellemet, hanem elmélyíti, megerősíti a szellemi képességet is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése