Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%2030&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%2030&version=NT-HU
Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
Amikor Dávid és emberei odaérték Siklágba, rémületükre a várost felperzselve és üresen találták. A feleségeik és gyermekeik odavoltak, és ők mind sírtak. Dávid emberei keserűségükben már a király megkövezését fontolgatták.
Dávid azonban nem feledkezett el az Úrról ebben a válságban. Ebben a fejezetben az Úr neve négy versben is említésre kerül (6, 8, 23 és 28). A 6. versben így olvassuk: „Dávid azonban erőt kapott Istenétől, az Úrtól” (új prot. ford.). Most eszébe jutottak az Úr ígéretei és az a rengeteg alkalom, amikor Isten megmentette őt a múltban.
Az Úr nem hagyta magára Dávidot a harcban, így amikor a vele lévő Abjátár papon keresztül megkérdezte az Urat, ezt a választ kapta: „Üldözd, mert biztosan utoléred, és még kiszabadíthatod őket” (8. vers – új prot. ford.).
A katonák egy félholt egyiptomi rabszolgát találtak a sivatagban bolyongva, akit otthagyott az ura. Ő vezette el őket a rablócsapat táborához. Dávid a négyszáz emberével alkonyatkor támadt rájuk, és egész éjjel harcolt, egészen másnap estig. Elpusztította az amálekitákat, azt a négyszázat leszámítva, akik tevéken elmenekültek. Megmentette az összes feleséget és gyermeket, valamint igen nagy zsákmányt is szerzett.
Dávid, amikor visszatért Siklágba, megosztotta a zsákmányát tizennyolc várossal és faluval, akik támogatták őt az útja során. Két csoport azonban, a kehillaiak és a zifeusok nem kaptak semmit, mert ők megpróbálták Dávidot elárulni Saulnak.
Ha Saul elpusztította volna az amálekitákat egészen, amikor az Úr erre utasította, a siklági csata meg sem történt volna.
Ahogy később láthatjuk, a 30. fejezet Dávid sikeréről emlékezik meg, amikor bízott az Úrban; míg a 31. fejezet Saul kudarcáról és haláláról tanúskodik, mert ő nem bízott az Úrban.
Ralph Neall
Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 54-55. fejezet
54. fejezet – SÁMSON (4. rész)
A filiszteusok istenüknek tulajdonították Sámson feletti győzelmüket és ujjongva dacoltak Izrael Istenével. Ünnepet szenteltek istenüknek, Dágonnak, a halistennek, a tenger védelmezőjének. Filisztea egész síkságáról, városból és vidékről összegyűlt a nép és urai. A hatalmas templom teljesen megtelt az imádkozók tömegével annyira, hogy még a tető körüli karzaton is szorongtak. Filisztea örömünnepe volt ez. A nagy pompával végzett dágon-istentiszteletet zene és vendégeskedés követte. Ekkor behozták Sámsont, mint Dágon hatalmának győzelmi jelét. Diadalittasan üdvözölték megjelenését. A nép és az uralkodók gúnyolták nyomorát és tüntetően dicsőítették azt az isten, aki legyőzte "földünk pusztítóját" (Bír 16:24). Egy idő múlva, mintha fáradt lenne, Sámson engedélyt kért, hogy a két központi oszlopnak támaszkodhasson, mely a templom tetőzetét tartotta. Ezután csendben imádkozott: "[...] Uram, Isten, emlékezzél meg, kérlek, énrólam, és erősíts meg engemet csak még ez egyszer, óh Isten! Hadd álljak egyszer bosszút a Filiszteusokon két szemem világáért!" (Bír 16:28). E szavakat mondva, átfogta hatalmas karjaival az oszlopokat és így kiáltott: "[...] Hadd vesszek el én is a filiszteusokkal!" (Bír 16:30), meghajolt, és egy rántással a tető beomlott, megsemmisítette az egész tömeget "[...] úgyhogy többet megölt halálával, mint amennyit megölt életében" (Bír 16:30).
A bálvány, valamint imádói: papok és földművesek, harcosok és nemesek, együtt lettek Dágon templomának romjai alá temetve. És közöttük volt annak óriási alakja is, akit Isten népe szabadítójául választott. A borzalmas pusztulás híre eljutott Izraelbe is, és Sámson rokonai eljöttek hegyeikről és minden ellenszegülés nélkül kiszabadították az elesett hős testét. "[...] hazatérve, eltemették Czóra és Estháol között, atyjának, Manoahnak sírjába" (Bír 16:31).
Isten ígérete, mely szerint Sámson által kezdi megszabadítani népét a filiszteusok kezéből, beteljesedett. De milyen gyászos és borzalmas az az élettörténet, amely Isten dicsérete és a nemzet dicsősége lehetett volna! Ha Sámson hű marad isteni elhívásához, beteljesedett volna Isten célja az ő dicsőségére és magasztalására. Ámde engedett a kísértésnek és hűtlennek bizonyult a rábízottakban; küldetését vereség, szolgaság és halál által teljesítette.
Sámson testileg a föld legerősebb embere, de önuralomban, becsületességben és állhatatosságban a leggyengébbek egyike volt. Sokan helytelenül az erősen szenvedélyes embert nagy jellemnek tartják. Pedig valójában gyenge ember az, akit szenvedélye legyőz. Az ember valódi nagyságát a legyőzött indulatok, a féken tartott vágyak nagysága igazolja; de sohasem azok az érzések, amelyek úrrá lesznek az ember fölött. {PP 567.3}
Sámson felett az isteni gondviselés őrködött, hogy felkészülhessen annak a munkának elvégzésére, amelyre hívatott. Életének kezdetétől fogva testi és szellemi erejét, valamint erkölcsi tisztaságát kedvező feltételek vették körül. De a gonosz társak befolyására elengedte Isten vezető és oltalmazó kezét, s így a rossz áradata magával ragadta. Akik kötelességteljesítésük közben kísértetnek meg, biztosak lehetnek abban, hogy Isten megvédelmezi őket; de akik önként szolgáltatják ki magukat a kísértésnek, előbb-utóbb elbuknak.
Akiket Isten bizonyos cél elérésére eszközül akar felhasználni, azokat Sátán minden ereje megfeszítésével igyekszik tőrbe csalni. Bennünket gyenge pontjainknál támad meg, és jellembeli gyengeségünk által akar uralma alá vonni. De senkit sem kell legyőznie! Az ember nincs magára hagyva, hogy saját gyenge erőfeszítésével küzdje le a gonosz hatalmat! A segítség közel van és minden lélek megkapja, aki valóban óhajtja azt! A Jákób által látott látomásban Isten angyalai, akik fel- és alászállnak a létrán, segítenek mindazoknak, akik segítségüket igénybe veszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése