Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20S%C3%A1muel%2015&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20S%C3%A1muel%2015&version=NT-HU
Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
Tudjuk, hogy a 14. fejezet végén feljegyzett dolgok akkor történtek, amikor Dávid már Jeruzsálemben élt, és öt év múltán megbékélt fiával, Absolonnal. Absolon önbíráskodásból megölte Amnont, a bátyját, ami egy előre megfontolt gyilkosság volt. Majd felgyújtotta Joáb mezejét, ezzel gyakorlatilag ellopta a tulajdonát.
Absolon állapota azonban, ami a lopás bűnét illeti, tovább súlyosbodott az évek folyamán. „Lőn pedig negyven esztendő múlván” (7. vers) – ami David uralkodásának a végén volt –, Absolon kezdte lopni Izráel gyermekinek Dávid király iránti hűségét a saját maga számára. Ez egészen odáig ment, hogy Absolon engedély kért apjától, hogy elmehessen Hebronba Istent imádni, noha ők Jeruzsálemben imádták Istent, ahol a frigyláda is volt.
Absolon nagyon ravasz volt, és igen rafináltan szervezte meg az apja elleni lázadást. „És igen nagy lőn az összeesküvés” (12. vers), ezért Dávid úgy döntött, hogy elmenekül. (13. vers). Sokan hagyták el a várost Dáviddal együtt, még idegenek is voltak, akik hűséget fogadtak mellette, hasonló volt ez a hűség ahhoz, amit Ruth könyvében láthatunk (21. vers). Így Dávid beleegyezett, hogy átkeljenek vele a Kedron patakján (22-23. vers).
Dávid azonban visszaküldte Sádók és Abjátár papokat az Úr ládájával Jeruzsálembe (25. vers). Dávid egy hírszerző hálózatot is szervezett olyanokból, akik Absolon közelében dolgoztak Jeruzsálemben, akik rendszeresen informálták a királyt Absolon terveiről. A két pap fiai részt vettek a kémkedésben (36. vers). Így indította útjára Dávid a tervét, ami hűségre épült. Nem állt szándékában megölni saját fiát, sőt azt kérte Khúsaitól, hogy éppúgy szolgálja Absolont, ahogy addig őt szolgálta (34. vers). Dávid azért fohászkodott, hogy bárcsak az Úr összezavarná Akhitófel gondolatait, aki naponta tanácsolta Absolont, és így meghiúsítaná terveit (31. vers).
Ez a szakasz is arra emlékeztet bennünket, hogy úgy tűnik, az Írás feljegyzői a Bibliában mintegy egybeszövik az egy bizonyos témakörhöz tartozó történeteket, az események kisebb-nagyobb részleteit, amit olvasunk, az csupán egy szála mindazoknak a dolgoknak, amiket Dávid király palotájának életéből az Írás kijelent számunkra. A Szentléleknek az a szándéka, hogy világossá és átláthatóvá tegye ezeknek az eseményeknek a leírását. Meglehet, hogy esetenként az események részletei nem időrendi sorrendben kerültek feljegyzésre, de ez nem változtat a kép egészén, annak üzenetén. Az esztelenség, a kapzsiság, az önjelölt magatartás, a ravaszság, a hűség másoktól való elcsalása mind annak a lázadásnak a jeleit mutatja, amely a Mennyben kezdődött.
Drága Istenünk!
Mi magunk is, részeseivé váltunk a nagy küzdelemnek, amely a Mennyben kezdődött, Lucifer lázadásával. Ajándékozz meg minket azzal a képességgel, hogy tudnánk inkább Hozzád hűségesnek lenni mint önmagunkhoz, tudnánk szolgálni mintsem uralkodni, kérni és nem parancsolni! Jézus nevében kértünk. Ámen
Koot van Wyk
Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 58. fejezet
58. fejezet – A PRÓFÉTAISKOLÁK (6. rész)
A társadalom egyes osztályai azt hangoztatják, hogy a vallásosság nem szolgálja az ember földi jólétét. Ez azonban a leggonoszabb tévedések egyike. A Szentírás azt mondja: "Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonosszal nem illettetik" (Péld 19:23). És ismét: "Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson? Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől. Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt". A bölcsességnek beszédei "[...] életök ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testöknek egészség" (Zsolt 34:13-15; Péld 4:22).
Az igazi vallás összhangba hozza az embert Isten természeti, szellemi és erkölcsi törvényével és önuralomra, lelki nyugalomra és mértékletességre tanítja őt. Az igazi vallás nemesíti a lelket, kifinomítja az ízlést és megszenteli ítéleteinket. A lelket a mennyei tisztaság részesévé teszi. A hit, hogy Isten szeret és gondot visel rólunk, megkönnyíti a bajt és szenvedést és örömteli megelégedéssel tölt el jólétben és szükségben egyaránt. A mennyből jövő világosság közvetlenül hat az egészségre, meghosszabbítja az életet, és így az Úr minden áldását jobban élvezhetjük. Az igazi vallás a boldogságnak soha ki nem apadó forrását nyitja meg az ember számára, és sokkal jobbat nyújt, mint amit ő keres. Az ember a legnagyobb igazságtalanságot akkor követi el önmaga ellen, amikor ellenkezik Isten akaratával. Mert a Teremtő által tiltott utakon nincsen igazi boldogság; ő tudja mi a jó gyermekeinek és minden terve a javunkra van. Az engedetlenség útja nyomorba, veszedelembe visz, de "az ő útai gyönyörűséges utak, és minden ösvényei: békesség" (Péld 3:17).
Az akkori héber iskolák testi és vallásos nevelése hasznos lenne ma is. Az effajta nevelést manapság nem becsülik meg. A test és a lélek szoros kapcsolatban van egymással, ezért, hogy erkölcsi és szellemi tökélyt érhessünk el, a testi egészségünkre vonatkozó törvényeket is figyelembe kell vennünk. Erős és harmonikus jellem eléréséhez mind a szellemi, mind a testi erőnket edzeni és fejleszteni kell. Melyik tanulmány lehetne fontosabb az ifjúság számára, mint az ami az Isten által ránk bízott csodálatos szervezettel és törvénnyel, - melyek által egészségben tartathatjuk azt, - foglalkozik.
Mint Izrael napjaiban, úgy ma is oktatni kellene minden ifjút a gyakorlati élet kötelességeire. Mindenkinek valamilyen mesterséget kellene tanulnia, hogy szükség esetén azzal tarthassa fenn magát. Ezzel mindenki biztosítaná magát az élet veszélyeivel szemben; a testi mozgás pedig előnyére van úgy a testi, szellemi, mint az erkölcsi fejlődésnek. Még akkor is, ha valaki biztos benne, hogy nem szorul majd fizikai munkára, kell, hogy mestersége legyen. Arányos testalkathoz és maradandó egészséghez jutni testi mozgás nélkül egyenesen lehetetlen. Az erős és aktív lélek, valamint a nemes jellem elérésének nem kevésbé fontos tényezője a fegyelem és a rendszeres munka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése