Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Gondolatok Sámuel első könyve 28. fejezetéből
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%2028&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%2028&version=NT-HU
Kommentben leírhatod építő gondolataidat a fejezet üzenetéről. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
Miután Saul király felhagyott Dávid üldözésével, a filiszteusok kihasználták a helyzetet, és betörtek az országba Jezréel völgyében. Saul végre összeszedte embereit, hogy megütközzenek a filiszteusokkal, de nagyon megrémült, amikor felmérte az ellenség haderejét és saját gyengeségét. Mivel Istentől jövő vezetést sem álom, sem az Urim, sem próféták által nem kapott, ezért kétségbeesésében egy halottidéző asszonyt kerestetett.
Az Úr nem adott neki bátorítást, vagy utasítást az előtte álló csatára, mert Saul megölette a papokat, megtagadta az engedelmességet az Úr szavának, amit az Úr Sámuelen keresztül üzent, valamint üldözte Dávidot, és így az álnokság poharát majdnem csordultig töltötte. A folyamat azon az éjszakán érte el csúcspontját, amikor elment az endori halottidézőhöz. Az Úr parancsának engedelmeskedve (5Móz 18:9-14), Saul korábban elrendelte, hogy irtsák ki, vagy űzzék el a királyságból az összes boszorkányt, halottidézőt, jövendőmondót, szellemidézőt, és mindenki mást, aki gyakorolta a varázslást. Most azonban éppen ő keres egyet azokból, akiket egykor elítélt.
Saul álruhát öltött, és két másik segítővel keresztülsettenkedett a harcvonalakon a boszorkány sötét háza felé. Az asszony ellenkezett, mert az életét kockáztatta volna, ha varázsigéket használ, de Saul megesküdött (ráadásul az Úrra!) hogy nem fogja kivégeztetni. Arra kérte a halottidézőt, hogy idézze meg Sámuelt (akinek sosem engedelmeskedett, amíg a próféta élt). A halottidéző azt mondta, lát egy palástot viselő öregembert.. Saul azt a következtetést vonta le, hogy ez Sámuel lehet, annak ellenére, hogy csak az asszony látta őt.
A Sámuelre hasonlító démontól érkező üzenet legtöbb részletében igaz volt, ám a gonosz szellem hazudott, amikor azt mondta, hogy „Holnap te és a fiaid mind velem lesztek.” Ördögien volt felépítve az üzenet, hogy Saul kétségbe essen. Nem volt remény, segítség, sem bátorítás. Saul összeesett a boszorkány barlangjának padlóján, és csak a boszorkány és saját két segítője unszolására tért magához annyira, hogy némi ételt elfogadjon. A szellem szavai önbeteljesítő jóslattá váltak.
Az ősi figyelmeztetések a szellemidézők és bárki más ellen, akik a halottaktól kérnek információt, a mai napig érvényesek. A halott az halott. Bárki, aki tudást kér tőlük, akár az Ouija-táblán (szellemtábla), horoszkópon, vagy bármilyen spiritisztán keresztül, az valójában bukott angyalokkal beszél. Csak akkor lehetünk biztonságban, ha kizárólag Istentől kérünk bölcsességet.
Ralph Neall
Olvasmány – E.G. White PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 54-55. fejezet
54. fejezet – SÁMSON (2. rész)
Az angyal tilalma magában foglalt minden tisztátalant. Az élelmiszereknek a tiszta és tisztátalan közti megkülönböztetése nem csupán szertartási és önkényes rendelkezés volt, hanem az egészségügyi elveken alapult. E megkülönböztetésre vezethető vissza az a csodálatos életképesség, mely évezredeken át jellemezte a zsidó népet. A mértékletesség elve tovább terjed a szeszes italok fogyasztásánál. Mert az izgató és nehezen emészthető étel ugyanúgy egészségtelen, és sok esetben az iszákosság magvát hinti el. Az igazi mértékletesség erre tanít: tartózkodjunk minden károstól és használjuk józanul azt, ami egészséges! Kevesen látják be, hogy életmódjuk mennyire kihat egészségükre, jellemükre, használhatóságukra - életükre. Az erkölcsi és értelmi erőnek kell mindig alárendelni az étvágyat. A test legyen a lélek szolgája és nem a lélek a testé.
A Manoahnak adott isteni ígéret a maga idejében beteljesedett a gyermek megszületésével, akit Sámsonnak neveztek el. Amint a fiú felnőtt, nyilvánvalóvá vált rendkívüli fizikai ereje. Nagy testi erejének titka azonban - amint azt maga Sámson és szülei is jól tudták - nem izmaiban, hanem megtartóztatott életmódjában rejlett, amelynek külső jele a nyíratlan haj volt. Ha Sámson az isteni parancsolatokat oly hűséggel tartja be, mint szülei, nemesebb és boldogabb sorsa lett volna. De a bálványimádókkal való társalgás megmételyezte őt. Mivel Czóra városa közel volt a filiszteusok országához, Sámson baráti viszonyba került velük. Fiatalon bensőséges baráti kapcsolatokat alakított ki, melyek aztán egész életét befolyásolták. A filiszteus városban, Timnáthban lakott egy fiatal leány, akit Sámson megszeretett és elhatározta, feleségül veszi. Istenfélő szüleinek, akik igyekeztek őt szándékáról lebeszélni, egyetlen választ adott: "[...] ő kedves az én szemeim előtt" (Bír 14:3). Végül engedtek kívánságának és a házasságot megkötötték.
Sámson éppen akkor kötötte sorsát népe ellenségének sorsához, amikor a férfiúi korba lépett; amikor fel kellett volna vegye istenadta tisztét; amikor a leghűségesebben kellett volna szolgálnia Istent. Az, hogy választottjával dicsőítheti-e majd Istent, vagy olyan helyzetbe sodorja magát, amelyben feladatát nem tudja betölteni, nem érdekelte őt. Isten minden dologban bölcsességet ígér azoknak, akik mindenekelőtt az ő dicsőítésével törődnek, de az öntetszelgők, elbizakodottak számára nincs ilyen ígérete.
Hányan járják Sámson útját! Hány esetben kötnek házasságot hívők és hitetlenek csak azért, mert a vonzalom a döntő a férj vagy a feleség kiválasztásában. A házasulandó felek Isten tanácsát nem kérik ki, dicséretét nem tartják szem előtt. A kereszténységnek irányító befolyással kellene lennie a házassági kapcsolatra, de az indítékok, melyek az egységhez vezetnek, nincsenek összhangban a krisztusi elvekkel. Sátán állandóan arra törekszik, hogy erősítse hatalmát Isten népe fölött, rábírván őket alattvalóival való szövetségkötésre; és hogy ezt elérje, szentségtelen szenvedélyeket igyekszik ébreszteni a szívben. De az Úr világosan tanítja népét, hogy ne egyesüljenek azokkal, akiknek szívében nem lakozik Isten szeretete. "És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal?" (2Kor 6:15-16).
Menyegzője ünnepén Sámson családi kapcsolatba került azokkal, akik gyűlölték Izrael Istenét. Aki önként ilyen kapcsolatra lép, annak bizonyos mértékben alkalmazkodnia kell társa életmódjához és szokásához. Az így eltöltött idő rosszabb az elpazaroltnál. A gondolatok, a szavak, az elvek szilárdságát támadják és a lélek bástyáit gyengítik.
Az asszony, akinek kedvéért Sámson Isten törvényét megszegte, még a menyegzői ünnepség befejezése előtt hűtlennek bizonyult férjével szemben. Hűtlenségén Sámson annyira felháborodott, hogy azonnal elhagyta és visszatért Czórába. Miután lecsillapodott később elment menyasszonyáért, az már más felesége volt. Bosszúja - a filiszteusok összes szántóföldjeinek és szőlőskertjeinek felégetése - az asszony megölésére késztette őket, noha az ő fenyegetéseik vették rá a csalásra, mellyel az esemény elkezdődött. Sámson már eddig is bizonyságát adta roppant erejének, amikor puszta kézzel széttépte az oroszlánt, és amikor megölte a harminc askeloni filiszteust. Most, hogy feleségével ilyen kegyetlenül elbántak, haragra gerjedt, megtámadta a filiszteusokat "[...] és megverte őket keményen" (Bír 15:8).
Ezután biztos menedéket keresve ellenségeitől visszavonult Júda törzsében Ethamba "a sziklabarlangba" (Bír 15:8). Ide nagy sereg követte, és Júda lakói saját sorsukért aggódva gonosz módon megegyeztek, hogy kiszolgáltatják őt ellenségeinek. Ennek megfelelően felment hozzá háromezer júdabeli férfiú. De ilyen túlerővel sem mertek volna hozzá közeledni, ha nem érzik biztosítva magukat, hogy saját földieit nem bántja. Sámson beleegyezett, hogy megkötözzék és kiszolgáltassák a filiszteusoknak. De először megígértette Júda férfiaival, hogy nem támadják meg őt, s így nem kényszerítik elpusztításukra. Megengedte nekik, hogy két új kötéllel megkötözzék és így vezették le az ellenség ujjongó táborába. Amint meghallotta a filiszteusok diadalkiáltását, "[...] felindítá őt az Úrnak lelke" (Bír 15:14). Az erős, új köteleket úgy tépte szét, mintha azok tűzben perzselt lenszálak lettek volna. Akkor megragadta az első keze ügyébe eső fegyvert - amely csak egy szamár állkapcsa volt, de sokkal halálosabbnak mutatkozott a kendernél vagy a lándzsánál, - és addig verte a filiszteusokat, míg azok rémülten menekültek ezer halottat hátrahagyva a mezőn

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése