2017. június 13., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - június 13 - KEDD - Ézsaiás 24

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 26. fejezet 701. nap

E jövendölés ma gyorsan teljesedik. Isten földi egyházának missziótevékenysége gazdagon gyümölcsözik, és nemsokára minden néphez eljut az evangéliumi üzenet, "hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét..." minden nemzetség, nyelv és nép közül, mert "megajándékozott minket szeretett Fiában", "hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban" (Ef 1:6; 2:7). "Áldott az Úristen, Izráelnek Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni! Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet!" (Zsolt 72:18-19).

Ézsaiás a templom udvarán látott látomásában tiszta képet kapott Izráel Istenének jelleméről. "...a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve..." különös fenségében jelent meg előtte. A próféta mégis megértette, hogy az Úr könyörületes. Akit "Magasságban és szentségben" látott, "a megtörttel és alázatos lelkűvel is" lakik, hogy megelevenítse "az alázatosak lelkét... a megtörtek szívét" (Ézsa 57:15). Az angyal, aki megérintette Ézsaiás ajkát, ezt az üzenetet hozta: "bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva" (Ézsa 6:7).

Amikor a próféta meglátta Istenét - mint a tarsusi Saul Damaszkusz kapujában -, nemcsak saját méltatlan voltáról kapott képet. Alázatos szívében az a bizonyosság ébredt, hogy Isten megbocsátott neki teljesen és ingyen. Megváltozott emberként kelt fel. Látta Urát. Megpillantott egy fénysugarat Isten jellemének szépségéből. Bizonyosságot szerzett arról az átalakulásról, amely a végtelen Szeretet szemlélése nyomán megy végbe. Ettől kezdve sóvárogva vágyta, hogy a tévelygő Izráelt a bűn terhétől és büntetésétől megszabadultan lássa. "Minél több verést kaptok, annál jobban ellenkeztek" - jelentette ki. "Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az Úr! Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú." "Mossátok tisztára magatokat! Vigyétek el szemem elől gonosz tetteiteket! Ne tegyetek többé rosszat! Tanuljatok jót tenni, törekedjetek igazságra, térítsétek jó útra az erőszakoskodót! Védjétek meg az árvák jogát és az özvegyek peres ügyét!" (Ézsa 1:5, 18, 16-17).

Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás 24

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:

Ebben a fejezetben Ézsaiás a végidőről beszél. Sok mindent élénken felvázol, melyek egymást követve fognak történni. Az Úr tervéből fakadóan betegségeket és pusztító jelenségek lesznek (1. vers), melyek Jóel 1:15-ben is meg vannak említve. „Az Úr megüresíti a földet és (...) elszéleszti lakóit,” a papok együtt szenvednek a néppel, az úr a szolgájával, az úrhölgy a szolgálóleányával (2. vers).

Az országok kölcsönadnak más országoknak, de maguk is kölcsönt fognak felvenni. A vevő olyan lesz, mint az eladó. Az ország, mely kölcsönt vesz fel, hogy gyárakat építsen, a gyárak termékeit eladja a kölcsönadó országnak. „… a hitelező, mint az, akinek hitelez” (2. vers). „Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik” (3. vers); ezt a témát már más próféták is említették.

A világ vezető pozícióit betöltő emberek eltűnnek a süllyesztőben: „elhervadnak a föld népének nagyjai” (4. vers). Lelki sötétség lesz úrrá a földön, mert „áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték” (5. vers). Akik a földön élnek, bűnösök „ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg” (6. vers). A globális felmelegedés szedi áldozatait. Az aratás szűkös lesz (7. vers). A koncertek megszűnnek (8. vers). Városok omlanak le, és házak zárulnak be (10. vers). Az öröm elvész a homályban (11. vers), a városkapuk már csak törmelékek lesznek (12. vers). De Ézsaiás nem csak egyetlen várost ábrázol így, hanem „így lesz a föld közepette” (13. vers).

Ezen idő alatt a hűségesek „felemelik szavukat, ujjongnak” (14. vers). Ez a késői eső ideje, ezért hangos szóval ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől de ugyanúgy kelet felől is hangzik, hogy „dicsérjétek az Urat” (15. vers). Az Úr nevét, a lelki Izrael Istenét dicsőítik a Szentlélek egész földre való kitöltetése idején (Jóel 2:28). „A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak!” (16. vers).

A nyomorúság ideje ezután következik majd, amikor a hűségesek Ézsaiáshoz hasonlóan kiáltanak fel: „jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek” (16. vers). Az egész földre kiterjedő üldözés veszi kezdetét és „Rettegés, verem és tőr vár rád földnek lakója” (17. vers). Az emberek menekülni fognak a terror elől, de „lesz, hogy aki fut a rettegésnek szavától, verembe esik” (18. vers). Aki mégis kijut, csapdába fog esni. De nem emberkéztől származik az, hogy „az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai” (18. vers). „Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld; Inogva meging a föld, miként a részeg” (19-20. vers).

A Menny volt lakosai (sátán és bukott angyalai) megbűnhődnek azon a napon, hasonlóan a földi királyokhoz (21. vers). A királyok a föld színére lesznek korlátozva, Sátán pedig egyedül lesz a földön ezer évig. „És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöcbe, és sok napok [1000 év] után meglátogattatnak” és sátánnal együtt elpusztíttatnak a végrehajtó ítélet során a Messiás, Krisztus által a bűn végső felszámolásakor (22. vers).

A Mennyben nem lesz szükség sem Napra, sem Holdra (23. vers). Abban az időben a seregek Ura fog uralkodni dicsőségben, mint Királyoknak Királya és Uraknak Ura a Sion hegyén az új Jeruzsálemben, népe között (23. vers).

Szerető Istenünk! Ézsaiás sikerrel hívta fel figyelmünket arra a tényre, hogy Te irányítod a történelmet és a jövő eseményeit a Földön. Urunk, tarts meg minket a tenyeredben, hogy a körülöttünk zajló, különös események közepette is bizakodóak maradhassunk, és örömünk állandó legyen! Ámen.

Koot van Wyk

98. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 26. fejezetéhez (június 11-17.).

Az általunk mesélt történetek jelentősen befolyásolják az életünk minőségét. A „Nincs elég” önbeteljesítő jóslattá válik, és a hiány, a halvány árnyék és a mohóság gondolkodásmódját hozza el. A „Nem vagyok teljes értékű” vagy a „Nem vagyok szerethető” az áldozatszerep, a bátortalanság és a kicsiség körforgásaiba térít minket. A „Nem bízok bennük” az önmagunkra támaszkodásra, az aggodalomra és a magányosságra nevel minket. Az általunk mondott meséket nem annyira választjuk, mint inkább magunkba szívjuk. Örökségül kapjuk őket, mint a nyelvi akcentust vagy a modorosságot. A valóságunk érzékelését festik le.

Csak úgy, mint a többi történet, azok is, amelyeket Istenről mondunk, alakítják az életünket. Részben ezeket a benne foglalt történeteket állítja Ellen White középpontba ebben a fejezetben. Az emberek nemzedékeken keresztül  hamis feltételezésekkel rendelkeztek Istenről („nem értették meg Istent”). Amikor az elménkben egy bosszúálló, sokat követelő, maximalista, hamar haragra gerjedő, egyeseket előnyben részesítő Isten képe él, könnyű azt feltételezni, hogy az előre látható tökéletlenségeink miatt nem leszünk elérhetőek az Ő számára. Sőt, ami még rosszabb, akár azt is feltételezhetjük, hogy mások sem lesznek elérhetőek Isten számára.

„Teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!” – ez sok történetet próbára tesz. Isten valamennyi nemzetséget és népet betakar szerető jóindulatával és kegyelmével. Ézsaiás mindent magába foglaló kijelentése Isten jelenlétéről nem csak azon történetek számára jelent kihívást, amelyeket az izraeliták örököltek, hanem a sajátjaink számára is. A kérdés számunkra az: talán túl kevés érdemét tudtam be az ő nagyszerű kegyelmének, vagy talán túl nagy részben hibáztattam az igazságért?

Kris Loewen
Segédlelkész
Walla Walla University Church
 Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése