Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 27. és 28. fejezeteihez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 27. fejezet 706. nap
27.
Akház
Akház trónra lépése olyan félelmes helyzet elé állította
Ézsaiást és társait, amely Júda országában minden eddigit felülmúlt. Sok
embert, akik korábban ellenálltak a bálványimádó szokások rontásának, most
rávettek a pogány istenségek imádására. A fejedelmek is hűtleneknek bizonyultak
megbízatásukhoz. Hamis próféták támadtak, akik tanításukkal félrevezették a
népet. Még a papok között is voltak ilyen felbérelt tanítók. A hitehagyó
vezetők megtartották az istentiszteleti formákat, és azt állították, hogy Isten
népe közé tartoznak.
Mikeás próféta - aki ezekben a nyugtalan időkben hirdette
üzenetét - kijelentette, hogy Sion bűnösei "vérontással" építik
"a Siont, álnoksággal Jeruzsálemet", - miközben "az Úrra
hivatkozva mondják", és istenkáromlón így dicsekszenek: "Közöttünk
van az Úr, nem érhet minket baj!" (Mik 3:10-11). Ézsaiás próféta kemény
dorgálással emelte fel hangját e gonoszságok ellen: "Halljátok az Úr
igéjét, Sodoma vezetői! Figyeljetek Istenünk tanítására, Gomora népe! Mit
kezdjek a sok véresáldozattal? - mondja az Úr. ...Ki kívánja tőletek, hogy
eljöjjetek, hogy megjelenjetek előttem, és tapossátok udvaromat?" (Ézsa
1:10-12).
Az ihletett Ige kinyilatkoztatja: "A bűnösök áldozata
utálatos, kivált ha galád dologért hozzák" (Péld 21:27). A menny Istenének
"szeme tiszta", nem nézheti a gonoszt, és a nyomorgatást (Hab 1:13).
Nem azért fordul el a törvényszegőtől, mert nem akar megbocsátani. A bűnös nem
akarja igénybe venni azt, amiről Isten kegyelemből, gazdagon gondoskodott, és
ezért Isten nem tudja a bűntől megszabadítani. "Nem az Úr keze rövid
ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a
ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette
el orcáját előletek, és nem hallgatott meg" (Ézsa 59:1-2).
Salamon ezt írta: "Jaj neked, ország, ha királyod
gyermek..." (Préd 10:16). Így volt ez Júda országával is. Az állandó
vétkezés következtében uralkodói olyanokká lettek, mint a gyermekek. Ézsaiás
felhívta a nép figyelmét arra, hogy meggyengült helyzetük a föld népei között.
Rámutatott, ez azért van, mert gonoszságokat követnek el a magaslatokon.
"Az Úr, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle
támaszt - mondta a próféta -: minden támaszt, amit a kenyér, minden támaszt,
amit a víz nyújt, a hőst és a katonát, a bírót és a prófétát, a varázslót és a
véneket, a hadnagyot és a főrendűt, a tanácsost, az ügyes mestert és a
varázsláshoz értőt. Ifjakat teszek vezéreikké, és sihederek uralkodnak
rajtuk." "Bizony, elbukik Jeruzsálem, és elesik Júda, mert nyelvükkel
és tetteikkel az Úr ellen fordulnak..." (Ézsa 3:1-4, 8)..
Mai Bibliai szakasz: Ézsaiás
29
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ezt a fejezetet Ézsaiás
Jeruzsálem jelképes nevével, az „Áriel”- lel, indítja, aminek jelentése: „Isten
oroszlánja”, ami a templomdombnak, avagy a Sion hegyének is lehetséges elnevezése
volt Dávid napjaiban. A prófétai nyelvezetben két Sion-hegy létezett, egyik a
földi, a másik pedig a mennyei. A földi Jeruzsálemben található, a mennyei
pedig az új Jeruzsálemben, a Mennyben.
Ézsaiás ezután sátán
szavait írja le (2-3. vers), aki felsorolja, mit tesz majd „Isten oroszlánja”,
vagyis a templom, a földi szentély ellen: fájdalmat hoz, jajgatás lesz ott,
siralom és gyász (2. vers). A szenvedő város
számára az oroszlánná változás azt jelenti, hogy Istennek kell átvennie az
irányítást, és sátánt megbüntetni. Nem Isten fog hadat viselni a város ellen.
Sátán azt mondja, hogy táborral zárja körül a várost, az asszír sereggel keríti
be, tornyokat és ostromműveket állít a város ellen (3. vers). A város
megaláztatik és a földből, a porból szól majd szava Istenhez. Hangjuk olyan
lesz, mint a kísértetek suttogása (4. vers).
Jézus második
eljövetelekor Isten maradék népe ellenségeinek sokasága porrá lesz, mint a
szélfútta polyva (5b vers). Sátánt és híveit „mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással…” bünteti meg a
Seregek Ura (6a vers). Az ezer esztendő
elmúltával a harcos Messiás visel majd hadat a mennyei Jeruzsálem ellen támadó
nemzetek ellen (7. vers). Az ezer év végén
a Mennyből alászálló új Jeruzsálem elleni támadásuk tervét Krisztus, a harcoló
Messiás meghiúsítja (8. vers).
Ézsaiás itt arról szól,
amit az emberek az Úr második eljövetelét megelőző késlekedésről és
várakozásról tudtak. A Biblia ma mindenhol elérhető, szinte minden nyelven,
nyomtatásban és az interneten is, de sokan nem értik, mert sohasem olvasták. Ők
a világi emberek, akik csak a szájukkal, és nem a szívükkel közelednek az Úrhoz
(13. vers). Hagyományokkal tisztelik Őt, nem szívből jövő, őszinte hódolattal, „és elvész bölcseinek bölcsessége” (14b
vers). Istentiszteletük és életmódbeli szokásaik el akarnak rejteni dolgokat az
Úr elől. Továbbra is bűnben élnek, mégis úgy tesznek, mintha tisztelnék Őt (15.
vers). Ez olyan, mintha az agyag így szólna a fazekashoz: „Nem
értesz a mesterséghez!”
(16. vers).
A második eljövetel és
az azt követő ezer év után újjáteremtés következik és minden gonoszság
felszámolása. A föld termőfölddé lesz (17b v.). „Azon a napon a süketek is meghallják az Írás beszédét, a vakok szemei
pedig látni fognak”, mert Jézus második eljövetelekor és a feltámadáskor
Isten az Ő maradék népének tökéletes testet ad (18. vers – új prot. ford.). A
nyomorultak és a szűkölködők „vigadnak
Izrael Szentjében” (19. vers).
Ézsaiás látja sátánnak,
a „könyörtelennek” a végét. Minden rossz végleg eltöröltetik. „Elpusztul a csúfolódó, és kiirtanak minden
gonoszságra vetemedőt” (20. vers). Vége lesz azoknak a gonoszoknak, „akik vétkesnek ítélik az embert egy szóért”
(21. vers). Tehát az Úr azt mondja népe maradékáról akik, mint Ábrahám,
teljesek a hitben: „Nem szégyenül meg
többé Jákob, és nem sápad el többé az arca” (22. vers – új prot. ford.).
Semmit sem kell félniük
oldalukon az Úrral. A maradék meg fogja
tapasztalni az Úr közöttük végzett munkáját. „Megszentelik Jákob szentjét, és félik Izrael Istenét” (23. vers). „Mert a tévelygő lelkűek megismerik az
értelmet, és akik zúgolódnak, tanulságot tanulnak” (24. vers).
Drága Istenünk! Add, hogy elkészüljünk a Szentlélek végső
időben történő kitöltetésére, hogy be tudjuk fogadni a Te igazságodat! Kérünk,
adj nekünk értő szívet és kitartást az utolsó napokban, fenntartó kezed által!
Ámen.
Koot van Wyk
99. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 27. fejezetéhez (június 18-24.).
Egyszer hallottam egy
élénken növekvő gyülekezet lelkészét, amint azt mondja: „Minden a vezetésen áll
vagy bukik.” Ellen White Akházról szóló fejezetének kezdő bekezdéseiben ennek a
fontosságát hangsúlyozza. „Sok embert, akik korábban ellenálltak a bálványimádó
szokások rontásának, most rávettek a pogány istenségek imádására.”
Habár az új király maga
nem alkalmazott erőszakot, hogy az emberek bálványimádással foglalatoskodjanak,
kétségtelen azonban a rájuk tett hatása. A vezetők hallgatólagosan bennfoglalt
engedélyt adnak arra, hogy korábban tarthatatlan cselekedeteket kövessenek el
az alattvalók. A vezetők a következetlen filozófiai vagy etikai tanításokat is
igazolhatják.
Amikor először
elkezdtem dolgozni a lelkészi szolgálatban, egy olyan gyülekezetben indítottam
el egy ifjúsági csoportot, ahol korábban nem volt ilyen. Néhány önkéntes
segített beindítani a szárnyait bontogató szolgálatot, és a legelső napokban
azt vártam el tőlük, hogy ne úgy kommunikáljanak a gyerekekkel, mint - ők, a
felnőttek - egymással. A fejemben ez a sikeres szolgálat kulcsa volt. Sajnos
azonban nem közöltem velük ezt az elvárásomat. És ami még rosszabb, én magam
sem adtam erre jó példát.
Ahogy a csoport
fejlődött, abban a frusztráló helyzetben találtam magamat, hogy az önkéntesek
képtelenek voltak igazán kapcsolatot teremteni a gyerekekkel. Egy nálam
mindössze néhány évvel fiatalabb tag kellett a csapatból, hogy felnyissa a
szememet. Az igazság az, hogy elbuktam vezetőként. Minden a vezetésen áll vagy
bukik – és amikor a vezetés elbukik, az igazságnak (Ézsaiás) szólnia kell a
hatalomhoz (Akház).
Kris Loewen
segédlelkész
Walla Walla University
Church
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése