Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 39. fejezet 788. nap
Ahogy az Úr együttműködött Dániellel és társaival, úgy fog
együttmunkálkodni azokkal, akik igyekeznek akaratát véghezvinni. Szentlelkével
erősít minden igaz szándékot, minden nemes elhatározást. Akik az engedelmesség
útján járnak, számos akadályba ütköznek. A világ erős, szövevényes befolyásával
magához kötheti őket. De az Úr hatástalanítani tud minden olyan erőt, amely
választottai elbuktatására irányul. Az Ő erejével győzhetnek minden kísértésen,
küzdhetnek le minden nehézséget.
Isten kapcsolatba hozta Dánielt és társait Babilon
nagyjaival, hogy a bálványimádó nép között képviseljék jellemét. Hogy lettek
alkalmassá ily magas bizalmi állásra és megtisztelő helyre? A kis dolgokban
való hűségük meghatározta egész életük irányát. Megdicsőítették Istent a
súlyosabb kötelezettségekben éppúgy, mint a legapróbb feladatokban.
Ahogy Isten elhívta Dánielt, hogy bizonyságot tegyen róla
Babilonban, ugyanúgy hív el minket is, hogy tanúi legyünk ma a világban. Azt
akarja, hogy mutassuk be az embereknek országa elveit az élet legkisebb és
legnagyobb dolgaiban egyaránt. Sokan valami nagy feladatra várnak, de napról
napra elszalasztják azokat az alkalmakat, amikor megmutathatnák Isten iránti
hűségüket. Nem végzik el teljes szívvel az élet kis feladatait. Mialatt valami
nagy feladatra várnak, amellyel bebizonyíthatnák feltételezett nagy
tehetségüket és így kielégíthetnék becsvágyukat - elmúlik az életük.
Az igazi keresztény életében nincsenek lényegtelen dolgok.
A Mindenható szemében minden feladat fontos. Az Úr pontosan felméri a szolgálat
minden lehetőségét. A nem használt képességeket éppúgy számon kéri, mint a
felhasználtakat. Számot kell adnunk arról is, amit meg kellett volna tennünk,
de nem tettünk, mert képességeinket nem használtuk Isten megdicsőítésére.
A nemes jellem nem a véletlen műve. Nem tulajdonítható a
Gondviselés különös kegyeinek vagy áldásainak. A nemes jellem önfegyelem
eredménye. Akkor alakul ki, ha lényünkben a magasabbrendű uralja az
alacsonyabbrendűt, ha énünket Isten és embertársaink szolgálatára szenteljük.
A héber ifjaknak a mértékletességi elvek iránti hűsége
által Isten szól napjaink ifjúságához. Szükség van olyan emberekre, akik Dánielhez
hasonlóan bátran helytállnak az igazság ügye mellett. Tiszta szívre, határozott
cselekvésre, rettenthetetlen bátorságra van szükség, mert a bűn és az erkölcsi
tisztaság közötti harc szakadatlan éberséget igényel. Sátán minden egyes
lélekhez az étvágy kielégítésére csábító sokféle kísértéssel közeledik.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás
45
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Az előző fejezet (Jeremiás
44) a Jeruzsálem lerombolása után tíz esztendővel történtekkel
foglalkozott. A babiloniak i.e. 586-576
között pusztították el a várost. Ez a fejezet (Jeremiás 45) nem illeszkedik a
sorba, hanem a 36. fejezethez tartozik, ami Isten Júda királyának, Jojákimnak
évekkel korábban, i.e. 604-ben, Jeremiással küldött üzenetéről szól. Jeremiás nem mehetett közvetlenül a
királyhoz, ezért Bárukot küldte el, hogy olvassa fel Isten üzenetét a
megtéretlen királynak és főembereinek. A Jer
45:3 versből egyértelműen kiderül, Báruk rettenetesen félt a feladat
végrehajtásától, hiszen így szólt: „Jaj
nekem, mert az Úr kínnal tetézi fájdalmamat! Belefáradtam a sóhajtozásba, nem
találok nyugalmat!” (új prot. ford.)
Báruk bizonyára biztosítékot szeretett volna Istentől, hogy megvédi őt az
istentelen Jojákim királytól.
Legalább négy kérdést
tisztázott itt Isten. Először is, Isten
megengedi Jeruzsálem elpusztítását. Másodszor: Isten maga is szomorú, hogy el
kell pusztítania, amit maga épített, gyökerestől kitépnie, amit ültetett.
Harmadszor: Báruk ne várjon jó eredményeket feladata elvégzésétől. Végül pedig,
Isten megvédi Báruk életét, az üzenet átadása után.
Jojákim király elégette
a Báruk által írott könyvtekercset (Jer 36:23). Majd Báruk és Jeremiás
letartóztatására utasította szolgáit, de Isten elrejtette őket a szemük elől
(36:26). Miután Jojákim elégette a tekercset, Isten utasította Bárukot, hogy
újra írja le ugyanazt az üzenetet (36:28, 32. v.) . A történtek után az etióp
Ebed-Melek is hasonló, bátorító isteni üzenetet kapott (Jer 39:16-18), mint
azelőtt Báruk (45:4-5).
Mit tanulhatunk ebből a
fejezetből? E. G. White így fogalmazta meg: „Az Úr művében nincs helyük azoknak, akik
jobban szeretnék elnyerni a koronát, mint hordozni a keresztet. Istennek olyan
emberekre van szüksége, akik jobban törekszenek feladatuk elvégzésére, mint a
jutalom elnyerésére - olyan emberekre, akik inkább az elveket szorgalmazzák,
mint az előléptetésüket.” (A nagy
Orvos lábnyomán. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 344. oldal).
Azért kell imádkoznunk, hogy olyanná legyünk, mint Báruk és
Jeremiás, hogy a jutalom elvárása nélkül tegyük a dolgunkat.
Yoshitaka Kobayashi
110. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 39. fejezetéhez (szeptember
3-9.).
Érezted már valaha azt,
hogy kívülálló vagy egy társaságban? Érezted-e valaha, hogy a vallásos hited
miatt egészen különbözöl a többiektől? Hogy érzed magad ennek hatására? Rendben
van-e, ha valaki más, mint a többiek?
Babiloni foglyokként
Dániel és a három barátja nem féltek mások lenni. Még akkor sem, amikor
traumaként élték meg, hogy elrabolják őket, majd megkísérelték a gondolkodásukat
átnevelni és megvesztegetni őket, ők nem hagyták, hogy a körülményeik
határozzák meg őket. Ehelyett ők határozták meg a körülményeiket.
Azt választották, hogy
ragaszkodnak a bennük meglévő, Istenhez fűződő reményhez. A reményük a mennyei
Atyjukhoz fűződő erős kapcsolatban volt, és abban, hogy a szülőföldjük a
jövőben helyre lesz állítva, ahogyan Isten azt próféciájában megígérte. Jobban
értékelték a szeretet szabályait, amelyet Isten tanított nekik, mint a
ragyogást és a világ fényes délibábjait. Úgy döntöttek, hogy kiállnak az elvek
mellett, ahelyett, hogy a tömeggel futnának, vagy megpróbálnának beilleszkedni,
hogy ne vegyék észre őket.
A legtöbb ember számára
a négy fogoly étrendje és hite szokatlan volt. A viselkedésük furcsa. Amikor a Teremtőt
szolgálod, különcnek tűnhetsz azok számára, akik nem értik a szent elhívásodat.
Isten képére vagy teremtve; arra elhívva, hogy e sötét világban világíts és
másokat az Élet Fényéhez vezess.
Kasey Thomason
Biblia-munkás/könyvevangélista
Palmer hetednapi
adventista gyülekezet, Alaszka
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése