Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 39. fejezet 789. nap
A test nagyon fontos eszköz az értelem és a lélek
fejlődésén keresztül a jellem kialakításában. Ezért a lelkek ellensége
kísértéseivel az ember fizikai képességeit akarja gyengíteni és eltorzítani. Az
itt elért sikerein keresztül Sátán sokszor az ember egész lényét foglyul ejti.
A fizikai mivoltunkban rejlő hajlamok minden bizonnyal romlást és halált
hoznak, ha nem kerülnek magasabbrendű képességeink uralma alá. Testünket
lényünk magasabbrendű képességei kell uralják. Az akarat uralkodjék az
indulatokon, az akarat pedig legyen Isten uralma alatt. Az Isten kegyelme által
megszentelt értelemnek, e nagyszerű képességnek uralma alatt kell tartania az
életet. Értelmünk, fizikai állóképességünk és életünk hossza változhatatlan
törvényektől függ. E törvények iránti engedelmesség által az ember legyőzheti
önmagát, saját hajlamait, győztes lehet harcában az "erők és
hatalmak", "a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen,
amelyek a mennyei magasságban vannak" (Ef 6:12).
Az evangéliumot jelképező ősi rítusban nem lehetett hibás
áldozatot vinni Isten oltárára. Az áldozatnak, amely Krisztust szimbolizálta,
hibátlannak kellett lennie. Isten utal erre Igéjében, hogy gyermekeinek -
"szent és feddhetetlen" "élő... áldozat"-nak kell lenniük
(Ef 5:27; Róm 12:1).
Ezek a derék héber ifjak hozzánk hasonló természetű emberek
voltak, de a babiloni udvar csábító hatásai ellenére szilárdan álltak, mert
végtelen erőre támaszkodtak. Bennük a pogány nép Isten jóságát, áldásait és
Krisztus szeretetét szemlélhette. Életük példát mutat arra, hogy miként
diadalmaskodik az elv a kísértésen, a tisztaság a romlottságon, az imádságos
élet és hűség a hitetlenségen és a bálványimádáson.
A dánieli lelkületre napjaink ifjúsága is szert tehet.
Meríthetnek ugyanabból az erőforrásból, ugyanúgy uralkodhatnak önmaguk felett,
és életükben megmutatkozhatnak ugyanazok a kegyelmi ajándékok éppoly
kedvezőtlen körülmények között is. Ha bűnre csábító környezetben élnek is,
különösen nagyvárosainkban, ahol az érzéki örömök minden formája hívogat, Isten
kegyelméből szilárdak lehetnek abban a szándékukban, hogy megdicsőítik az Úr
nevét. Erős elhatározással és éberen őrködve ellen tudnak állni a lelkük ellen
támadó minden kísértésnek. De csak azok győznek, akik a jót magáért a jóért
akarják cselekedni.
Mily nagyszerű életmű volt e nemes lelkű hébereké! Amikor
búcsút mondtak a szülői háznak, aligha gondolták, hogy milyen magasztos sors
vár rájuk. Rendületlen hűséggel engedelmeskedtek a mennyei vezetésnek, és Isten
megvalósíthatta általuk szándékát.
Azokat a nagyszerű igazságokat, amelyeket Isten e fiatalok
útján feltárt, ki akarja nyilatkoztatni a ma ifjúsága által is. Dánielnek és
társainak élete mutatja, hogy mit cselekszik Isten azokért, akik átadják
magukat néki, és teljes szívvel igyekeznek véghezvinni szándékát.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás
46
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
E fejezetben Jeremiás könyvének újabb szakasza kezdődik
(Jeremiás 46-51) , a különböző népek és
törzsek sorsáról szóló próféciák kijelentésével.
Mai fejezetünk három
részre tagolódik. Az első: a 3-12. versig Nékó fáraó hadseregéről szól, amely
messze északon, az Eufrátesz folyó partján, Karkemisnél állomásozott. A
második: a 12-24. versek, Isten prófétai szava Nabukodonozor babilóniai
királyról, aki eljön és legyőzi az egyiptomiakat, és a 3.: a 27-28. versek,
Isten bátorító szavai népéhez, Izraelhez, hogy ne féljenek.
Nézzük az első részt,
ahol Jeremiás Nabukodonozor királynak az egyiptomiak feletti győzelmét
jövendöli meg, ami az Eufrátesz folyónál fog történni. E versekből megtudjuk,
hogy az egyiptomi hadseregben, ami olyan hatalmas volt, mint a megáradt
Nílus-folyó, etióp, líbiai és lídiai zsoldoscsapatok is szolgáltak. A 10. vers
rámutat, hogy maga Isten lépett közbe, és segített Nabukodonozornak az egyiptomiak
legyőzésében. Nagy szomorúság volt Egyiptom földjén, mert a hatalmas egyiptomi
katonák elveszítették a hadjáratot. Mindez Júda királya, Jojákim uralkodásának
4. esztendejében történt.
A második szakaszban az
Észak-Egyiptomban, Migdólban, Nófban és Táfnesben élő júdeaiaknak szóló
üzenetet olvashatjuk. A 15. vers eredeti héber szövegének fordítása így
hangzik: „Miért menekült el Ápisz?” , ami azt jelenti: „Miért menekült el az
egyiptomi bika-isten, ahelyett, hogy az egyiptomiaknak segített volna?” Arra utal,
hogy a Nabukodonozor által vezetett babiloni hadsereg olyan hatalmas, mint az
izraeli Tábor-hegy és a Karmel-hegy. Üszőborjúnak mutatja be Egyiptomot, ami
még egy böglyöt sem tud elűzni. Azt mondja, Nabukodonozor serege fejszékkel és
favágókkal jön Egyiptom erdei ellen.
A harmadik rész
bátorító prófécia úgy az Egyiptom északi részén élő, mint a majdan babiloni
fogságban tartott júdeaiaknak, hogy majd visszatérhetnek hazájukba, Izraelbe.
Így szól Isten: „… én megszabadítlak
téged messziről, és a te magodat is az ő fogságuk földéről, és visszatér Jákób
és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijessze.” (27. vers).
Isten valóban a népével
kötött szövetségi kapcsolat helyreállítója. Ahogy akkor, történt, ismét úgy
lesz, amikor az Úr visszajön értünk, és hazavisz bennünket.
Yoshitaka Kobayashi
110. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 39. fejezetéhez (szeptember
3-9.).
Érezted már valaha azt,
hogy kívülálló vagy egy társaságban? Érezted-e valaha, hogy a vallásos hited
miatt egészen különbözöl a többiektől? Hogy érzed magad ennek hatására? Rendben
van-e, ha valaki más, mint a többiek?
Babiloni foglyokként
Dániel és a három barátja nem féltek mások lenni. Még akkor sem, amikor
traumaként élték meg, hogy elrabolják őket, majd megkísérelték a
gondolkodásukat átnevelni és megvesztegetni őket, ők nem hagyták, hogy a
körülményeik határozzák meg őket. Ehelyett ők határozták meg a körülményeiket.
Azt választották, hogy
ragaszkodnak a bennük meglévő, Istenhez fűződő reményhez. A reményük a mennyei
Atyjukhoz fűződő erős kapcsolatban volt, és abban, hogy a szülőföldjük a
jövőben helyre lesz állítva, ahogyan Isten azt próféciájában megígérte. Jobban
értékelték a szeretet szabályait, amelyet Isten tanított nekik, mint a
ragyogást és a világ fényes délibábjait. Úgy döntöttek, hogy kiállnak az elvek
mellett, ahelyett, hogy a tömeggel futnának, vagy megpróbálnának beilleszkedni,
hogy ne vegyék észre őket.
A legtöbb ember számára
a négy fogoly étrendje és hite szokatlan volt. A viselkedésük furcsa. Amikor a
Teremtőt szolgálod, különcnek tűnhetsz azok számára, akik nem értik a szent
elhívásodat. Isten képére vagy teremtve; arra elhívva, hogy e sötét világban
világíts és másokat az Élet Fényéhez vezess.
Kasey Thomason
Biblia-munkás/könyvevangélista
Palmer hetednapi
adventista gyülekezet, Alaszka
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése