Új
olvasmány a fejezet végén a Próféták és királyok 43. fejezetéhez
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 43. fejezet 804. nap
43.
A láthatatlan vigyázó
Dániel élete vége felé nagy változások történtek abban az
országban, ahová hatvan évvel korábban őt és három héber társát fogságba
vitték. Nabukodonozor, "a legkegyetlenebb népek" vezetője (Ez 28:7)
meghalt, és utódainak esztelen uralkodása alatt Babilon, "az egész föld
büszkesége" (Jer 51:41) semmivé lett; bekövetkezett a fokozatos, de biztos
pusztulás.
Nabukodonozor unokájának, Belsazárnak ostobasága és
gyengesége miatt a büszke Babilon csakhamar elbukott. Belsazár, aki fiatalon
részt kapott az uralkodásból, büszkélkedett hatalmában és szívével a menny
Istene ellen fordult. Sok lehetősége volt Isten akaratának megismerésére és
annak megértésére, hogy kötelessége néki engedelmeskedni. Tudott arról, hogy
nagyapját Isten határozatából kiűzték az emberi társadalomból. Jól ismerte
Nabukodonozor megtérése és csodálatos gyógyulása történetét is. De engedte,
hogy az élvezetek szeretete és az öndicsőítés homályba borítsa azokat a
tanulságokat, amelyeket soha nem lett volna szabad elfelejtenie. Kegyelemből
kapott lehetőségeit eltékozolta, és nem igyekezett arra, hogy általuk jobban
megismerje az igazságot. Amire Nabukodonozor végül kimondhatatlan szenvedés és
megalázás árán eljutott, attól Belsazár közömbösen elfordult.
Az ítéletig nem sok idő telt el. Círusz, a méd Dárius
unokaöccse, a médek és perzsák egyesített seregének hadvezére, megostromolta
Babilont. A látszólag bevehetetlen - az Eufrátesz folyó által védett - vár
masszív falain és rézkapuin belül, ahol bőségesen volt élelem, a kéjsóvár
király biztonságban érezte magát. Idejét szórakozással és tivornyázással
töltötte.
A hivalkodó, öntelt Belsazár vakmerő biztonságérzetében
"nagy lakomát rendezett ezer főrangú emberének, és az ezer emberrel együtt
itta a bort." Mindaz a vonzerő, amit a gazdagság és a hatalom nyújthat,
növelte a színhely pompáját. Gyönyörű nők elbűvölő varázsukkal a királyi lakoma
vendégei voltak. Lángeszű, művelt emberek is ott voltak. Fejedelmek és
államférfiak úgy itták a bort, mint a vizet, és dorbézoltak őrjítő hatása
alatt.
A féktelen orgiát maga a király vezette, akinek botrányos
részegsége elvette józan eszét, és alantas ösztönei, szenvedélyei vették át az
uralmat. Lakoma közben "megparancsolta Bélsaccar, hogy hozzák elő azokat
az arany- és ezüstedényeket, amelyeket apja, Nabukodonozor hozott el a
jeruzsálemi templomból. Azokból akart inni a király főrangú embereivel,
feleségeivel és ágyasaival együtt." A király be akarta bizonyítani, hogy
nincs oly szent dolog, amelyhez hozzá ne nyúlhatna. "Elő is hozták az
aranyedényeket, ...és a király azokból ivott főrangú embereivel... együtt.
Itták a bort, és közben dicsőítették az aranyból, ezüstből, rézből, vasból,
fából és kőből csinált isteneket."
Belsazár aligha sejtette, hogy bálványimádó tivornyázásának
mennyei tanúja van; hogy egy láthatatlan mennyei Vigyázó figyeli az
istengyalázó jelenetet, hallja a szentségtörő nevetgélést, látja a
bálványimádást. A hívatlan vendég azonban csakhamar éreztette jelenlétét.
Amikor a tivornya tetőzött, vértelen kéz jelent meg, és tűzként fénylő betűket
rajzolt a palota falára. A nagy sokaság nem értette az írás szavait, de a
lelkiismeretében megérintett király és vendégei az ítélet baljóslatú előjelét
látták benne.
Elhalkult a zsivajgó jókedv, miközben az emberek valami leírhatatlan
rémülettől megdermedve figyelték a kezet, amely lassan rajzolta a titokzatos
betűket. Filmszerűen pergett le előttük gonosz életük cselekedetei. Mintha az
örökkévaló Isten ítélőszéke előtt álltak volna, akinek hatalmával épp akkor
dacoltak. Ahol néhány pillanattal előbb hangos jókedv és istenkáromló élcelődés
hallatszott, az most fakó arcok és kétségbeesett jajveszékelés színtere lett.
Amikor Isten megfélemlíti az embert, akkor nem tudja elrejteni rettegését.
Mai Bibliai szakasz: Ezékiel
4
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Amikor
diák voltam az Andrews Egyetem lelkészképzőjében, annak a gyülekezetnek a
vezetői, amelybe családommal jártam, megkértek, hogy egy szombaton prédikáljak.
Prédikációm a bizonyságtevéről szólt és arról, hogy miként legyünk
„emberhalászok”, ahogy Jézus mondta. Egy osztálytársam, aki a barátom is volt,
azt az ötletet adta, hogy biztosan megragadnám a hallgatóság figyelmét, ha
prédikáció közben halászruhát, kalapot és gumicsizmát viselnék. Aznap délelőtt
valóban figyelt rám a gyülekezet, de sajnos sokkal jobban összpontosítottak a
„viseletemre”, mint arra, amit az Úr Igéje mondani akart nekik. Egészen máig –
tehát évtizedek múlva is – szégyellem magam vizuális eszközöm miatt, amelyet
úgy elrontottam.
A
vizuális eszközök hasznosak lehetnek abban, hogy az embereket bevonjuk az
üzenetbe, és segítenek abban, hogy nehéz témákat jobban megértsünk, de a
vizuális eszközök nem kerekedhetnek az Ige üzenete fölé. Ezékiel könyve
negyedik fejezetében Isten arra utasítja a prófétát, hogy gondoskodjon két
vizuális eszközről a nép számára, hogy bemutassa Jeruzsálem közelgő ostromát,
amikor Nabukodonozor megtámadja Jeruzsálemet. Mindezt egy általa készített
várostrom maketten mutatta be és azzal, hogy kenyeret sütött emberi ürülék
fölött.
A
bibliai vizuális eszközök nem korlátozódnak csupán az Ószövetségre. Legkevesebb
három erőteljes vizuális eszközre gondolok az újszövetségben. Az első az,
amikor Isten Fia elhagyta a mennyet és emberré lett azért, hogy egy látható
képet adjon Isten szeretetéről és együttérzéséről. A második a kereszt, amely
egy látható szimbóluma Isten csodálatos szeretetének és kegyelmének, mert nincs
ennél nagyobb szeretet. A harmadik példa a keresztség és az Úrvacsora
szertartása az egyházban.
Van
egy veszélye ezeknek a vizuális eszközöknek, hogy az elménkben csak egy
vizuális eszközzé degradálódik. Azonban ez a három vizuális eszköz különbözik
attól, amikor egy prédikátor meg akarja ragadni hallgatósága figyelmét. Ezek
Istentől ihletettek, és Isten Szavát teszik láthatóvá és érthetővé. Mindegyik
esetben magának Istennek a megnyilvánulásai, és ez teszi azokat szentté.
Fontos
felismernünk, hogy ezek a példák többek egyszerű vizuális eszközöknél. Jézus
születése több egy olyan eseménynél, amely köré egy évenkénti megemlékezést
építhetünk ki. A kereszt több egy olyan jelvénynél, amely egy kis láncon egy
ember nyakában lóg. A keresztség több a lubickolásnál és az Úrvacsora is több
ételkóstolásnál. Immánuel, a Fiú nemcsak a történelem egy bizonyos nemzedékéért
jött el. Krisztus örökre emberré lett, mivel csak egy ember lehet a második
Ádám, és csak ő békíthet meg bennünket Istennel. A kereszt mélyebb Isten
irántunk való szeretetének látható bizonyításánál. A kereszt a mi
engesztelésünk eszköze és annak bizonyítéka, hogy a megváltást soha nem tudjuk
megszerezni, még a legjobb igyekezetünkkel sem. A keresztség annak a
bizonyítéka, hogy a régi ember meghalt, eltemettetett és Krisztusban való új
emberként feltámadt. Az Úrvacsora azt hangsúlyozza, hogy az üdvösség egyedül
Krisztus által van, és hogy Ő az üdvösséget ingyen ajándékként adja
nekünk.
Úgy
gondolom, hogy Ezékiel vizuális eszközei megragadták a nép figyelmét, de az
Újszövetség vizuális eszközeihez hasonlóan ennél sokkal többet jelentettek.
Isten szava vált láthatóvá általuk, és ez jó hír! Ámen.
Dr.
Eric Bates
113. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 43. fejezetéhez (szeptember
24-30.).
Az öntelt, nacionalista
és lakomákat tartó Belsazár világi és szentségtörő módon használta a templomi
edényeket – mindazonáltal nem volt ez utolsó csepp a pohárban a jó Isten
számára. Belsazár rettegése attól, hogy a vádlottak padjára kell állnia a
Világegyetem Istene előtt, az nagyságában csak a sírás, a pánik és félelem
mikrokozmosza, amit az Istent nem követők fognak átélni Jézus eljövetelekor.
Azok, akik elvesznek
Krisztus második eljövetelekor, sok esélyt elszalasztottak addigra, pedig
Krisztus követőjévé válhattak volna, ugyanúgy Belsazárnak is megadatott Isten
ismerete. Felkészülhetett volna Dárius inváziójára, azonban ő figyelmen kívül
hagyta a próféták üzeneteit és folytatta züllött, énközpontú életmódját.
Minden személynek és
nemzetnek lehetősége van arra, hogy döntsön: eleget tesz-e az Örökkévaló
tervének. Mindenki próba alatt van, és tragikus módon a legtöbben elbuknak. Ma
is, látván a politikai eseményeket, illene felismernünk, hogy valami nagyszerű
és döntő jelentőségű esemény fog történni. Éppen ma döntünk a sorsunkról.
Folytatjuk-e hát önző
életünket, úgy, mint Belsazár, vagy hűségesek leszünk Istenhez, úgy, mint
Dániel, „szakadjon bár az ég”?
Cindy Tutsch
nyugalmazott
igazgatóhelyettes
Ellen G. White Intézet
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése