2017. szeptember 22., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 22 - PÉNTEK - Ezékiel 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 42. fejezet 802. nap

A bálványimádó országban újra bizonyságot kellett tenni arról, hogy csak azok értik a mennyek országának titkait, akik szeretik és félik Istent. Tanácstalanságában a király szolgájáért, Dánielért küldött, akit nagyra értékelt becsületességéért, állhatatosságáért és páratlan bölcsességéért.

Amikor a király hívására Dániel megjelent, Nabukodonozor így szólt: "Baltazár, te nagy mágus! Tudom, hogy szent, isteni lélek van benned, és nincs olyan titok, amit ne tudnál megfejteni. Magyarázd meg azt a látomást, amelyet álmomban láttam!" Az álom elmondása után Nabukodonozor így szólt: "...Baltazár, magyarázd meg, mert országomnak egyetlen bölcse sem tudta megmagyarázni nekem. De neked tudnod kell, mert szent, isteni lélek van benned."

Dániel jól értette, hogy mit jelent az álom, "egy pillanatra megdöbbent, mert gondolatai megrémítették" Amikor a király látta Dániel tétovázását és szorongását, megértéssel fordult hozzá. "Baltazár - mondta -, ne rémülj meg az álomtól és a jelentésétől!"

"Uram - felelt Dániel -, szálljon az álom gyűlölőidre, jelentése pedig ellenségeidre!" A próféta megértette, hogy ünnepélyes kötelessége kinyilatkoztatni Nabukodonozornak, milyen büntetés fogja önteltsége és gőgje miatt sújtani. Dánielnek olyan nyelvezettel kellett megmagyaráznia az álmot, amelyet a király meg tudott érteni; és jóllehet annak félelmes jelentése miatt tétovázott és döbbenten hallgatott, mégis meg kellett mondania mi az igazság, bármilyen következményekkel jár is ez számára.

Ekkor Dániel közölte a Mindenható rendelkezését: "Az a fa, amelyet láttál, és amely olyan nagyra és hatalmasra nőtt, hogy az égig ért, és látható volt az egész földön, szép lombja és sok gyümölcse volt, táplálékot nyújtott mindenkinek, alatta tanyáztak a mezei vadak, ágain fészkeltek az égi madarak, az te magad vagy, ó király! Te lettél naggyá és hatalmassá; hatalmad megnőtt, felér az égig, és uralmad elér a föld széléig.

Annak pedig, hogy a király egy szent angyalt látott leszállni a mennyből, aki ezt mondta: Vágjátok ki ezt a fát és pusztítsátok el, de a tövét gyökerestül hagyjátok a földben, vas- és rézbilincsben a mező füve között, hadd áztassa az ég harmatja, és azt egye, amit a mezei vadak, míg csak hét időszak el nem telik fölötte! - annak ez a magyarázata, ó király: A Felségesnek az ítélete ér utol téged, uram, király! Száműznek téged az emberek közül, a mezei vadak közt tanyázol, füvet eszel, mint az ökrök, és az ég harmatja áztat. Hét időszak telik így el fölötted, amíg el nem ismered, hogy a Felséges uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja azt, akinek akarja. Azért mondták, hogy a fa tövét gyökerestül hagyják meg, mert királyságod megmarad, mihelyt elismered, hogy a menny uralkodik."

Miután Dániel őszintén elmondta az álom értelmét, kérlelte a büszke királyt, Istenhez fordulva bánja meg bűneit. Jó cselekedetekkel talán elháríthatja a fenyegető csapást. "Azért, ó, király, fogadd meg tanácsomat: Hagyj fel vétkeiddel, légy igazságos, és gonoszság helyett bánj irgalmasan a szegényekkel! Így boldogan élhetsz sokáig."

Mai Bibliai szakasz: Ezékiel 2

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Édesapám nem volt keresztény. Az úgynevezett „New Age” mozgalomba keveredett, aktívan gyakorolta az asztrológiát és a transzcendentális meditációt és hitt a kristályok gyógyító erejében. Amikor legutóbb otthonában meglátogattam 18-19 éves lehettem. Amikor ajtót nyitott, tudomásomra hozta, hogy nem számít egy hosszú látogatásra. Elmondta nekem, hogy böjtöl és meditál, hogy lelkileg felkészüljön egy találkozásra az Istennel. 

A történelem folyamán az emberek mindent megpróbáltak, hogy megtapasztalják az Istent, az által, hogy elszigetelték magukat a barátaiktól és családjuktól, fájdalmat és egyéb megpróbáltatást okoztak maguknak abban a mindenre elszánt igyekezetükben, hogy kapcsolatba lépjenek az Istennel. Ezékiel könyve egy másik távlatot mutat be. Isten eljön, megkeresi Ezékielt, és kinyilatkoztatja magát neki.

Látomásban Isten küldetéssel bízza meg Ezékielt, de nem azzal, hogy egy elszigetelt falu népéért misszió munkát végezzen egy távoli földrészen. Nem kellett nyelviskolába járnia, vagy megismernie a célcsoport kultúráját, mert Isten azzal bízta meg, hogy saját népe között, az „Izrael” fiai között missziózzon.

Saját barátaink és családunk evangélizációja nehéz lehet, de Ezékiel Istentől kapott küldetése még ennél is nehezebb. Ebben a hívásban Isten elmondja Ezékielnek, hogy a legjobb igyekezete ellenére sem fogja meggyőzni őket. Izrael nem fog hallgatni az üzenetre. 

Miért kéri Isten Ezékielt, hogy tegyen valamit, hogy evangélizáljon népe között, ha tudja, hogy ez amúgy is lehetetlen? Azt hiszem, levonhatunk néhány következtetést: 1) Ezékiel esetében úgy tűnik, hogy Istent jobban foglalkoztatja Ezékiel küldetésében való engedelmessége. Isten arra vágyik, hogy népe az eredményektől függetlenül hűséges legyen hitének megosztásában. 2) Az evangélium sikere nem tőlünk függ. A legjobb prédikációkból néhány süket fülekre és engedetlen szívekre talál, és a legrosszabb prédikáció némelyike sok megtérőt eredményez. Isten Szentlelke általi jelenléte és hatalma okozza a különbséget.   

A hatékony evangélizáció Isten munkája; Őt nem korlátozza a mi gyengeségünk. Ez egy nagyszerű és ugyanakkor rendkívüli alázatra késztető hír. Alázatra késztet, mivel ha a leghatékonyabb kommunikátor vagy és rendelkezel az evangélizálás minden szakértelmével, Isten Lelke nélkül nem leszel eredményes az elveszettek megmentésében.

Isten hívása nem sokban különbözik az Ezékiel napjaitól. A válaszunknak is azonosnak kell lennie: engedelmesség és Istennek való alárendeltség. Ő eljön hozzád és mindent megtesz, amit nélküle képtelen lennél megtenni. Ez egy nagyszerű hír, ugye? Ámen.
  
Dr. Eric Bates

112. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 41-42. fejezeteihez (szeptember 17-23.).

Csupán egyetlen személy van megemlítve Dániel könyve első négy fejezetének mindegyikében. És ez nem Dániel, hanem Nabukodonozor. Bizonyára érdemes elgondolkoznunk azon, ahogyan ezek a fejezetek elmesélik Nabukodonozor történetét.

Mi van akkor, ha Dániel és barátai egészséges étrendjének nem az volt a fő célja, hogy segítsenek nekik megtanulni, amit meg kellett tanulniuk, hanem, hogy segítsenek Nabukodonozornak megtanulni, amit meg kellett tanulnia?

Mi van akkor, ha Nabukodonozor álmának fő célja nem az volt, hogy Isten számára lehetőséget biztosítson, hogy munkálkodjon Dánielen keresztül, hanem, hogy lehetőséget biztosítson Isten számára, hogy munkálkodjon Nabukodonozoron keresztül?

Mi van akkor, ha Isten Fiának fő célja nem az volt, amikor csatlakozott Sidrákhoz, Misákhoz és Abednégóhoz a tüzes kemencében, hogy megmentse őket, hanem, hogy megmentse Nabukodonozort?

Ha arra gondolunk, hogy Isten mit tett, hogy megmentse Nabukodonozort, jobban megérthetjük, ahogyan Dániel könyvének negyedik fejezetében a történet bemutatja, ahogy Isten lejjebb helyezte Nabukodonozort földi pozíciójában, hogy felemelhesse őt egy mennyei pozícióba. Istennek hatalmas útjai voltak, hogy megmentse Nabukodonozort.

Gondolkoztál már azon, hogy Isten mit hajlandó megtenni azért, hogy megmentsen téged, és téged használjon, hogy másokat megmentsen?

Brent Hamstra
Egyetemi tanár és tanszékvezető, Kémia tanszék
Southern Adventist University

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése