Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 26. fejezet 1014. nap
26.
Kapernaumban
Jézus Kapernaumban lakott, amikor éppen nem utazott az
országban szerte-széjjel, és ezért azt "az Ő városaként" emlegették.
A város a galileai tenger partján terült el, közel a gyönyörű genezáreti síkság
széléhez, sőt szinte rajta.
A tó mély fekvése fenséges déli éghajlatot kölcsönöz a
partját szegélyező síkságnak. Krisztus idejében itt pálmák és olajfák
virágoztak, gyümölcsösök, szőlőskertek, zöld mezők, ragyogóan, bőségesen nyíló
virágok illatoztak, s mindent a sziklákból fakadó patakok öntöztek. A tó
partján és a környező dombokon körben városok voltak. A tavat ellepték a
halászhajók. Mindenfelé pezsgő, mozgalmas élet folyt.
Kapernaum nagyon alkalmas hely volt arra, hogy a Megváltó
munkásságának központja legyen. A Damaszkuszból Jeruzsálembe és Egyiptomba,
valamint a Földközi-tengerhez vezető út mentén feküdt, nagy átmenő forgalmat
bonyolított le. Számos országból haladtak át utasok a városon, s pihentek meg
jártukban-keltükben. Jézus itt minden nemzetiségű, rangú emberrel
találkozhatott, a gazdaggal és a hatalmassal csakúgy, mint a szegénnyel és
alacsony sorsúval, tanításait más országokba, sok-sok otthonba vitték el. Ez
ösztönözte az embereket a próféciák tanulmányozására; a figyelem a Megváltóra
irányult, küldetése feltárult a világ előtt.
Bár a Magas Tanács Jézus ellen tevékenykedett, a nép élénk
figyelemmel kísérte küldetésének kibontakozását. Az egész menny érdeklődése is
ide irányult. Angyalok készítették elő szolgálatának útját, megindították az
emberek szívét, s a Megváltóhoz vonták őket.
Kapernaumban a királyi ember fia tanúsította Krisztus
hatalmát, akit meggyógyított. Az udvari tiszt és házanépe örömmel tettek
bizonyságot hitükről. Amikor megtudták, hogy maga a Tanító közöttük van, az
egész város megmozdult. Tömegek igyekeztek színe elé. Szombaton annyi ember
özönlött a zsinagógába, hogy sokaknak vissza kellett fordulniuk, mert nem
fértek be.
Mai Bibliai szakasz: János
19
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Nem azt a fiút
feszítették keresztre, akit kellett volna! Hogyan tudott Izrael egész nemzete
egy ilyen drasztikus hibát elkövetni? Minden zsidó férfi évente egyszer
elzarándokolt Jeruzsálembe a Páska ünnepére. Izrael két lehetőség közül
választhatott, két férfi közül, és mindkettő „az apa fia" volt. Hogyan
lehetett ez? A Barabbás név a „bar” és az „abbas” szóból ered. A „bar” azt
jelenti, hogy fia, az „abbas” pedig azt, hogy az apáé.
Azon a napon szabadon
bocsátották azt az „apa fiát”, aki halált érdemelt volna a másik két rablóval
együtt. Helyette az Atya Fiát, a Názáreti Jézust, akiben Pilátus nem talált
halálra való okot, és aki tökéletes bűntelen életet élt, szegezték keresztre
azon a pénteken. Megfordítva is igaz, mert biztosan tudjuk, hogy nem a
megfelelő „apa fiát” engedték szabadon azon a napon. Az Atya igazi Fiát pedig
keresztre feszítették.
Jézus három látszatpert
szenvedett végig, mielőtt meghalt volna. De vajon ki volt a vádlottak padján
Jézus keresztre feszítése idején? Jézus ezt mondja Jn 12:31-ben: „Most megy végbe az ítélet e világ felett”
(új prot. ford.) A kereszt a legvilágosabb kinyilatkoztatás ISTEN szerető
szívéről, de azt is egészen szemléletesen mutatja, mi a rossz a világunkban. A
kereszten minden ember és minden birodalom bűnös természete felett született ítélet,
Jézus pedig saját testében szenvedte el a kárhoztatást minden gonoszságért. A
kereszt vádemelés minden erőszak, uzsora, lázadás, kényszerítő és erőszakos
vallás ellen, minden bűnbakkeresés, és minden sátáni terület ellen, ahol a
vádoló, elítélő lelkület uralkodik a maga szégyenteljes csalásaival.
A kereszten Jézus A MI
bűneinkért halt meg. Konkrétan: HELYETTÜNK. Ennél azonban még sokkal többet
tett! Jézus úgy halt meg, mint a bűneink hordozója. Ő bűnné lett értünk (2Kor
5:21). Gal 3:13 szerint pedig „átokká
lett értünk” (új prot. ford). Sok keresztény úgy gondolja, Jézus azért jött
a földre, hogy megtanítsa az embereknek, miként juthatnak a mennybe. Ez a
félreértés csökkenti a kereszt értékét, hiszen azt csupán egy eszköznek
tekinti, ami által a mennybe juthatunk. Pedig nem így van! Jézus kereszthalála
ennél sokkal többet jelent!
Csak János evangéliuma
jegyzi fel azt a jelenetet, hogy egy katona átlyukasztotta Jézus oldalát, „amelyből azonnal vér és víz jött ki”
(34. vers). A kereszten Jézus vérét ontotta, ami annak jelképe, hogy Isten Fia
életét adta azért, hogy nekünk életünk legyen. Vére átitatta a talajt ott a
keresztfa körül. Hálás szívvel fogadjuk el ezt a vért, amely értünk ontatott!
Szomjazod a szabadulást és az üdvösséget? Jézus hív, hogy jöjj Hozzá, igyál, és
meríts vizet örömmel a szabadító kútfejéből!
Christopher Bullock
142. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
26-27. fejezeteihez
(április 22 –28.).
Jézusnak az volt a
célja, hogy megmentsen mindenkit, akit csak lehet. Magához vonzotta az
embereket, nem az által, hogy megpróbálta magára felhívni a figyelmet, vagy
másnak lenni, mint a többiek, hanem az által, hogy az igazságot tanította
elrejthetetlen szeretettel. „Arcának szépsége, nagyszerű jelleme, és
mindenekfelett a tekintetében és hangjában megnyilvánuló szeretet Hozzá vonzott
mindenkit, akit még nem keményített meg a hitetlenség. Ha nem kedves,
együttérző lelkületet sugárzott volna minden pillantása és szava, nem vonzotta
volna Magához az óriási tömegeket úgy, ahogyan tette.”
Sátán és a démonai
mindent megtettek, hogy eltereljék a figyelmet, előítéleteket keltsenek az
emberekben és becsapják őket, hogy ezáltal ne részesülhessenek az Igazságban,
amely szabaddá tenné őket. Ők ismét nagy erőkkel ezen fognak dolgozni Isten
végső munkája ellen. Azonban a Szentlélek is ki fog áradni nagy erővel. Isten
népe Jézus lelkével telik be, és ugyanazt a munkát fogja végezni, amit Jézus
végzett. És akkor Jézus eljön újra, hogy hazavigye gyermekeit.
Jeanne Johnson
Hermiston Hetednapi
Adventista Egyház
Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés