Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 87. fejezet 1263. nap
Mikor a tanítványok visszatértek Jeruzsálembe, az emberek
csodálkozással tekintettek rájuk. Krisztus kihallgatása és keresztre feszítése
után az emberek azt gondolhatták, hogy tanítványai lehangoltak és
megszégyenültek lesznek. Azt remélték, hogy arcukon majd meglátják szomorúságuk
és vereségük kifejeződését. Ehelyett csak boldogság és diadal sugárzott
lényükből. Arcuk valami nem e földön született boldogságtól tündöklött. Nem
fátyolozta be többé arcukat megcsalt reménység, hanem tele voltak Isten iránti
dicsérettel és hálaadással. Ujjongva mondták el Krisztus feltámadásának és
mennybemenetelének történetét. Bizonyságtevésüket pedig sokan el is fogadták. A
tanítványok többé nem éreztek semmiféle bizalmatlanságot a jövővel
kapcsolatban. Tudták, hogy Jézus a mennyben van, és azt is, hogy rokonszenve,
részvéte még mindig velük van. Tudták, hogy Isten trónjánál van egy barátjuk.
Azért buzgón terjesztették Isten elé kéréseiket Jézus nevében. Félelemmel
vegyes tisztelettel és csodálattal mondták el imádságaikat, Krisztus nekik
adott ígéretére hivatkozva: "Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak
kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Mostanáig semmit sem
kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök
teljes legyen" (Jn 16:23-24). Hitük kezeit egyre magasabbra és magasabbra
terjesztették ki ezzel a hatalmas érvvel: "Krisztus az, a ki meghalt, sőt
a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is
érettünk" (Róm 8:34). Pünkösd az öröm teljességét hozta el számukra a
Vigasztaló jelenlétében, éppen úgy, ahogy Krisztus megígérte.
Az egész menny várakozott, hogy köszönthesse Krisztust a
mennyei udvarokban. Krisztus, mikor felment a mennybe, felvezette azoknak a
nagy seregét is, akiket feltámadásakor kiszabadított fogságukból, és akik követték
Őt. A mennyei seregek pedig kiáltásokkal és üdvrivalgással, dicséretekkel és
mennyei énekekkel figyelték az örvendezőknek ezt a felvonulását.
Mikor közel értek Isten városához, akkor a kísérő angyal
arra hívta fel őket, hogy így énekeljenek:
"Emeljétek föl
fejeteket ti kapuk,
emelkedjetek föl, ti
ősi ajtók,
hogy bemehessen a dicső
király!"
(Zsolt 24:7 - új
fordítás)
A várakozó őrök örömteljesen válaszolták:
"Ki az a dicső
király?"
(Zsolt 24:8 - új
fordítás)
Ezt nem azért mondták, mivel nem tudták, hogy ki Ő, hanem
azért, mert hallani akarták a fennkölt dicséret válaszát:
"Az erős és
hatalmas ÚR,
az ÚR, aki hatalmas a
harcban.
Emeljétek föl,
fejeteket, ti kapuk,
emeljétek föl, ti ősi
ajtók,
hogy bemehessen a dicső
király!"
(Zsolt
24:8-9 - új fordítás)
Ismét hallatszott a kérdés: "Ki az a dicső
király?" (Zsolt 24:10 - új fordítás) mert az angyalok sohasem fáradnak el
a Felmagasztalt neve hallgatásában. A kísérő angyalok pedig ezt válaszolják:
"A Seregek ura, ő
a dicső király!"
(Zsolt 24:10 - új
fordítás)
Mai Bibliai szakasz: 2
Mózes 26
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
A szentély
- miskán - kifejezés
rokonságban van a sekina
kifejezéssel, amely a szentélyt betöltő, Isten jelenlétét jelző
dicsőségét jelenti. Ez lesz a sátor, vagy Isten lakhelye, ahol népe között
lakhat. Az alapos leírás és tervrajz, amelyet Isten biztosított a szentély
építéséhez, jelzi azt, hogy Isten milyen fontosságot tulajdonít az istentiszteletnek
és a megváltási terv ismeretének. A sátorlapokat finom kék, bíbor, piros és
karmazsin színű lenfonálból a
legügyesebb szakembereknek kellett elkészíteni. A szentélyt (szenthelyet) a
szentek szentjétől egy függöny választotta el. Minden részletét pontosan
kellett megvalósítani.
Ez egy példa számunkra is, hogy milyen fontos
az istentisztelet Teremtőnk szemében. Amikor eljövünk imádni őt, a hangsúly ne
önmagunkon legyen, hanem Ő álljon a középpontban! Manapság az
istentiszteleteink egocentrikusak lettek, hiszen arra összpontosítunk, hogy mi
jól érezzük magunkat. Ám ez teljesen különbözik attól, ahogyan Mózes második
könyve az istentiszteletet ábrázolja. Itt egy olyan tapasztalatot láthatunk,
amelynek középpontjában Isten áll.
Hogy van ez velünk ma? Amikor Istenhez
jövünk, vajon tisztán érkezünk, a legjobb ruhánkban, és tisztelettel,
igazságban imádjuk Őt? A szentély komoly tanítással szolgált Izrael számára,
miközben Isten megváltó tette kibontakozott a nép előtt.
Michael Hasel
177. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
87. fejezetÉhez
(december 23-29.).
Hogyan veszel búcsút
valakitől, aki annyira szeret, hogy meghalt érted?
A búcsújelenet az
Olajfák hegyén bizonyára szívbemarkoló volt. Miután Krisztus több, mint 33 évig
távol volt mennyei otthonától, most percekre volt attól, hogy a felhőkbe lépjen
és felemelkedjen az örökkévalóságba, maga mögött hagyva követőit, akik annyira
szerették őt.
Krisztus az értékes
utolsó perceket azzal töltötte, hogy emlékeztette tanítványait korábbi
tanításaira és ígéreteire. Az érzelmes búcsú vigasztalta a tanítványokat.
Azonban volt még egy
megerősítése Krisztusnak a fájó szívek számára. Ahogyan Krisztus felemelkedett
a mennybe, a végső ígérete visszhangzott az őt palástoló felhőkön keresztül:
„Ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Ez az ígéret az
örökkévaló jelenlétéről szólt. Bár szemek nem látják, Ő mindörökké közel lesz.
Krisztus őrző angyalai, akik sosem maradtak el mellőle, megálltak egy
pillanatra, hogy egy utolsó megerősítést nyújtsanak a földhöz kötött
tanítványok számára. „Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, akképpen
jő el, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe.”
Ne féljetek,
tanítványok! A Jézus, akit szerettek, ugyanúgy vissza fog térni, ahogyan
elment. Ugyanaz a Jézus, aki szeretett és vigasztalt titeket. Ugyanaz a Jézus,
aki meghalt értettek, és újra feltámadt. Amikor ugyanez a Jézus visszatér, nem
lesz több búcsúzkodás. Csak a szerető kapcsolat örökkévalósága.
A régen történt
búcsúzkodás nem volt végső búcsú. A Legjobb Barátunk a mennyben van, az Atya
trónjánál, végtelenül szeret minket, és visszatér hozzánk!
Lori Engel
lelkész
Eugene, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés