Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 87. fejezet 1265. nap
Isten hangja hallatszik és ez a hang kihirdeti, hogy
igazságának eleget tettek. Sátánt legyőzték. Krisztus földön fáradozó és küzdő
társait az Atya elfogadta "ama Szerelmesben" (Ef 1:6). A mennyei
angyalok és az el nem bukott világok képviselői előtt Isten igazaknak
nyilvánítja őket. Ahol Krisztus van, ott kell lennie az Ő egyházának is.
Nevezetesen ott, ahol "irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és
békesség csókolgatják egymást" (Zsolt 85:10). Az Atya karjaival átöleli
Fiát, és azt mondja: "Imádják őt az Istennek minden angyalai" (Zsid
1:6).
Kibeszélhetetlen örömmel a fejedelemségek és hatalmasságok
elismerik az élet Fejedelmének a felsőbbségét. Az angyalok serege arcra borul
Krisztus előtt, miközben boldog kiáltás tölti meg a menny összes udvarát.
"Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és
bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást"
(Jel 5:12).
A diadalénekek összekeverednek az angyalok hárfáinak a
muzsikájával, míg a mennyből kicsordulni látszik az öröm és a dicséret. Az
elveszettet megtalálták. A mennyből fenséges hangok csendülnek, amelyek azt
hirdetik: "A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és
dicsőség és hatalom örökkön örökké" (Jel 5:13).
A mennyei örömnek ebből a jelenetéből Krisztus saját csodálatos
szavainak visszhangja tér vissza hozzánk a földre: "Felmegyek az én
Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti Istenetekhez" (Jn
20:17). A mennyei és a földi család egy család. Igen, mert a mi Urunk felment a
mennybe és érettünk él. "Ennekokáért ő mindenképpen üdvözítheti is azokat,
a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék
érettök" (Zsid 7:25).
Mai Bibliai szakasz: 2
Mózes 28
A fejezetet itt olvashatod
el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Áron
és a fiai lettek a kiválasztottak, ők képviselték a későbbiek során a népet az
Úr előtt. A papság ettől kezdve közbenjáróként szolgált a népért, amelyet Isten
„papok birodalmának” választott ki (2Móz 19:5-6). Mivel Isten maga a Szentség,
csak a papság és Mózes közelíthették meg Őt a szentély udvarában. Az öltözékük
tökéletesen „méltóságteljes” volt, nem azért, hogy felfuvalkodjanak, hanem hogy
az is kihangsúlyozza és felemelje szolgálatukat a nép előtt. A papi öltözéknek
harmonizálnia kellett a szentély gondosan kidolgozott, gyönyörű kárpitjával. Az
öltözékük Isten az iránti vágyát is kifejezte, hogy népe minden tagjának belső
énje legyen összhangban a szentély szellemiségével és Istennel, akit az
képvisel.
A
főpap mellvértje az „ítélkezés mellvértjeként” volt ismert, mert az hordozta az
Úrimot és a Tummimot, amelyeken keresztül Isten kinyilatkoztatta az Ő akaratát.
A mellvértbe tizenkét drágakő volt foglalva, rajtuk Izrael tizenkét törzsének
nevei. Nagy jelentősége van annak, hogy Isten az Ő népét drágakőként tartja
emlékezetében. Az Ő egyháza egy „ékszerekkel
felékesített menyasszony” (Ésa 61:10) és Ő a kincsének tekinti őket.
Tudtad,
hogy egy értékes kincs, drágaság vagy Isten szemében? Isten örökkévaló
szeretettel szeret téged. Ma arra vágyik, hogy meghívd Őt a szívedbe. Kész vagy
behívni Őt?
Michael Hasel
177. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
87. fejezetÉhez
(december 23-29.).
Hogyan veszel búcsút
valakitől, aki annyira szeret, hogy meghalt érted?
A búcsújelenet az
Olajfák hegyén bizonyára szívbemarkoló volt. Miután Krisztus több, mint 33 évig
távol volt mennyei otthonától, most percekre volt attól, hogy a felhőkbe lépjen
és felemelkedjen az örökkévalóságba, maga mögött hagyva követőit, akik annyira
szerették őt.
Krisztus az értékes
utolsó perceket azzal töltötte, hogy emlékeztette tanítványait korábbi
tanításaira és ígéreteire. Az érzelmes búcsú vigasztalta a tanítványokat.
Azonban volt még egy
megerősítése Krisztusnak a fájó szívek számára. Ahogyan Krisztus felemelkedett
a mennybe, a végső ígérete visszhangzott az őt palástoló felhőkön keresztül:
„Ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Ez az ígéret az
örökkévaló jelenlétéről szólt. Bár szemek nem látják, Ő mindörökké közel lesz.
Krisztus őrző angyalai, akik sosem maradtak el mellőle, megálltak egy
pillanatra, hogy egy utolsó megerősítést nyújtsanak a földhöz kötött
tanítványok számára. „Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, akképpen
jő el, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe.”
Ne féljetek,
tanítványok! A Jézus, akit szerettek, ugyanúgy vissza fog térni, ahogyan
elment. Ugyanaz a Jézus, aki szeretett és vigasztalt titeket. Ugyanaz a Jézus,
aki meghalt értettek, és újra feltámadt. Amikor ugyanez a Jézus visszatér, nem
lesz több búcsúzkodás. Csak a szerető kapcsolat örökkévalósága.
A régen történt
búcsúzkodás nem volt végső búcsú. A Legjobb Barátunk a mennyben van, az Atya
trónjánál, végtelenül szeret minket, és visszatér hozzánk!
Lori Engel
lelkész
Eugene, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen
VálaszTörlés