Higgyetek az Ő prófétáinak - március 12 - CSÜTÖRTÖK - Zsoltárok 39

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 26. fejezet 1702. nap

Az ősi Izrael történelme megdöbbentően szemlélteti az adventhivők közösségével történteket. Isten éppúgy vezette népét az adventmozgalomban, mint Izrael Egyiptomból kivonuló fiait. A nagy csalódás megpróbálta a várakozók hitét, miként a zsidókét a Vöröstengernél. Ha továbbra is bíztak volna abban a kézben, amely a múltban vezette őket, meglátták volna Isten szabadítását. Ha mindazok, akik az 1844-es mozgalomban vállvetve munkálkodtak, elfogadták volna a harmadik angyal üzenetét is, és a Szentlélek erejével hirdették volna, az Úr hatalmas dolgokat tett volna általuk. Fényözön áradt volna a világra. A föld lakossága már évekkel ezelőtt meghallotta volna az intő üzenetet, a munka befejeződött volna, és Krisztus eljött volna, hogy népét megváltsa.

Nem Isten akarta azt, hogy Izrael negyven évig vándoroljon a pusztában. Ő szerette volna őket egyenesen Kánaán földjére vezetni, és szent, boldog népként letelepíteni. De "nem mehettek be hitetlenség miatt" (Zsid 3:19). Bűnbeesésük és hitehagyásuk miatt elpusztultak a pusztában, és Isten másokat támasztott, és őket vitte be az Ígéret Földjére. Azt sem Isten akarta, hogy Krisztus eljövetele olyan messzire halasztódjék, és népe oly sokáig a bűn és a fájdalom világában maradjon. Hitetlenségük miatt azonban elidegenedtek Istentől. Mivel nem akarták végezni azt a munkát, amit Isten rájuk bízott, az Úr másokat támasztott az üzenet hirdetésére. Jézus a világ iránti irgalomból halogatja eljövetelét, hogy a bűnösöknek alkalmuk legyen meghallgatni az intést, és Jézusban menedéket találni, mielőtt Isten kiönti haragját.

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 39

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok+39&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsolt%C3%A1rok+39&version=NT-HU

A zsoltáríró elhatározza, hogy ezentúl vigyáz a gondolatára és irányelvére. Megkérdi, hogy még mennyi ideig fog élni, miközben elmereng az élet rövidségén.

A legtöbb ember ösztönösen felfedezi, a gondja többnyire abból adódik, hogy túl sokat beszél akkor, amikor nem kellene. Emberi dolog értelmetlen fecsegéssel tölteni az időt. Szintén emberi vonás, hogy minden olyanba beleütjük az orrunkat, ami nem a mi dolgunk. Az emberek szeretik elmondani az „igazat” bárkiről, éppen akkor, amikor senkinek sincs szüksége arra, hogy a másik hibáját megtudja. Jakab apostol levele 3. fejezetének 2-3. verse figyelmeztet minket, hogy a nyelvünk olyan zabolátlan, mint egy ló, ami nincs még betörve. Dávid, érezve, hogy mennyire nem tudja féken tartani a nyelvét, inkább nem mond semmit, még akkor sem, amikor kellene. „Beragasztja” a száját; azonban mivel így sem oldotta meg a problémát, mert a szívét égeti a ki nem mondott panasz, elkezd imádkozni Istenhez. Kétségbeesésében bocsánatért kiált a balga beszéde és féktelen viselkedése miatt, és kéri Istent, hogy nyissa meg Dávid ajkait, és tudjon arra ügyelni, amit mond.

A 39. zsoltár segít meglátni, hogy mennyire elesettek vagyunk, és mennyire elveszünk azon dolgok között, amelyek csak egy pillanatig léteznek. A megbocsátás kéznél van. Isten a konfliktusunkat az ellenőrzése alá szeretné vonni. Dávid felteszi a kérdést a nyolcadik versben, „Most azért mit reméljek, ó, Uram? Egyedül benned bízom.”

Ima. Atyánk! Mint minden férfi és nő az Éden óta, konfliktust kezdeményezek, és az után nem tudok azzal mit kezdeni. Segíts, hogy elismerjem az ostobaságomat, és elfogadjam a segítségedet, mivel tudom, hogy nem tudok akkora zavart előidézni, amit te ne tudnál helyrehozni. Segíts a jövőben, hogy tudjam, mikor mit mondhatok. Az élet rövid ahhoz, hogy ugyanannak a véteknek az ismételgetésével töltsem el. Ámen.

Helen Pyke

240. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM  26. fejezetéhez (március 8-14.).

Válassz zászlót! Ez azt jelentette régen, hogy sorakozz fel harcrakészen az alatt a zászló alatt, ami azt az oldalt jelképezi, amit támogatsz a háborúban. Ha zászlót tartottál, ez azt jelentette, hogy megválasztottad az oldalt, meghoztad a döntést, a többi szövetségessel felbontottad a szövetséget, és teljesen az ügynek szentelted magadat. Az angol szónak (standard) másik jelentésében a „zászló” olyasvalami, amit egy hatóság jelöl ki mérceként súly vagy mennyiség vagy valamilyen érték mérésére.

A szó mindkét jelentése tartalmazza azt a gondolatot, amely szerint egy saját magadnál magasabb tekintéllyel támogató egyetértésben vagy. A harcban a „zászló” a hűség és engedelmesség próbáját jelképezi. A piactéren a részt vevő felek számára a pontosság, tisztesség és hitelesség próbáját jelképezi.

A lelki dolgok világában tehát „Míg szép számmal vannak egymásnak ellentmondó tanítások és elméletek, Isten törvénye az a biztos mérce, amellyel minden véleményt, tanítást és elméletet meg kell próbálni.” (A nagy küzdelem, 452. o.) Némelyek a tudományt választották „zászlójukként”, némelyek a hagyományt, míg mások saját magukat. Beálltál-e te magad Isten törvénye mögé, a Jézus hite által, vagy valamilyen más zászló alatt masírozol?

Karen Lifshay

egyházi énekkar tagja

Hermiston Hetednapi Adventista Egyház

Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba