Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 25. fejezet 1696. nap
A fenevadnak - és a fenevad képének is - különös
jellemvonása, hogy Isten parancsolatait megszegi. Dániel ezt mondja a kis
szarvról, azaz a pápaságról: "Véli, hogy megváltoztatja az időket és
törvényt" (Dán 7:25). Pál pedig ugyanezt a hatalmat "a bűn emberének
nevezi, aki Isten fölé emeli magát. Egyik prófécia kiegészíti a másikat. A
pápaság csak Isten törvényének megváltoztatásával tudta Isten föl emelni magát.
Mindazok, akik az így megváltoztatott törvénynek tudatosan engedelmeskednek,
mindenek fölött tisztelik azt a hatalmat, amely a törvényt megváltoztatta. Aki
a pápai törvényeknek engedelmeskedik, az a pápa iránti hűség jelét veszi magára
az Isten iránti hűségjel helyett.
A pápaság megkísérelte Isten törvényét megváltoztatni. A
második parancsolatot, amely tiltja a képek imádását, törölte a törvényből, a
negyedik parancsolaton pedig úgy változtatott, hogy a hetedik nap helyett az
elsőt tette hivatalos nyugalomnappá. A második parancsolat kihagyását a
katolikusok azzal indokolják, hogy arra nincs szükség, mert benne van az
elsőben. Azt állítják, hogy ők a törvényt pontosan úgy tolmácsolják, ahogy azt
Isten szándéka szerint érteni kell. De a próféta által megjövendölt változtatás
nem ez. Szándékos, tudatos változtatásról van szó: "Véli, hogy
megváltoztatja az időket és törvényt. " A prófécia pontos teljesítése a
negyedik parancsolat megváltoztatása. Az a tekintély, amely erre a
változtatásra jogot formál: az egyház. A pápai hatalom tehát nyíltan Isten fölé
emeli magát.
Isten imádóinak különleges ismertetőjele, hogy tiszteletben
tartják a negyedik parancsolatot - mivel ez a parancsolat Isten teremtői
hatalmának a jele. E parancsolat tanúsítja, hogy Istennek joga van az embertől
tiszteletet és hódolatot igényelni. A fenevad imádóit arról lehet felismerni,
hogy le akarják rombolni a teremtés emlékünnepét, és fel akarják magasztalni a
Róma által alapított ünnepet. A pápaság első ízben a vasárnap érdekében
juttatta érvényre kihívó követeléseit. Először azért vette igénybe az állam
hatalmát, hogy kikényszerítse a vasárnapnak "az Úr napja"-ként való
megtartását. A Biblia alapján a hetedik nap, nem pedig az első az Úr napja.
Krisztus mondja: "Az embernek Fia a szombatnak is ura. " A negyedik
parancsolat így hangzik: "A hetedik nap az Úrnak... szombatja. "
Ésaiás próféta által az Úr "szent napom"-nak nevezi a szombatot (Mk
2:28; Ésa 58:13).
Azt az oly sokszor hangoztatott állítást, hogy Krisztus
megváltoztatta a szombatot, maga Krisztus cáfolta meg. Hegyi beszédében ezt
mondta: "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak
eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább hogy betöltsem. Mert
bizony mondom néktek, míg az ég és föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy
egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. Valaki azért
csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az
embereket, a mennyeknek országában, a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi
és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen" (Mt 5:17-19).
A protestánsok általában elismerik azt a tényt, hogy a
Szentírás nem ad jogot a szombat megváltoztatására. Ez világosan kiderül az
American Tract Society és az American Sunday School Union kiadványaiból. E
művek egyike bevallja, hogy az Újtestamentum "teljesen hallgat arról, ami
a szombat (a vasárnap, a hét első napja) megparancsolását, vagy ami
megtartásának kifejezett szabályait érinti".s Másvalaki ezt mondta:
"Krisztus haláláig semmi változtatás nem történt e nap
vonatkozásában"; és "amennyire a történelem tanúsítja, az
apostolok... sem adtak kifejezett parancsot a hetedik napi szombat elhagyására,
és annak a hét első napján való megtartására."
Számos római katolikus is elismeri, hogy a szombatot
egyházuk változtatta meg. Kijelentették, hogy a protestánsok a vasárnap
megtartásával elismerik a római egyház hatalmát. A "Catholic Catechism of
Christian Religion" válaszként arra a kérdésre, hogy melyik napot kell
megtartani a negyedik parancsolat szerint, ezt a kijelentést teszi: "A
régi törvény alatt a szombat volt a megszentelt nap; de az egyház Jézus
Krisztus utasítására, és Isten Lelkének irányítására a szombat helyére a
vasárnapot tette; ezért ma az elsőt, és nem a hetedik napot szenteljük meg. A
vasárnap azt jelenti, hogy az Úr napja, és most valójában az is. "
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
33
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ez a
zsoltár azzal kezdődik, hogy Isten dicsőítésére emlékezteti az igazakat, az Úr
jóságáért és hűségéért. Isten szavára keletkezett az ég és a
Föld, „mert Ő szólt, és meglett, Ő parancsolt, és előállott”.
A Biblia első fejezete a Teremtőt mutatja be, és Isten gyermekeinek megteremtését írja le fenségesen. Minden egyes nap ugyanazzal a héber nyelvi fordulattal végződik, „és este lett, és reggel”, ami egy 24 órás periódus leírása. A teremtés hat napja sorra veszi először a fény, majd a lékkör megteremtését, ezután a szárazföld, a növényzet, a Nap és a Naprendszerünk következik, a következő napon pedig a víztömeg halai és az ég madarai, valamint a szárazföldi állatok megteremtéséről olvashatunk. Végül pedig, a teremtés csúcspontjaként, egy egészen különleges lényt, az embert teremette meg Isten, a férfit és az asszonyt, aki együtt magának a Teremtőnek a képmása. És valóban, minden „igen jó” volt.
Isten itt is befejezhette volna, hatnapos „hetet” alkotva. Miért nem tett így? Senki sem fárad el az ilyen tökéletes kertben, tökéletes testben. De a Teremtő úgy döntött, hogy a teremtés hat napjához egy hetediket ad; a nyugalom napját, a szombatot, a Menny ajándéknapját. Miért? A legszebb ajándék, amit egy szerető szülő a gyermekének adhat, nem más, mint a zavartalanul és igazi nyugalomban, közösen eltöltött idő.
Édesapám lelkipásztor volt, és amikor misszionáriuscsaládként Japánban étünk, gyülekezetet alapított egy olyan nagyvárosban, ahol alig volt keresztény. Ez azt jelentette, hogy szinte éjjel-nappal dolgozott. Egy este, amikor hazajött, elmondta nekünk, hogy milyen gondolat foglalkoztatta. Arra az elhatározásra jutott, minden keddet szabaddá tesz, hogy a családdal lehessen. Mivel magántanulóként otthon tanultunk, nem volt gond egy napot kivenni. Hegyet másztunk, kimentünk a tengerpartra, és a szabadban ebédeltünk. Milyen nagyszerű napok voltak!
Édesapám már nem él, és ahogy visszatekintek az elmúlt évtizedekre, azt látom, hogy az életünkben a legnagyszerűbb ajándék nem pénz, hiszen úgysem volt abból sohasem sok, hanem az igazi nyugalomban, zavartalanul együttöltött napok voltak. Ugyanezt az ajándékot adja nekünk a Teremtőnk minden hetedik napon.
Miért akarna bárki is „megszabadulni” a hetedik napi szombattól?
Megjegyzés: Idézet Dwight Nelson „A Kiválasztott” című művének 104-105. oldaláról
Dwight Nelson
239. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
25. fejezetéhez
(március 1-7.).
Isten megalkotott minket, és a szombatot adta a
teremtés emlékünnepeként, egy olyan napot, amit elkülönített a mi számunkra, az
istentisztelet számára, és abból a célból, hogy megújítsuk a vele való
kapcsolatunkat. A Tízparancsolat szívében a szombat parancsolata Istenre mutat,
mint Teremtőnkre és példaképünkre. Nem csak azt kéri tőlünk, hogy tegyük félre
a munkát, de kiterjeszti ezt az áldást mindenre körülöttünk, beleértve a
szolgákat, idegeneket és a jószágokat. Isten megáldotta a szombatnapot, hogy ez
egy olyan nap legyen számunkra, amit életünk minden egyes hetén vele
tölthetünk. Természetes, hogy sátán vissza akar tartani minket attól, hogy ezt
az áldást élvezhessük, így aztán minden tőle telhetőt megtesz, hogy elvegye a
figyelmünket arról, hogy mi is ennek a napnak a valódi célja. Némelyeket arról
győz meg, hogy ez a nap az Istentől távol lévő személyes örömök céljára adatott,
másokra teherként rakja a fáradságos előírások és követelmények rendszerét, míg
sokakat arról győz meg, hogy Isten törvénye ma már nem vonatkozik ránk. Ennek
következményeként sokan nélkülözik annak a helyreállításnak a lehetőségét, amit
az Istennel minden egyes héten töltött idő adhat.
A szombat az Istenhez való hűség jele. Ahogy a
vég ideje közeledik, sátán földi törvényeket fog hozni, hogy megakadályozza az
embereket, hogy istentiszteletet tarthassanak Szombaton. Néhány országban már
most így van. Tartsuk hát becsben ezeket a napokat, amikor szabadon tarthatunk
istentiszteletet, és minden egyes szombat Istennel való gyönyörűségben telhet.
Lisa Ward
Cleburne, Texas, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen ✝️🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlésámen
VálaszTörlés