2020. március 3., kedd

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 3 - KEDD - Zsoltárok 30


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 25. fejezet 1693. nap

Ellentétben azokkal, akik megtartják Isten parancsolatait, és őrzik Jézus hitét, a harmadik angyal rámutat egy másik csoportra, amelynek a tévelygéseivel szemben ez a komoly és félelmes figyelmeztetés hangzik: "Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, az is iszik az Isten haragjának borából" (Jel 14:9-10). Ennek az üzenetnek a megértéséhez jól kell az itt alkalmazott szimbólumokat értelmeznünk. Mit jelképez a fenevad, a kép, a bélyeg?

Az a próféciai képsor, amelyben ezek a szimbólumok találhatók, a Jel 12. fejezetében kezdődik, mégpedig a sárkánnyal, aki el akarta Krisztust születésekor pusztítani. Megtudjuk, hogy a sárkány nem más, mint Sátán (Jel 12:9). Ő indította Heródest, hogy irtassa ki a Megváltót. A keresztény korszak első századai során a Krisztus és népe ellen indított harcban Sátán fő ügyvivője a római birodalom volt. E birodalomban a pogány vallások uralkodtak. Így míg a sárkány elsősorban Sátánt személyesíti meg, másodlagos értelemben a pogány Róma szimbóluma.

A 13. fejezetben (1-10. v.) egy másik fenevadról esik szó. Ez a fenevad a "párduchoz" hasonló, és a sárkány neki "adá az ő erejét... és az ő királyi székét és nagy hatalmát". Ez a szimbólum, ahogy azt a legtöbb protestáns is hiszi, a pápaságot jelképezi, amely az ősi római birodalom egykori erejét, helyét és tekintélyét örökölte. János a leopárdszerű fenevadról ezt mondja: "Adaték néki nagy dolgoknak és káromlásoknak szóló szája... Megnyitá azért az ő száját Isten ellen való káromlásra, hogy szidalmazza az Ő nevét és az Ő sátorát, és azokat, akik a mennyben laknak. Az is adaték néki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és őket legyőzze; és adaték néki hatalom minden nemzetségen, nyelven és népen. " Ez a prófécia, amely majdnem azonos a Dán 7. fejezetében foglalt kis szarv jellemzésével, tagadhatatlanul a pápaságra mutat.

"Adaték néki hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét hónapig. " A próféta ezt is mondja: "Látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett. " Majd így szól: "Ha valaki fogságba visz mást, ő is fogságba megy; ha valaki fegyverrel öl, fegyverrel kell annak megöletni. " A negyvenkét hónap ugyanaz, mint Dán 7. fejezetében "az ideig, időkig és fél időig", azaz három és fél év, vagy az 1260 nap - az az idő, amely alatt a pápai hatalom elnyomta Isten népét. Ez az időszak, ahogy az előző fejezetek ismertetik, i. sz. 538-ban, a pápaság főhatalomra jutásával kezdődött, és 1798-ban zárult. Ekkor a pápát a francia sereg fogságba ejtette. A pápaság megkapta halálos sebét. Teljesedett ez a jövendölés: "Ha valaki fogságba visz mást, ő is fogságba megy. "

Ennél a pontnál egy másik szimbólum is jelentkezik. A próféta így szól: "Azután láték más fenevadat feljőni a földből, akinek két szarva vala, a Bárányéhoz hasonló" (Jel 13:11). E fenevadnak mind a külseje, mind pedig feltűnésének módja mutatja, hogy az általa jelképezett nemzet nem hasonlít az előbbi szimbólumok mögött húzódó nemzetekhez. A világot uraló nagy birodalmak Dániel próféta előtt vadállatokként jelentek meg. Ezek az állatok akkor tűntek fel, amikor "az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren" (Dán 7:2). Jel 17. fejezetében magyarázatot találunk arra, hogy mit jelentenek a vizek: "Népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek" (Jel 17:15). Az ég négy szele pedig a harcot szimbolizálja. A nagy tengeren versengő szelek a hódító hadjáratok és forradalmak iszonyú jeleneteit jelképezik, amelyek útján a birodalmak hatalomhoz jutottak.

Azt a fenevadat, amelynek a bárányéhoz hasonló szarvai voltak, János a "földből" látta feljönni. Az így jelképezett nemzet más hatalmak megdöntése nélkül jut uralomra. Lakatlan területen támad, és fokozatosan, békésen nő naggyá. Nem támadhatott tehát az Óvilág zsúfolt és viszálykodó nemzetei között - "népek... és sokaságok és nemzetek és nyelvek" viharzó tengerén. Tehát a nyugati kontinensen kell keresnünk.

Az Újvilágban melyik nemzet emelkedett 1798-ban - az erősség és nagyság ígéretével - hatalomra, amely magára vonta a világ figyelmét? A szimbólumok alkalmazhatóságához nem fér kétség. Egyetlen nemzet, és csakis egy elégíti ki e prófécia meghatározásait. A szimbólumok félreérthetetlenül az Amerikai Egyesült Államokra mutatnak. E nemzet emelkedésének és fejlődésének ecsetelésekor a szónok és a történész öntudatlanul újra és újra ugyanazt a gondolatot fejezi ki, szinte pontosan ugyanazokkal a szavakkal, mint a Szentírás írója. A próféta látta a fenevadat "feljőni a földből". A fordítók által "feljőni"-nek visszaadott kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy "felnő vagy kibújik, mint egy növény". Amint láttuk, ennek a nemzetnek olyan területen kellett támadnia, amely előzőleg kívül esett az európai civilizáció körén. Egy neves amerikai író "az ürességből előjövő rejtély"-nek nevezi az Egyesült Államok kialakulását, és ezt mondja: "Mint néma mag nőttünk birodalommá". 1850- ben egy európai újság csodálatos birodalomnak nevezte az Egyesült Államokat, amely "felbukkant", és "a föld csendjében naponként hatalmasabb és büszkébb lesz". Edward Everett e nemzet zarándok alapítóiról tartott szónoklatában ezt mondta: "Eldugott helyet kerestek-e, amely ismeretlensége miatt védett, és messzisége miatt biztonságos, ahol a kis leydeni gyülekezet élvezheti lelkiismereti szabadságát? Nézd a hatalmas földet, amelyek felett békés hódítással... hordozták a kereszt zászlaját!"

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 30

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Vannak olyan időszakok az életünkben, amikor az Úr távolinak tűnik, imáink pedig értelmetlennek. Az életnek azon sötét pillanataiban könnyű magányosságba és depresszióba süllyedni. Dávid túl jól ismerte ennek valóságát; annak ellenére, hogy Isten felkentje volt, érezte a látszólag értelmetlen imák okozta kínokat.

Ebben a zsoltárban arra emlékeztet bennünket, hogy Isten válaszol az imákra. A sötét órák nem tartanak örökké, egy éjszakán sírunk, és reggel öröm köszönt ránk. Az az öröm, amit Isten ad nem lehet visszafogott; tettekre és ünneplésre serkent. Én nem ismerem a te belső küzdelmeidet, de az Úr ismeri. Tedd le előtte mindet imában! 

A közelmúltban Isten megáldott engem és a feleségemet egy kislánnyal, akit Yani-nak neveztünk el, ami azt jelenti, hogy „Isten meghallgat”. Azért választottuk ezt a nevet, mert mindig emlékezni szeretnénk arra, hogy Isten válaszol az imáinkra és nem kell elvesztenünk a reménységünket, amikor az élet sötét viharain megyünk keresztül

Nincs értékesebb tapasztalat egy meghallgatott imánál!

Ebben a zsoltárban Dávid időt szakít arra, hogy megköszönje Isten hűségét. Az Úr valóban hű volt hozzá, hozzánk is hűséges, és az is marad örökre. Dávid soha nem akarja elhallgatni Isten jóságát. Miért is tenné? De miért akarnád te vagy én elhallgatni?

A mi imánk ma: Hálás szívvel jövünk eléd Urunk, megköszönni, hogy hűséges vagy, és meghallgatod imáinkat. Köszönjük Istenünk! Segíts bennünket, hogy ne veszítsük el reménységünket, hanem mondjuk el másoknak is, hogy milyen jó a mi Istenünk; hogy Te hűséges vagy, és mindig meghallgatod imáinkat.

Richard McNeil

239. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM  25. fejezetéhez (március 1-7.).

Isten megalkotott minket, és a szombatot adta a teremtés emlékünnepeként, egy olyan napot, amit elkülönített a mi számunkra, az istentisztelet számára, és abból a célból, hogy megújítsuk a vele való kapcsolatunkat. A Tízparancsolat szívében a szombat parancsolata Istenre mutat, mint Teremtőnkre és példaképünkre. Nem csak azt kéri tőlünk, hogy tegyük félre a munkát, de kiterjeszti ezt az áldást mindenre körülöttünk, beleértve a szolgákat, idegeneket és a jószágokat. Isten megáldotta a szombatnapot, hogy ez egy olyan nap legyen számunkra, amit életünk minden egyes hetén vele tölthetünk. Természetes, hogy sátán vissza akar tartani minket attól, hogy ezt az áldást élvezhessük, így aztán minden tőle telhetőt megtesz, hogy elvegye a figyelmünket arról, hogy mi is ennek a napnak a valódi célja. Némelyeket arról győz meg, hogy ez a nap az Istentől távol lévő személyes örömök céljára adatott, másokra teherként rakja a fáradságos előírások és követelmények rendszerét, míg sokakat arról győz meg, hogy Isten törvénye ma már nem vonatkozik ránk. Ennek következményeként sokan nélkülözik annak a helyreállításnak a lehetőségét, amit az Istennel minden egyes héten töltött idő adhat.

A szombat az Istenhez való hűség jele. Ahogy a vég ideje közeledik, sátán földi törvényeket fog hozni, hogy megakadályozza az embereket, hogy istentiszteletet tarthassanak Szombaton. Néhány országban már most így van. Tartsuk hát becsben ezeket a napokat, amikor szabadon tarthatunk istentiszteletet, és minden egyes szombat Istennel való gyönyörűségben telhet.

Lisa Ward
Cleburne, Texas, USA
Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés:

  1. Ell olvasva és igen az élő tapasztalat abban Isteni erő és gondviselése vagyon ,mi is imánk által menjünk hozzá kéréseinkkel ő meghalja és azon van hogy nékünk a hozávaló kegyelmét gyekorolhassa mi rajtunk Ámen. Kérjetek adatik és bővölködhetünk a szeretetében és embertársainkon mi is elmondhasuk ,most már tudom kiben hittem és várjuk jöttödet Úram Ámen !

    VálaszTörlés