2020. március 21., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 21 - SZOMBAT - Zsoltárok 48


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 27. fejezet 1711. nap

Pál a kolossébeliekhez írt levelében felsorolja az Isten gyermekeinek adott gazdag áldásokat. Ezt mondja: "Nem szűnünk meg érettetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az Isten akaratának megismerésével minden lelki bölcsességben és értelemben, hogy járjatok méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és nevekedvén az Isten megismerésében: minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszútűrésre örömmel" (Kol 1:9-11).

Pál azt akarta, hogy efézusi testvérei megértsék, milyen nagy kiváltsága van a kereszténynek. Világosan és érthetően beszélt arról a csodálatos erőről és ismeretről, amelyet a Magasságos fiaiként és leányaiként ők is megszerezhetnek. Megvolt a lehetőségük, hogy "hatalmasan" megerősödjenek "az Ő Lelke által a belső emberben"; hogy "a szeretetben meggyökerezvén és alapot vévén", megérthessék "minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának", és megismerjék "a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét" (Ef 3:16-19). Az apostol imája akkor érinti a legnagyobb kiváltságot, amikor azért könyörög, hogy "beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig".

Itt tárul elénk az a magasztos cél, amelyet mennyei Atyánk ígéreteibe vetett hit által érhetünk el, ha teljesítjük parancsait. Krisztus érdemei által nyitva áll előttünk az út a végtelen Hatalom trónjához. "Aki az Ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?" (Róm 8:32). Az Atya mérték nélkül adta Lelkét Fiának, és mi is meríthetünk Jézus teljességéből. Krisztus így szólt: "Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiatoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik tőle kérik?" (Lk 11:13). "Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt. a "Kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen" (Jn 14:14; 16:24).

Legyen a keresztény alázatos, de ne legyen szomorú, és ne becsülje le önmagát! Mindenkinek kiváltsága, hogy olyan életet éljen, amelyet Isten helyeselhet és megáldhat. Nem mennyei Atyánk akarata az, hogy az elítélt ember gyászos hangulata állandóan ránk nehezedjen. Nem a lehorgasztott fej és a túl gyakori befelé fordulás az igazi alázatosság bizonyítéka. Jézusnál megtisztulhatunk. Szégyen és lelkifurdalás nélkül állhatunk a törvény elé. "Nincsen immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint" (Róm 8:1).

Ádám elbukott fiai Jézus által "Isten fiai"-vá lehetnek. "A megszentelő és a megszenteltek egytől valók mindnyájan, amely oknál fogva nem szégyenli őket atyjafiainak hívni" (Isid 2:11). A keresztény embernek a hit, a győzelem és az Istenben való öröm életét kell élnie. "Mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk" (1Jn 5:4). Jól mondta Nehémiás, Isten szolgája: "Az Úrnak öröme a ti erősségtek" (Neh 8:10). Pál pedig így nyilatkozott: "Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!" "Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által tihozzátok" (Fil 4:4; lThessz 5:16-18).

A bibliai megtérés és megszentelődés ilyen gyümölcsöket terem. Ezek ritka gyümölcsök, mert az Isten törvényének tanításait - az igaz élet nagyszerű elveit - a keresztény világ közömbösen veszi. Ezért látunk olyan keveset Isten Lelkének mélységes, időálló munkájából, amely a korábbi ébredéseket jellemezte.

Szemlélés útján formálódunk át. És ha az ember megfeledkezik azokról a szent elvekről, amelyekből megismerte Isten jellemének tökéletességét és szentségét; ha az emberek figyelmét emberi tanítások és elméletek vonják magukra, akkor nem csoda, hogy az élő kegyesség alábbhagy az egyházban. Az Úr ezt mondja: "Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kutakat ássanak maguknak; és repedezett kutakat ástak, amelyek nem tartják a vizet" (Jer 2:13).

"Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán... Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az Ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen" (Zsolt 1:1-3). Csak akkor támadhat fel újra az őskeresztény hit és kegyesség Isten hitvalló népe között, ha Isten törvénye visszakapja jogos helyét, "Így szól az Úr: Álljatok az utakra, és nézzetek szét, és kérdezősködjetek a régi ösvények felől, melyik a jó út, és azon járjatok, hogy nyugodalmat találjatok a ti lelketeknek!" (Jer 6:16)

Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok 48

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Isten városának, a Sion hegyének szépsége és dicsősége.

A zsoltáros azért imádkozik, hogy Isten könyörüljön rajta az ő nagy szükségében.

Dávid azon zsoltára, amellyel a múltat kívánja felidézni.

Ez egy „jeruzsálemi költemény”, amiben az imádat helyének felmagasztalása egyenlő annak az Istennek a dicsőítésével, aki ott lakik. Vajon olyan ének volt ez, amit a templomhegyre vezető szűk úton énekeltek a zarándokok, vagy „Kóráh fiai” bátorították az éppen érkező utazókat, ezt a dalt énekelve? A nép szabadsággá és várva-várt nyaralássá alacsonyította le a vallási zarándoklatot, ezt az éneket azonban a kegyes utazók nem a városnézésük alatt ismerték meg, ők ugyanis nem a látványosság miatt érkeztek Jeruzsálembe. Sőt, azért sem, hogy vezekeljenek a bűnös viselkedésükért, sem nem jutalom reményében. Ezen az úton a bűnösök oda mennek, ahol Isten tartózkodik, hogy az Ő jelenlétében legyenek, és dicsőítsék Őt. Itt abban reménykednek, hogy menedéket találnak a lelkük ellensége elől, mert maga Isten az Ő erősségük.

Talán a zsoltár Isten egy konkrét megszállótól való szabadítására utal, mint például Szanhérib vagy a tengeren érkező ellenséges hadsereg. A zsoltáros biztos abban, hogy ahogyan Isten a múltbeli veszély esetében már bizonyságot tett megmentő erejéről, úgy örökké az ő védelmezőjük marad. A zarándok meghívást kap a templomhoz való menetre, hogy ott dicsőítse Istent, és az ezt követő, templom körüli körmenetre, hogy ezen a dicsőítési helyen felismerje a nemzet biztonságának egyedüli forrását.

Ima. Atyám, megtapasztaltam a te jóságodat, a te szerető szívességedet, a te igazságosságodat. De mivel a korlátozott tapasztalatom miatt a te fenségednek csak egy részét látom, a hangom csupán erőtlen síp a trónodat körülzengő hatalmas himnuszban. Mégis, hozzáteszem a saját bizonyságomat az imádat énekéhez. Ámen.

Helen Pyke

241. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM  27. fejezetéhez (március 15 -21.).

A felszínes szónak több jelentése van: jelentheti azt, hogy valamilyen a felszínen, sekélyes vagy művi. Nagyon is jónak nézhet ki – amíg közelebbről meg nem nézed. Közeli megvizsgálás esetén már nem állja meg a helyét. Emlékszem azokra az időkre, amikor vérig sértést, vagy talán azonnali elfordulást jelentett valakit felszínesnek nevezni. Meglehet, ezért van, hogy ma is sokan elfordulnak az egyháztól, amikor közelebbről megvizsgálják. Hiszem, hogy sokan a mély, valódi kapcsolatot keresik, azonban amikor azt látják, hogy a tagok megelégednek a felszínes kapcsolattal, azon kezdenek tűnődni, hogy vajon nem minden más is hamis-e. Bizalmatlanok lesznek azzal a Jézussal szemben, aki a követőiben nem vált ki tartós változást, és keserű szájízzel fordulnak el a vallástól. Olyan egyházat látnak, ahol sok olyan ember van, aki „a megváltás reménységét szívének gyökeres megváltozása és életének megújulása nélkül fogadta el. Szép számmal van ilyen felszínes megtérés, és tömegek csatlakoznak az egyházhoz, akik soha nem forrtak össze Krisztussal” (A nagy küzdelem, 468. o.)

Felszínes kapcsolatod van Krisztussal, vagy valódi hited? Jézus azt mondta: „Mert nincs semmi rejtett dolog, ami meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.” (Márk 4:22)

Karen Lifshay
Hermiston Hetednapi Adventista Egyház
Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: