Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 27. fejezet 1710. nap
Péter így szól: "Tartóztassátok meg magatokat a testi
kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek" (1Pt 2:11). Minden bűnös
kedvtelés bénítja képességeinket, tompítja szellemi és lelki érzékenységünket,
és a minimumra csökkenti Isten Igéjének és Lelkének szívünkre gyakorolt
hatását. Pál apostol ezt írja a korinthusiaknak: "Tisztítsuk meg magunkat
minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi
megszentelésünket" (2Kor 7:1). Pál a Lélek gyümölcsei - a "szeretet,
öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség" - közé
sorolja a "mértékletesség"-et is (Gal 5:22).
Ezeket a kijelentéseket Isten ihlette. Mégis hány
állítólagos keresztény gyöngíti képességeit a nyereséghajszában és a divat
imádatában; hányan ássák alá Isten képmására formált emberi méltóságukat
falánksággal, borivással, tiltott élvezetekkel. És az egyház ahelyett, hogy
dorgálná, nagyon sokszor még elő is mozdítja a bűnt - a szórakozás utáni vágy,
a kapzsiság és az étvágy felkeltésével -, hogy feltöltse pénztárát, mert erre a
Krisztus iránti szeretet túl kevés. Vajon ha Jézus belépne korunk gyülekezeteibe,
és meglátná a vallás leple alatti lakmározást és szentségtelen kufárkodást, nem
űzné-e ki a szentségtörőket éppúgy, mint egykor a pénzváltókat a templomból?
Jakab apostol kijelenti, hogy a felülről való bölcsesség
"először is tiszta". Ha az apostol találkozott volna azokkal, akik
Jézus drága nevét dohánnyal mérgezett ajkukra veszik, akiknek a leheletét és
személyiségét megfertőzi az kellemetlen dohányszag; ha látta volna azokat, akik
beszennyezik a levegőt, és egész környezetüket a méreg belélegzésére kényszerítik;
ha az apostol találkozott volna a tiszta evangélium által annyira elítélt
szokással, vajon nem bélyegezte volna "földi, testi és ördögi"
dolognak? A dohányzás számos rabja, a megszentelődés minden áldására igényt
tartva, mennyei reménységéről beszél. De Isten Igéje világosan kijelenti, hogy
"nem megy abba be semmi tisztátalan" (Jel 21:27).
"Nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó
Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi
vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti
testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi" (lKor 6:19-20). Az, akinek
a teste a Szentlélek temploma, nem lesz káros szokás rabja. Az emberi
képességek Krisztus tulajdonai. Krisztus megvásárolta az embert vére árán. Az
ember minden java az Úré. Hogyan lehetne bűntelen, ha tékozolja ezt a gondjaira
bízott vagyont? Számos látszatkeresztény költ évente mérhetetlen összeget
haszontalan és káros élvezetekre, mialatt lelkek pusztulnak el, mert nem
ismerik az élet Igéjét. Istentől visszatartják a tizedet és az áldozatot,
miközben többet áldoznak fel a romboló vágyak oltárán, mint amennyit a
szegények megsegítésére vagy az evangélium hirdetésére adnak. Ha mindazok, akik
magukat Krisztus követőinek vallják, igazán megszentelt emberek volnának, akkor
ahelyett, hogy javaikat szükségtelen sőt káros élvezetekre költenék, az Úr
kincstárába vinnék, és e hivő keresztények példát mutatnának a
mértékletességre, önmegtagadásra és önfeláldozásra. Így lennének a világ
világossága.
A világ beleveti magát az élvezetekbe. "A test
kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése" uralkodik az
emberek tömegein. De Krisztus követői szentebb dolgokra hivatottak.
"Menjetek ki közülük, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant
ne illessetek. " Isten Igéjének fényénél joggal mondhatjuk, hogy nem
igazán szent az az ember, aki nem tagadja meg teljesen a világ bűnös szokásait
és örömeit.
Azokhoz, akik teljesítik e feltételeket: "Menjetek ki
közülük, és szakadjatok el,... és tisztátalant ne illessetek", így hangzik
Isten ígérete: "Én magamhoz fogadlak titeket, és leszek néktek Atyátok, és
ti lesztek fiaimmá és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr" (2Kor
6:17-18). Minden kereszténynek kiváltsága és kötelessége, hogy Isten dolgaiban
gazdag és szép tapasztalatokat szerezzen. "Én vagyok a világ világossága -
mondta Jézus -, aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az
életnek világossága" (Jn 8:12). "Az igazak ösvénye... olyan, mint a
hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes
délig" (Péld 4:18). Minden kegyes és engedelmes cselekedet erősíti az
ember kapcsolatát a világ Világosságával, akiben "nincsen... semmi
sötétség". Az Igazság Napjának fényes sugarai ráhullnak Isten szolgáira,
és nekik vissza kell tükrözniük ezeket a sugarakat. Miként a bolygók hirdetik,
hogy van az égen egy nagy világító test, amelynek fényétől ragyognak ők is,
éppúgy kell a keresztényeknek is bizonyságot tenni arról, hogy van Isten a világegyetem
trónján, akinek a jelleme méltó a dicsőítésre és a követésre, Szent Lelkének
szépsége, jellemének tisztasága és szentsége meg fog mutatkozni tanúiban.
Mai Bibliai szakasz: Zsoltárok
47
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Isten, Akiben bíztak és örvendeztek, Aki az egész Föld
királya. Kórah fiainak zsoltára
„Tapsoljatok!” -
utasítja a közösséget a zsoltáríró. „Harsogó hangon ujjongjatok!”
A zsoltárokban nem a
természet költői felmagasztalását találjuk, hanem egyedül a Teremtő nagyságát
és jóságát dicsőítő verseket, aki megalkotta a csodálatos természetet. Ebben a
zsoltárban, ahogy számos másikban is, az egész természet egyesül a Teremtő
dicséretében. Hogyan maradhatunk mi csendben? Zsolt 98:8 azt mondja: „Tapsoljanak a folyamok, a hegyek mind ujjongjanak”.
Ézs 55:12-ben azt olvashatjuk „A hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek,
és a mező fái mind tapsolnak.” Ez a fajta hála túl nagy ahhoz, hogy dudorászó
énekesek legyünk. Az előtörő öröm kiárad az emberi ajkakon, kísérve a
szeretettel, amelyet Isten jósága vált ki. Bár körülvesz az ellenség, Krisztus
megmentettjei vagyunk, és Isten csodálatos örökséget választott számunkra. Amit
ő szán nekünk, az sokkal boldogabbá tesz, mint bármi, amire magunktól
vágyhatunk. Dicsőítjük Őt, mert ebben az örökségben az Atya szeretetének ránk
áradó folyamait látjuk. Nincs szükségünk valami olyanra, ami másé. Mint a Föld
királya, minden nemzetnek, minden egyénnek örökséget készít, és mindannyian,
akik azt választjuk, hogy részesei leszünk az Ő örök királyságának, kapunk
lakóhelyet, munkaterületet, és megkapunk minden képességet, ami annak
eléréséhez kell, amire Ő kér bennünket. Amikor észrevesszük ezt a mennyei
gondviselést, akkor tudunk „bölcsességgel énekelni”.
Atyám, ha fél szívvel énekelek a
gyülekezetben, az azért van, mert nem fogtam fel, mit tettél értem. Bocsásd
meg, hogy olyan területre vágyom, amit valaki másnak szántál! Mutasd meg,
hogyan használhatom teljes mértékben a jogos örökségemet, neved dicsőségére!
Ámen.
Helen
Pyke
241. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
27. fejezetéhez
(március 15 -21.).
A felszínes szónak több jelentése van:
jelentheti azt, hogy valamilyen a felszínen, sekélyes vagy művi. Nagyon is
jónak nézhet ki – amíg közelebbről meg nem nézed. Közeli megvizsgálás esetén
már nem állja meg a helyét. Emlékszem azokra az időkre, amikor vérig sértést,
vagy talán azonnali elfordulást jelentett valakit felszínesnek nevezni.
Meglehet, ezért van, hogy ma is sokan elfordulnak az egyháztól, amikor
közelebbről megvizsgálják. Hiszem, hogy sokan a mély, valódi kapcsolatot
keresik, azonban amikor azt látják, hogy a tagok megelégednek a felszínes
kapcsolattal, azon kezdenek tűnődni, hogy vajon nem minden más is hamis-e.
Bizalmatlanok lesznek azzal a Jézussal szemben, aki a követőiben nem vált ki
tartós változást, és keserű szájízzel fordulnak el a vallástól. Olyan egyházat
látnak, ahol sok olyan ember van, aki „a megváltás reménységét szívének
gyökeres megváltozása és életének megújulása nélkül fogadta el. Szép számmal
van ilyen felszínes megtérés, és tömegek csatlakoznak az egyházhoz, akik soha
nem forrtak össze Krisztussal” (A nagy küzdelem, 468. o.)
Felszínes kapcsolatod van Krisztussal, vagy
valódi hited? Jézus azt mondta: „Mert nincs semmi rejtett dolog, ami meg ne
jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.”
(Márk 4:22)
Karen Lifshay
Hermiston Hetednapi Adventista Egyház
Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Köszönöm valóban igaz ,ezt nem is lehet másként értelmezni mert valóság János 8: igen minket Jézus elhivott hogy szent élettünk legyen és mikor közel a vég esztelenségnek, és e világi kivánság amely lerontya köszönöm ! Isten bocsása meg minden olyan bűnt mej őtett bántotukmeg és a fél sziv az nem elég Ő az egészet kéri . Jézus lelkében élve oly csodálatos ezt kell hogy tapasztaljuk nap mint nap Ámen !
VálaszTörlésÁmen 🛐✝️🙏
VálaszTörlés