Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - KRISZTUS PÉLDÁZATAI 7. fejezet 70. nap
A
lisztbe rejtett kovász láthatatlanul megkeleszti az egész tésztát. Az igazság
kovásza is titokban, csendben és állandóan alakítja a lelket. Az ember
természetes hajlamait megszelídíti és foglyul ejti. Új gondolatokat, új
érzéseket, új indítékokat ébreszt benne. A jellem új mércéje tárul elé -
Krisztus élete. Gondolkozása megváltozik, képességeit más irányban hasznosítja.
Nem kap új képességeket, hanem a meglevők megszentelődnek. Lelkiismerete
felébred. Olyan jellemvonások alakulnak ki benne, amelyekkel szolgálhatja
Istent.
Sokszor
kérdezik: miért vallja sok olyan ember, hogy hisz Isten Igéjében, akinek
beszéde, lelkülete, jelleme nem árulkodik reformációról? Miért nem tudják sokan
elviselni, ha szándékaik, terveik ellenkezésbe ütköznek? Szentségtelen
indulataiknak nem tudnak parancsolni; durván, fölényesen és ingerülten
beszélnek. Életükben a világ fiainak önszeretete, önzése mutatkozik meg.
Ugyanolyan ingerültek, ugyanolyan meggondolatlanul beszélnek, mint azok.
Éppolyan sértődékenyek és büszkék, éppúgy engednek velük született
hajlamaiknak; jellemük éppoly torz; mintha egyáltalán nem ismernék az
igazságot. Ez azért van, mert nem tértek meg. Nem rejtették az igazság kovászát
szívükbe, és ezért ez a kovász nem végezhette el munkáját bennük. Velük
született és melengetett bűnös hajlamaikat nem vetették alá Isten átformáló erejének.
Életük arról tanúskodik, hogy nélkülözik Isten kegyelmét, és nem hisznek
jellemformáló erejében.
"A
hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által." A Szentírás a jellem
átalakításának sarkalatos eszköze. Krisztus így imádkozott: "Szenteld meg
őket a te igazságoddal: a te igéd igazság" (Róm 10:17; Jn 17:17). Isten
Igéje, ha kutatjuk és hallgatunk rá, szívünkben munkálkodva leigázza minden
szentségtelen jellemvonásunkat.
A
Szentlélek szól hozzánk, hogy ráébresszen bűneinkre. A hit pedig, amely
szívünkben ébred, a Krisztus iránti szeretettől áthatva cselekszik, és
kialakítja bennünk - testünkben, lelkünkben és értelmünkben - Krisztus
képmását. Ekkor már Isten felhasználhat bennünket akaratának végrehajtására. Az
erő, amit kaptunk, belülről kifelé hat, és arra indít, hogy közöljük másokkal a
megismert igazságot.
Az Isten
Igéjében foglalt igazságok gyakorlati választ kínálnak az ember nagy kérdésére:
hogyan lehet hit által megtéréshez jutni. Az igazság e nagyszerű elveit -
tisztaságuk és szentségük miatt - ne vonatkoztassuk el köznapi életünktől sem.
Ezek az igazságok felérnek az égig, és körülfogják az örökkévalóságot, de
éltető befolyásuknak bele kell szövődnie az emberi életbe. Át kell hatniuk az
élet kis és nagy jelentőségű dolgait.
Az
igazság kovásza, ha szívünkbe fogadjuk, szabályozza vágyainkat, megtisztítja
gondolatainkat, és kedvessé teszi természetünket; élénkíti értelmi
képességeinket, és fokozza lelkünk erejét; elmélyíti szeretetünket és egész
érzésvilágunkat.
A világ
előtt talány az az ember, akit átitatott ez az elv. Az önző ember, a pénz
szerelmese e világ gazdagságának és dicsőségének megszerzésére, örömei kiaknázására
szenteli életét. Számításából kihagyja az örökkévaló világot. Krisztus
követőjének azonban nem kötik le minden érdeklődését ezek a dolgok. Krisztusért
dolgozik, és megtagadja énjét, hogy részt vehessen a lélekmentés szent
munkájában; azok megmentésében, akik Krisztus nélkül és reménység nélkül élnek
a világban. Az ilyen ember az örök valóságokat tartja szem előtt, és ezért a
világ nem érti meg. Krisztus szeretete - megváltást hozó hatalmával - szívébe
költözött. Ez a szeretet húzódik minden indítéka mögött, és megóvja a világ
rontó befolyásától.
Isten
Igéje megszenteli minden emberi kapcsolatunkat. Az igazság kovásza nem kelti
fel a versengés szellemét, az érvényesülés és az első hely utáni vágyat. Az
igazi szeretet, amely a mennyben született, nem önző és nem állhatatlan. Nem
emberi elismerés függvénye. Aki elfogadja Isten kegyelmét, annak szívében
túlárad a szeretet Isten iránt, és azok iránt, akikért Krisztus meghalt. Nem
harcol az elismerésért. Nem azért szeret, mert őt szeretik, és kedvében járnak.
Nem azért szeret másokat, mert elismerik érdemeit, hanem azért, mert azok
Krisztus megváltottai. Akkor sem gerjed haragra, ha indítékait, szavait,
tetteit félreértik vagy kiforgatják, hanem megőrzi nyugalmát. Kedves és
figyelmes. Nem tartja sokra önmagát, de tele van reménységgel. Szüntelen bízik
Isten irgalmában és szeretetében.
Az
apostol így buzdít bennünket: "Amiképpen szent az, aki elhívott titeket,
ti is szentek legyetek teljes életetekben. Mert meg van írva: Szentek legyetek,
mert én szent vagyok" ( 1 Pt 1:15.16). Krisztus kegyelme fékezze indulatainkat,
irányítsa beszédünket! Munkájáról tanúskodik udvariasságunk, a testvér testvér
iránti figyelmessége, a kedves, bátorító beszéd. Angyalok jelenléte érezhető
otthonunkban. Életünk kedves illatot áraszt, amely szent tömjénként száll fel
Istenhez. A szeretet kedvességben, szelídségben, béketűrésben és
engedékenységben fejeződik ki.
Arckifejezésünk
is más lesz. A bennük lakozó Krisztus fénye sugárzik azok arcán, akik szeretik
Őt, és megtartják parancsolatait. Rájuk van írva az igazság. A menny édes békéjét
tükrözik. Szokásuk a kedvesség, amely több, mint emberi szeretet.
Az
igazság kovásza átalakítja az egész embert. A durvát finommá, a gorombát
szelíddé és az önzőt bőkezűvé teszi. A tisztátalant megtisztítja és megmossa a
Bárány vérében. Életadó ereje az ember értelmét, lelkét és erejét összhangba
hozza a mennyei élettel. Az emberi természet az istenség részesévé válik. A
szép és tökéletes jellem megdicsőíti Krisztust. E változást látva, az angyalok
elragadtatott örömmel éneket zengenek. A menny örül, amikor emberekben
kirajzolódik Isten képmása.
Mai bibliai szakasz: 2 Mózes 20. fejezete
Az emberiségnek a
Sínai-hegyen adott Tízparancsolatot Isten saját maga mondta el, és saját kézzel
írta le. Döntő és meghatározó pillanathoz érkezik itt a történelem. Isten az erkölcsi törvény átadásával fejezi
ki isteni természetét. Mindezt félelmetes mennydörgés, villámlás és trombitaszó
közepette teszi, hogy minden jelenlévő számára egyértelmű legyen, hogy a
hatalmas és élő Isten műve ez. Az Ő törvényének gyökere a szeretet, az Isten
iránti szeretet, amely alapként szolgál az egymás iránti szeretethez is. A
törvényadás éppen annyira tanúskodik Isten kegyelméről és irgalmáról, mint az
egyiptomi szolgaságból való szabadítás, mivel Isten itt azt mutatja meg a
megváltottainak, hogyan éljenek. A
„szövetség tábláinak” (5Móz 9:9-11) a frigyláda fedele alá helyezése annak
jele, hogy azok valóban a szövetség alapját képezik.
A szövetség
kapcsolatot és lelki közösséget is magába foglal. Valódi kapcsolat és közösség
nem jöhet létre két egyén között a kapcsolatot meghatározó normarendszer
nélkül. Az első négy parancsolat az Istennel való kapcsolatunkat határozza meg,
míg a következő hat az egymással való kapcsolatunkat. Az Istennel és az Ő –
életünkben megjelenő – kegyelmével való kapcsolatunk határozza meg azt,
mennyire vagyunk képesek másokkal harmóniában élni. A szombatot Isten a hetedik
napként definiálja, amennyiben megpihenünk Nála, és újból megértjük és
dicsőítjük Őt, mint teremtő Istent. A szombat a szövetség örök jelképévé válik
Isten és az Ő népe között (2Móz 31:16-17). Aki az Isten által meghatározott
módon, helyes lelkületben tartja meg a szombatot, azt fejezi ki, hogy ő, mint
megmentett áll kapcsolatban Istennel.
Michael Hasel
9. heti
olvasmány a KRISZTUS
PÉLDÁZATAI 6-7.
fejezeteihez (szeptember 13-19).
Egyedül Jézus tehette meg azt, hogy egy
példázatot mond el, amelyben a kovász jelképe magyarázza Isten országát.
Nemsokára látni fogjuk, hogy ez egy nagyszerű illusztráció.
A Biblia nem sokat foglalkozik a példázat
magyarázatával, de White testvérnő elmagyarázza azt, hogy "Amiképpen a liszttel összekevert kovász belülről kifelé hat,
Isten kegyelme is a szív megújításával alakítja át az ember életét. Csupán
külső változás nem elég ahhoz, hogy Istennel összhangba jussunk. Sokan
próbálnak megreformálódni egyik vagy másik rossz szokásuk elhagyásával, és
remélik, hogy ily módon hívőkké lehetnek. Csakhogy nem a megfelelő helyen
kezdik a reformot. Ezt a munkát a szívben kell kezdeni."
Ezek a szavak úgy mellbe vágtak mintha tonnás
téglák lennének. Éveken keresztül saját erőmmel próbálkoztam szakítani rossz
szokásaimmal, és kudarcot vallottam. Számtalan szemináriumon vettem részt
különböző konferenciákon, amelyek arra tanítottak, hogy hogyan csiszoljam a
külsőmet. De ez nem az evangélium üzenete. Ez e megközelítés rossz irányba
megy.
A kovász azért jó példa, mert a tésztában
belülről kell dolgoznia azért, hogy hatékony legyen. Nem szórhatod a kovászt a
sületlen kenyér tetejére, ha azt várod, hogy a kenyér megkeljen. Meg kell
engednünk Jézusnak, hogy a szívünkben dolgozzon, és onnan kezelje a romboló
szokásokat és a látható tetteket a Szentlélek által. A másik irány nem működik.
Higgyetek nekem, kipróbáltam. És valószínűleg te is próbáltad már.
Ha életet megváltoztató eredményt akarsz
látni, nem menj el figyelmetlenül e rövid példázat mellett.
Randy Ban
a Light Bearers
adminisztrátora
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése