Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - KRISZTUS PÉLDÁZATAI 7. fejezet 75. nap
A
kutatás jutalma
Ne gondolja
senki, hogy már nincs mit megtanulnia. Az emberi értelem mélységeit fel lehet
mérni; az emberi írók műveit meg lehet ismerni, de bármilyen magasra, mélyre,
messzire szárnyal is a képzelet, nem fürkészheti ki Istent. Az értelem határán
túl ott van még a Végtelenség. Isten dicsőségének, a tudás és bölcsesség
végtelenségének csak halvány fényét láthatjuk; a bányának csak a felszínéig
jutottunk el, pedig az értékes aranyérc a felszín alatt van, és megjutalmazza
azt, aki leás érte. A bánya tárnáját egyre jobban mélyíteni kell, és a
dicsőséges kincs a mienk lesz. A valódi hit nyomán a menny tudománya az ember
tudományává lesz.
Mindenki,
aki krisztusi lelkülettel kutatja a Szentírást, jutalmat kap. Ha az ember
gyermekként tanul, és teljesen meghódol Isten előtt, megtalálja az igazságot az
Igében. Ha engedelmeskedik Istennek, megérti kormányzati rendszerét. A mennyei
világ kutatásra kínálja kegyelmének és dicsőségének tárházát. Az ember az
igazság bányájának feltárása nyomán egészen megváltozik, lelke megszépül. A
megváltás titka, Krisztus testté létele, engesztelő áldozata nem homályos
előtte. Nemcsak jobban megérti mindezt, de jobban is értékeli.
Imájában
Krisztus olyan tanítást adott a világnak, amelynek elménkbe és lelkünkbe
kellene vésődnie. "Az pedig az örök élet - mondta -, hogy megismerjenek
Téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust" (Jn
17:3). Ez az igazi műveltség. Ez a tudás erőt ad. Isten tapasztalati
megismerése, és Krisztusé, akit Isten elküldött, formálja át az embert Isten
képére. Ez az ismeret képessé teszi az embert önmaga legyőzésére, mert
alacsonyabb rendű indítékain és indulatain magasabb rendű képességei veszik át
az uralmat. Ez az ismeret az embert Isten fiává és a menny örökösévé teszi.
Bensőséges közösségbe hozza a Végtelen lényével, és kitárja előtte a
világegyetem gazdag kincseit. Ez az az ismeret, amelyet Isten Igéje kutatásával
lehet megszerezni. Ez a kincs csak abban a lélekben található meg, amely kész
mindent odaadni érte.
"Ha
bölcsességért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, ha keresed azt,
mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: akkor megérted az Úrnak
félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz" (Péld 2:3-5).
Mai bibliai szakasz: 2 Mózes 25. fejezete
Ez a fejezet elkezdi
a szentély, annak tartozékai, a papi ruhák elkészítésének, valamint a
szolgálatok megszervezésének részletes útmutatását. Érdekes megjegyezni már itt
az elején, hogy a szentély elkészítéséhez szükséges anyagok nem voltak kész
állapotban megtalálhatóak itt a sivatagban. Isten újra gondoskodott minden
szükséges eszközről abból a zsákmányból, amelyet az egyiptomiaktól kaptak.
Isten most arra kéri népét, hogy adakozzanak azokból az értékes fémekből,
drágakövekből, szövetekből, bőrökből és olajból annak a háznak a felépítésére,
amelyben Ő majd lakni fog, hogy közöttük legyen. Ezek az adományok szívből
kellett, hogy jöjjenek, amit a nép jószántából és szabadon ad. A nép a legjavát
adta mindannak, amivel rendelkezett. Te a legjobbat adod az Úrnak javaidból,
idődből és erődből? Az izraeliták szabadon adakoztak azért, hogy legyen egy
helyük, ahol az Úr lakhat, és ahol kapcsolatba léphetnek a Mindenhatóval.
Miközben a népnek
sivatagi szentélyt kellett építeni, az mégis a mennyei minta alapján készült,
amelyet Isten mutatott nekik. A földi szentély a mennyei valóság mintájára
épült (Zsid 9:23-24). A hatalmas mennyei eredeti másolataként kellett
elkészíteni (Nagy Küzdelem, 414.
oldal; Zsid 8:2). Itt a földi szentélyben az emberek Krisztus áldozatának
igazságairól valamint Krisztus és sátán közötti küzdelem végkimeneteléről
tanulhattak. Egy olyan Istent szolgálunk, akinek mindig is az volt a vágya,
hogy kinyilatkoztassa megváltási tervét népének. Örökre hálásak lehetünk, hogy
egy élő Istent szolgálunk, aki folyamatos szolgálatot végez értünk az igazi,
mennyei szentélyben, mint Védőnk, Szabadítónk és Bíránk.
Michael Hasel
10. heti
olvasmány a KRISZTUS
PÉLDÁZATAI 8-10.
fejezeteihez (szeptember 13-19).
Kaptál-e már olyan ajándékot, amire nem volt
szükséged és amit nem akartál? Ezeket el szoktuk tenni, vagy tovább adjuk, mert
nem érdekelnek és nem érezzük, hogy szükségünk lenne rájuk.
A Szentírásban ott vannak elrejtve a
felbecsülhetetlen kincsek. Első pillantásra úgy látjuk, hogy a Szentírás értéke
el van rejtve, de vajon tényleg így van ez? Pál apostol ezt mondja: "A nem lelki ember pedig nem fogadja el
az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem
képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni" (1 Kor 2:14).
Ezek a szavak nagyon mélyen szántanak, amikor teljes szívvel fogadjuk azokat.
Vajon rendelkezik-e Isten Szava elegendő értékkel számodra és számomra ahhoz,
hogy naponként olvassuk? Megtartó erőt találunk-e abban életünk számára a
túléléshez a bűn sötét világában? Amikor felhagyunk minden előre gyártott
elmélettel, minden hiábavaló emberi filozófiával, emberi hagyományokkal, az Úr
szava fontos lesz a mi számunkra.
"Isten nem rejtette el az igazságát az
ember elől (KP 105. oldal). Jézus azért jött, hogy önmagában nyilatkoztassa ki
az evangélium szépségét. Arra vágyik, hogy fogadjuk el Tőle és ismerjük el
igazi értékét. Amikor ezt tesszük, Isten Igéje pajzs lesz számunkra ellenségünk
ellen, és világosság a sötétségben. Nos ezek az ajándékok érdemesek arra, hogy
megtartsuk egészen Jézus eljöveteléig.
Jessica Rosario
Gyermekét otthoni
iskolában nevelő édesanya
Light Bearers
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése