Blogban itt olvashatók a felolvasások: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - KRISZTUS PÉLDÁZATAI 19. fejezet 122. nap
Pál
apostol szavaival a Szentlélek így int: "Ha annakokáért helye van
Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vigasztalásának, ha helye van
a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek, és a könyörületességnek,
teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon
szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén; semmit
nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan
egymást különbnek tartván ti magatoknál. Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem
mindenki a másokét is. Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a
Krisztus Jézusban is" (Fil 2:1-5).
A bűnt
azonban ne vegyük könnyelműen! Az Úr megparancsolja, hogy ne nyugodjunk bele
abba, ha testvérünk rosszat tesz. "Ha ... a te atyádfia vétkezik ellened -
mondja -, dorgáld meg őt" (Lk 17:3). Nevezzük nevén a bűnt, és beszéljünk
róla nyíltan a vétkezővel!
Timótheusnak
adott megbízásában Pál ezt írta a Szentlélek sugallatára: "Állj elő...
alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és
tanítással." Titusnak pedig ezt írja: "Van sok engedetlen, hiábavaló
beszédű és csaló... annakokáért fedd őket kímélés nélkül, hogy a hitben épek
legyenek" (2 Tim 4: 2; Tit 1: 10-13).
"Ha
pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el, és dorgáld meg őt négy szem
között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; ha pedig nem hallgat rád,
végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával
erősíttessék minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a
gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a
vámszedő" (Mt 18:15-17).
Urunk
arra tanít, hogy a hivők közötti nehézségeket a gyülekezeten belül kell
elrendezni. Nem szabad kiteregetni olyan emberek előtt, akik nem félik Istent.
Ha egy hivő ellen a testvére vétkezik, ne forduljon bírósághoz, hanem járja
végig a Krisztus által kijelölt utat. Bosszúállás helyett igyekezzék megmenteni
testvérét. Isten védi azok érdekeit, akik szeretik és félik Őt. Bátran
rábízhatjuk ügyünket az igazságosan ítélőre.
Nagyon
sokszor a sértettet ingerli az ellene újra meg újra vétkező ismételt
bűnvallomása, és úgy gondolja, hogy már épp elégszer megbocsátott. A Megváltó
azonban világosan megmondta, hogy miként kell a vétkezőkkel bánni: "Ha ...
a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg
néki"(Lk 17 : 3). Ne zárkózz el tőle, mint bizalmadra méltatlantól! Ügyelj
"magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is" (Gal 6:1).
Ha
testvéred vétkezik, bocsáss meg neki! Amikor bűnét meg akarja neked vallani, ne
mondd, hogy nem hiszel alázatosságában, sem bűnvallomása őszinteségében! Mi
jogon ítélkezel fölötte, mintha olvasnál szívében! Isten Igéje ezt mondja:
"Ha megtér, bocsáss meg néki. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és
egy napon hétszer tehozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki" (Lk
17 : 3-4). És nemcsak hétszer, hanem hetvenszer hétszer is; annyiszor,
ahányszor Isten megbocsát neked.
Hiszen
mi is Isten ingyen kegyelmének köszönhetünk mindent! Gyermekei vagyunk, mert
kegyelemből szövetségre lépett velünk. A Megváltó kegyelemből váltott meg és
teremtett újjá minket. Kegyelemből tett örököstársaivá. Ismertessük meg ezt a
kegyelmet másokkal is!
Mai bibliai szakasz: 4 Mózes 5. fejezete
Isten
Izraelnek adott törvénye, nem csak arra összpontosított, hogy hogyan közelítsék
meg Őt. Isten szentsége megkövetelte a nép szentségét is. Mózes negyedik
könyvének ötödik fejezete a „szentség” két típusát említi meg. Izrael táborának
higiéniai szempontból tisztának kellett lennie. A ragályos betegségekben
szenvedőket, a különböző folyásokban szenvedőket, és azokat, akik halottat
érintettek, ideiglenesen kizárták a táborból, hogy ne terjesszék másokra is a
betegséget. A tábornak szabadnak kellett lennie az érzelmi szenvedéstől is.
Példának okáért: a „féltékeny férj” rituáléja válaszol arra a magatartásra, ami
tönkreteheti a házaspár egymás iránti szerelmét, hiszen az szent és
sérthetetlen.
Isten
jelenléte száműz mindenféle tisztátalanságot. Ez az, amiért az Újtestamentumban
Krisztus nem vonakodott megérinteni a leprás embert, a vérfolyásos asszonyt és
a halottat. Érintésében és tetteiben gyógyító hatalom volt. Magatartásával
arról tett bizonyságot, hogy teljes tiszteletben tartja a mózesi törvényeket,
nem pedig arról, hogy tagadja azokat. Jézus maga volt az élő szentély a zsidó
nép között. Bemutatta a szentség erejét és hatalmát mindenféle gonoszsággal
szemben. Krisztust elragadták és keresztre feszítették gonosz emberek, mert nem
akartak szembenézni Isten szentségével.
Ahogy
egyre közelebb kerülünk Jézushoz, és szívünket kitárjuk Isten szentsége előtt,
egyre többet meglátunk saját gyengeségünkből és bűnösségünkből, és abból,
mennyire szükségünk van egy szerető Megváltóra, szentsége mind közelebb von
bennünket Hozzá.
Mark
Sheffield
15. heti
olvasmány a KRISZTUS
PÉLDÁZATAI 19-20.
fejezeteihez (november 8-14).
Édesapám szerette az
embereket és a maga módján segítette őket. Azonban, ha valaki nem volt kedves
hozzá, nagyon nehezen tudott nekik megbocsátani. Ez a neheztelés felőrölte őt.
Sok évvel ezelőtt elhagyta a gyülekezetet, főként azon személyek miatt, akik
„bántották” őt.
2010. szeptember 11-e reggelén édesanyám
unokatestvére észrevette, hogy édesapám fent van a Skype-on, és feleségével
felhívták őt. Édesapám szokása szerint azokról az emberekről beszélt, akik
bosszantották őt. A Szentlélek arra késztette őket, hogy megkérjék: bocsásson
meg azoknak az embereknek. Csodák csodájára, édesapám beleegyezett.
Azon a délutánon édesapám agyvérzést kapott.
Amikor a mentők betették a mentőautóba, édesanyám halotta, amint ezt kiáltotta:
„Jézus, kérlek, bocsáss meg nekem!” –, és ezután elvesztette az eszméletét.
Ezek voltak az utolsó szavai, amelyeket kiejtett. Másnap kora reggel meghalt.
A megbocsátó király példázata egy azon
példázatok közül, amely mindannyiunkra vonatkozik. Az emberek bizonyára
elkövettek olyan dolgokat, amelyek igénylik a megbocsátásunkat, de mi nehéznek
találjuk a megbocsátást, miközben Isten könnyen megbocsátja felmérhetetlen
adósságunkat.
„Isten megbocsát nekünk, nem azért, mert
megbocsátunk, hanem „amiképpen” megbocsátunk. Megbocsátásra mindig Isten ki nem
érdemelt szeretete késztet. Embertársainkkal való magatartásunk tanúsítja, hogy
magunkévá tettük-e ezt a szeretetet vagy nem. Noha édesapán küszködött ezzel
egész életében, végül megértette a példázat mondanivalóját. Ezért hiszem, hogy
üdvössége van Krisztusban. Az ellene vétkezőknek való megbocsátás volt az
utolsó dolog életében, amit megtett.
Ha ma meg kell bocsátanunk valakinek, legyen
az első dolog, amit megteszünk!
Randy Ban
a Light Bearers
adminisztrátora
lightbearers.com
USA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése