Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 58. fejezet 453. nap
Az igazi
vallás összhangba hozza az embert Isten természeti, szellemi és erkölcsi
törvényével és önuralomra, lelki nyugalomra és mértékletességre tanítja őt. Az
igazi vallás nemesíti a lelket, kifinomítja az ízlést és megszenteli ítéleteinket.
A lelket a mennyei tisztaság részesévé teszi. A hit, hogy Isten szeret és
gondot visel rólunk, megkönnyíti a bajt és szenvedést és örömteli
megelégedéssel tölt el jólétben és szükségben egyaránt. A mennyből jövő
világosság közvetlenül hat az egészségre, meghosszabbítja az életet, és így az
Úr minden áldását jobban élvezhetjük. Az igazi vallás a boldogságnak soha ki
nem apadó forrását nyitja meg az ember számára, és sokkal jobbat nyújt, mint
amit ő keres. Az ember a legnagyobb igazságtalanságot akkor követi el önmaga
ellen, amikor ellenkezik Isten akaratával. Mert a Teremtő által tiltott utakon
nincsen igazi boldogság; ő tudja mi a jó gyermekeinek és minden terve a
javunkra van. Az engedetlenség útja nyomorba, veszedelembe visz, de "az ő útai
gyönyörűséges utak, és minden ösvényei: békesség" (Péld 3:17).
Az
akkori héber iskolák testi és vallásos nevelése hasznos lenne ma is. Az effajta
nevelést manapság nem becsülik meg. A test és a lélek szoros kapcsolatban van
egymással, ezért, hogy erkölcsi és szellemi tökélyt érhessünk el, a testi
egészségünkre vonatkozó törvényeket is figyelembe kell vennünk. Erős és
harmonikus jellem eléréséhez mind a szellemi, mind a testi erőnket edzeni és
fejleszteni kell. Melyik tanulmány lehetne fontosabb az ifjúság számára, mint
az ami az Isten által ránk bízott csodálatos szervezettel és törvénnyel, -
melyek által egészségben tartathatjuk azt, - foglalkozik.
Mint
Izrael napjaiban, úgy ma is oktatni kellene minden ifjút a gyakorlati élet
kötelességeire. Mindenkinek valamilyen mesterséget kellene tanulnia, hogy
szükség esetén azzal tarthassa fenn magát. Ezzel mindenki biztosítaná magát az
élet veszélyeivel szemben; a testi mozgás pedig előnyére van úgy a testi,
szellemi, mint az erkölcsi fejlődésnek. Még akkor is, ha valaki biztos benne,
hogy nem szorul majd fizikai munkára, kell, hogy mestersége legyen. Arányos
testalkathoz és maradandó egészséghez jutni testi mozgás nélkül egyenesen
lehetetlen. Az erős és aktív lélek, valamint a nemes jellem elérésének nem
kevésbé fontos tényezője a fegyelem és a rendszeres munka.
Mai Bibliai szakasz: Jób 18
Bildád el akarja mondani
Jóbnak, hogy a bűnösöket nem csak a jövőben, de már a jelenben is utoléri a
büntetés, és Jób egy közülük. Haragszik is rá, mivel Jób elutasítja az elismert
tudományt és filozófiát, mivel nem tartja bölcsnek, és úgy ítéli meg, hogy nem érdemes
azokra hallgatni. „Miért tartasz
bennünket állatnak, és miért nézel ostobának?" – kérdezi Bildád (3.
vers – új prot. ford.). Miért vagy haragban a barátaiddal? Talán el kellene
hagynunk a földet miattad? (4. vers).
Bildád tovább folytatja, és azt kérdezi: Vagy talán csak a mennyei életre kellene figyelnünk az idők végén, és elfelejtenünk a jelenlegi valóságot, amiben itt és most élünk? A bűnös mécsesében ki kell aludnia a lángnak. Sötétség borítsa be sátrát, és erejének léptei rövidüljenek meg (5-7. vers). A bűnösre különböző csapdák várnak (8-10. vers). A környezete ellenséges lesz vele, rémület lesz úrrá rajta, teste szenvedni fog, és csapások várnak rá (11-12 vers).
Jób barátja, Bildád, tulajdonképpen nem másra gondol itt, mint az egyiptomiak – halállal kapcsolatos – felfogására. Ez az a folyamat, amin keresztül kell mennie az embernek, amint elhagyja a földet egy csónakban a napistennel, Rével, hogy végighajózzon a mennyei Nílus útján. 12 kapun kell keresztüljutni, miközben szörnyek félemlítik meg. Éjfélkor, pontosan a földi Nílus felett, Ozorisz isten Kettős Igazság Csarnokában jelenik meg vizsgálati ítéletre, és várakozik a sorsát eldöntő tűzre. Bildád közben folytatja: amikor a bűnös ember meghal, „el kell szakadnia biztonságos sátrától, és oda kell lépnie a borzalmak királya elé" (14. vers - új prot. ford.). A Földön megfeledkeznek róla; nem említik nevét az utcákon; világosságból a sötétségbe kerül, és nem lehet már többé gyermeke (17-19 vers).
Bildád megpróbálja megfélemlíteni Jóbot a halottakkal kapcsolatos, pogány teológiával. Ez a jelenet horrorisztikus. „Bizony, így jár az álnokok hajléka, annak lakóhelye, aki nem akar Istenről tudni” (21. vers - új prot. ford.). Az egyiptomi ka – vagyis a lélek – halál utáni életének ezen borzalmas bemutatása teljes ellentétben áll Jób felfogásával.
Szerető Istenünk!
Hazugságok vesznek körül minket, amiket azok állítanak, akik
nem olvassák a Te Igédet figyelmesen. Bildád nézete a halál utáni gyötrelmes
életről hasonlít a mai modern nézetekhez. De kérünk, emlékezz meg rólunk
második eljöveteledkor, amelyben Jób is hitt! Lehet hogy még előtte nyugalomra
térünk, de lehet, hogy élve érjük meg azt a napot, és a feltámadás reggelén
csatlakozunk a többiekhez. Továbbá szeretnénk Krisztusban, a mi igazságunkban
lakozni, aki jövőbeni szabadulásunk záloga. Ezt kérjük Tőled alázatos szívvel.
Ámen.
Koot van Wyk
62. heti
olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS
PRÓFÉTÁK 58. fejezeteihez
(okt. 2-8).
„A nevelés igazi célja Isten képmásának
helyreállítása a lélekben.”
Mostanra már régóta tart a közoktatásnak az a
válsága, mely szerint a tanulókat nem segítik igazán az életben boldogulni. A
magas lemorzsolódási arányok szilárdan arra mutatnak, hogy többről is szólhatna
az oktatás, mint olvasás, írás és számtan. A jellem igenis számít, és már több
iskolában megváltoztatták a tanmeneteket, hogy megpróbálják kialakítani az
alábbi jellemvonásokat: „rugalmasság, lelkiismeretesség, derűlátás, önuralom és
határozottság”. (The Atlantic, 2016. június, 58. o.) Azok a tanulók, akik
elsajátítják ezeket a jellemvonásokról szóló készségeket, amelyeket nemkognitív
készségeknek nevezünk, jobban teljesítenek a fejlődésük kognitív oldalán is. A
jellemet mégsem lehet légüres térben fejleszteni. Hajlandó-e a társadalom
megfizetni az árát annak, hogy jó jellemet építsünk?
James Hunter azt írja A jellem halála: Erkölcsi oktatás egy jó és rossz nélküli korban
című könyvében: „Azt mondjuk, hogy a jellem megújítását szeretnénk napjainkban,
de nem tudjuk, valójában mit is kérünk. A jellemet megújítani azt is jelenti,
hogy megújítjuk a hitvallásunk rendszerét, amely megszorít, korlátoz, megköt,
kötelez és kényszerít. Ez az ár túl magas nekünk, hogy megfizessük. Jellemet
akarunk szilárd meggyőződés nélkül. Erős erkölcsi érzéket akarunk, de a
szégyenérzet és bűntudat érzelmi terhe nélkül. Erkölcsi tisztaságot akarunk erkölcsi
alap nélkül, ami elkerülhetetlenül megütköztet bennünket. A jót akarjuk
anélkül, hogy meg kellene neveznünk a gonoszt.
Tisztességet akarunk, tekintély nélkül, amely ragaszkodna hozzá. Közösséget
akarunk, a személyes szabadság bárminemű korlátozása nélkül. Röviden, olyat
akarunk, amit nem kaphatunk meg azokkal a feltételekkel, amelyekkel akarjuk.”
Kevin James
PARL társigazgató
Southern Union
Conference of Seventh day Adventists, USA
Fordította: Gősi
Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése