Itt
találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány - PÁTRIÁRKÁK ÉS PRÓFÉTÁK 60. fejezet 464. nap
Sámuel
gondterhes, aggódó arccal kérdezte tőle: "Mit cselekedtél?!" ő pedig
mentegetni kezdte vakmerő cselekedetét: "Mikor láttam, hogy a nép
elszélede mellőlem, és te nem jöttél el a meghagyott időre, a Filiszteusok
pedig összegyűlének már Mikmásban, Azt mondám: Mindjárt reám törnek a
Filiszteusok Gilgálban, és én az Úrnak színe előtt még nem imádkozám;
bátorságot vevék azért magamnak és megáldozám az égőáldozatot. Akkor monda
Sámuel Saulnak: Esztelenül cselekedtél; nem tartottad meg az Úrnak, a te
Istenednek parancsolatját, melyet parancsolt néked, pedig most mindörökre
megerősítette volna az Úr a te királyságodat Izrael felett. Most azonban a te
királyságod nem lesz állandó. Keresett az Úr magának szíve szerint való embert,
akit az ő népe fölé fejedelmül rendelt, mert te nem tartottad meg, amit az Úr
parancsolt néked. Felkele ezután Sámuel, és elment Gilgálból Benjámin városába,
Gibeába" (1Sám 13:11-15).
Izraelnek
vagy meg kellett szűnni Isten népének lenni, vagy helyre kellett állítani a
királyság Istentől rendelt szabályait. Az Úr azonban csak úgy vállalta Izrael
vezetését, ha az kész az emberi, testi akaratot az ő isteni akaratának
alárendelni. Addig, amíg a nép és a király úgy viselkedik, mint a Magasságos
alattvalóihoz illik, menedékük és erősségük lesz. De olyan egyeduralmat, amely
az ő tekintélyét nem ismeri el, nem támogathat.
Ha Saul
ezekben a próbákkal terhes napokban hűséges lett volna Isten parancsolataihoz,
úgy Isten általa vitte volna véghez akaratát. De az ő ballépése azt mutatta,
hogy nem alkalmas az ő képviseletére. És ha tovább is király marad, saját
akaratát érvényesíti majd Isten akarata helyett és tévútra vezeti Izraelt. Ha
Saul hűséges lett volna, országa örökre megerősödhetett volna; de mivel vétkezett,
más valaki kellett keresztül vigye az Úr szándékát. Izraelnek olyan királyt
kellett kapnia, aki a menny elgondolása szerint uralkodik felette.
Sohasem
tudjuk, milyen nagy dolgok foroghatnak kockán a próbák idején. Nincs semmi
másban biztonságunk, csak az Isten Igéjével szembeni szigorú engedelmességben.
Isten minden ígéretét a hit és engedelmesség feltétele mellett adta; és aki nem
engedelmeskedik parancsolatainak, az eleve elzárja magát a Szentírás
áldásaitól. Ne bízzuk magunkat soha saját érzéseinkre vagy az emberek
tanácsára, hanem engedelmeskedjünk Isten akaratának, járjunk egyenesen
parancsolatai szerint minden körülmények között. Az ilyen cselekedetek
következményeiért az Úr felel. Iránta való hűséggel bebizonyíthatjuk az emberek
és az angyalok előtt, hogy nehéz időkben is alkalmas eszközök vagyunk
akaratának teljesítésére, nevének felmagasztalására és népének áldására.
Mai Bibliai szakasz: Jób 29
Ez a fejezet hamarosan Jób
visszaemlékezéseként, vagy mint a Védelem Beszédeként lesz ismert. Olyan,
mintha valaki történeteket mesélne a múltból. Jób kívánsága ebben a fejezetben
az, hogy visszatérhessen a „régi szép időkhöz”. A „régi szép idők” Jób számára
Isten jelenlétét jelentették. „Mint
azokban a hónapokban, amikor Isten őrzött engem” (2. vers, új. prot.
ford.). Isten fénye ott ragyogott Jób felett, és vezette őt a bizonytalan
időkben és a sötétségen keresztül (3. vers). Isten tanácsai ott voltak Jób
sátrában (4. vers). „Velem volt a
Mindenható” és a gyermekei is (5. vers). Mielőtt a bőrbetegsége elhatalmasodott
volna Jóbon, a sziklákból olaj patakzott (6. vers). Jób folyónyi olajjal
példázza szüreteinek bőségét.
Úgy mondja: „és elfoglaltam helyemet a téren” (7. vers). Becsülettel és
tisztelettel teli légkör vette körül Jóbot, úgyannyira, hogy a fiatalok ha
meglátták, elrejtőztek, az idősebbek pedig felálltak (8. vers). A vezetők
elnémultak, szájukat az ujjukra tették (9. vers). A fejedelmek hangja elhalkult
(10. vers). Rendkívüli dolgokat hallottak Jóbról, áldották őt, és akik látták
cselekedeteit, mind tanúi akartak lenni (11. vers). Megmenti a szegényt, aki
kiált, megmenti az árvát, azokat, akiknek nem volt semmi segítségük (12. vers).
Áldása szállt az elveszettekre, az özvegyeket megörvendeztette (13. vers). Felöltözte
az igazságosságot (14. vers), az igazság és igaz döntései mint palást és süveg
borították be őt (14. vers). Jób szeme volt a vaknak, és lába a sántának (15.
vers). Apja volt a szűkölködőnek (16. vers), és ügyeket vizsgált ki, hogy
válaszokat találjon azokra a dolgokra, amiket nem tudott (16. vers). Megfelelő
bánásmódban részesítette az igazságtalant, és megmentette az ártatlant a fogaik
közül (17. vers).
Jób belső késztetése nem más volt, mint a
Szentlélek biztató hangja, ami tanácsolta, hogy mi a helyes, és mi az ami
rossz: ráadásul Jób áldott lesz, és ez ellenpéldaként szolgál majd más
családoknak, mivel halálakor a családja körülötte lesz; de mostantól a napjainak
száma megsokasodik; gyökere a vízig nyúlik (19. vers), és olyan lesz, mint egy
dús lombú fa, amit élő víz mellé ültettek (Zsolt 1:3). Jób áldott lesz, vagyis
harmat öntözi majd az ágait (19. vers), becsülete helyreáll (20. vers). Jób nem
jobb fegyverekről beszél, hanem a karjai erejéről, amelyek képesek meghajlítani
az íjat és messzebb lőni, mint valaha. Az ereje egyre nő majd.
Miután beszélt a másokkal való viszonyáról,
Jób folytatja a jó pásztor, a király cselekedeteinek sorolását, és az emberek
tiszteletének nagyságát, amit egy ilyen személy kaphat. Tehát ez történt Jóbbal
is. Mindenki hallgatott reá, várva addig, amíg befejezte a beszédét, és
csendben maradtak a tanácsaira várva (21. vers). És a beszéde után nem volt
kérdésük, szavai permetként hulltak rájuk (22. vers). Talán Jób ugratta őket,
hogy nem hisznek neki, de nem vették őt komolyan, mivel túl becsületes volt, és
nem csalódtak ha derűs volt az arca (24. vers), Jób kiválasztotta nekik az
utat, vagy mint király állt egységei élén, és vigasztalta a gyászolókat (25.
vers).
Szerető
Istenünk! Azt kívánod, hogy mindenki közülünk fejedelmi életet élhessen, mint
Isten fia és lánya. Mint Jób, talán mi is a legjobbat kívánjuk a
környezetünknek, és a benne élő embereknek, miközben igyekszünk szoros
kapcsolatba hozni őket Veled. A Te kedvedért és dicsőségedért. Ámen.
Koot
van Wyk
64. heti
olvasmány a PÁTRIÁRKÁK ÉS
PRÓFÉTÁK 60. fejezetéhez
(okt. 16-22).
A zsoltáros így imádkozott: „Ki veheti észre
a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. Tartsd távol a te
szolgádat a szándékosoktól; ne uralkodjanak rajtam” (Zsoltárok 19:12–13).
Saul király szerencsétlenségére ezt a
klasszikus versszakot nem ő írta. Dávid írta e verset, az „Isten szíve szerinti
ember”. Jóllehet néhányan azt kérdezik most: „Hát nem azután követte el óriási
bűnét Dávid király, hogy megírta ezt a klasszikus zsoltárt?” De igen, csakhogy
Dávid és Saul különböztek abban, hogy Dávid képes volt megbánni bűnét, miután
szembesítette Istennel az Ő prófétája. Dávid bűnvallomása alapján született az
51. zsoltár. A Szentírás nem tartalmaz feljegyzést Saulról, hogy valaha is
ilyen bűnmegbánást tanúsított volna, vagy hogy egyáltalán imádkozó ember lett
volna. Saul büszkesége távol tartotta őt Isten prófétáitól. Ahelyett, hogy
hagyta volna, hogy a dorgálás bűnbánatot hozzon és Isten megbocsátását
eredményezze, Saul évtizedeken át megbánás nélkül saját maga igazolására
törekedett. Ez a folyamat csak akkor ért véget, amikor meglátogatta az endori
boszorkányt, és másnap öngyilkosságot követett el.
A 60. fejezet szépségét az adja, ahogyan
Isten a népét a mindössze két őt követő ember, Jonatán és a fegyverhordozója
által vezeti győzelemre. A nap végén Isten embereit úgy késztette Jonatán
életének megmentésére, hogy nem hagyták Saulnak elhamarkodott fogadkozását
véghez vinni.
Hogyan kerülhetjük el az elbizakodottságot? A
Zsoltárok 119:11 szerint „Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem
ellened.” Jézus azt mondta, hogy „… imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.”,
valamint „térj meg, hogy ne mozdítsam ki a gyertyatartódat a helyéről”
(Jelenések 2:5).
David Pershall
a Woodlands
gyülekezet vezető presbitere
Woodlands, Texas
Fordította: Gősi
Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése