2017. október 21., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - október 21 - SZOMBAT - Ezékiel 31

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 46. fejezet 831. nap

Zakariás látomásban hallotta az Úr angyalának kérdését: "Seregek Ura! Mikor könyörülsz már Jeruzsálemen és Júda városain, hiszen már hetven éve tart haragod?! Az Úr jóságos szavakkal, vigasztaló szavakkal válaszolt a velem beszélő angyalnak" - mondta Zakariás.

"A velem beszélő angyal pedig ezt mondta nekem: Hirdesd, hogy így szól a Seregek Ura: Féltem Jeruzsálemet és a Siont, nagyon féltem! És nagyon fel vagyok háborodva az elbizakodott népek miatt, mert amikor én kevéssé haragudtam, ők a romlást segítették elő. Ezért azt mondja az Úr: Irgalmasan fordulok Jeruzsálem felé, templomom fel fog épülni benne - így szól a Seregek Ura -, és feszítenek még ki mérőzsinórt Jeruzsálemben" (Zak 1:12-16).

A prófétának ezután ezt kellett jövendölnie: "...így szól a Seregek Ura: Bővelkedni fognak még városaim minden jóban, megvigasztalja még az Úr Siont, és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja" (Zak 1:17).
Zakariás ekkor négy szarv formájában látta azokat a hatalmakat, amelyek szétszórták "...Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet." Közvetlen ezután négy mesterembert látott. Azokat az eszközöket jelképezték, akiket az Úr használt népének és templomának, az imádkozás házának helyreállítására. Lásd: Zak 2:1-2!

"Feltekintettem, és egy férfit láttam, mérőkötéllel a kezében. Megkérdeztem: Hova mégy? Ő így válaszolt nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles, és milyen hosszú. Ekkor előlépett a velem beszélő angyal, majd egy másik angyal lépett oda eléje, akinek ezt mondta: Fuss oda ehhez az ifjúhoz, és mondd neki, hogy falak nélküli város lesz Jeruzsálem, olyan sok ember és állat lesz benne!

Én magam oltalmazom mindenfelől - így szól az Úr -, mint egy tüzes fal, és ott leszek benne dicsőségesen" (Zak 2:5-9).
Isten megparancsolta Jeruzsálem újjáépítését. A város megméréséről szóló látomásban azzal bátorította, vigasztalta és erősítette elgyötört népét, hogy teljesíti örökkévaló szövetségében foglalt ígéreteit. Kijelentette, hogy oltalmazó gondoskodása olyan lesz mindenfelől, mint "tüzes fal", és általuk megmutatkozik dicsősége minden ember előtt. Az egész földön mindenkinek tudnia kell arról, amit népéért véghezvisz. "Kiálts és ujjongj, Sion lakója, mert nagy közöttetek Izráel Szentje!" (Ésa 12:6).

Mai Bibliai szakasz: Ezékiel 31

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ezékiel által Isten ezt a figyelmeztető üzenetet küldte Egyiptomnak: Ne hidd, hogy ez veled nem történhet meg! Gondolj Asszíriára, a hatalmas fára, amely mindennél csodálatosabb volt, még Isten kertjében is, mégis elesett, és összeomlása kihatott az egész erdőre. 

Micsoda áldás lehet egy fa! Gyümölcs, árnyék, otthon a madaraknak, és hasznos faanyag. A Szentírás nem ellensége a földi kormányzatoknak, csak egyszerűen arra szólítja fel őket, hogy saját igazi szerepüket töltsék be az „erdőben”, és hagyjanak fel a büszkeséggel.

A történet ismerős. Nabukodonozort kivágták, mint egy fát, de törzsét vas- és ércláncokkal kötözték össze, hogy életét megőrizzék. Hét év elmezavar után azonban visszahelyezik trónjára (Dániel könyvének 4. fejezete).

Dávid háza sem más. Isai törzsökéből új élet tör elő (Ézs 11:1). Ez leginkább Dávid igaz Fiára, a Názáreti Jézusra, a Messiásra igaz. Az Ő országának soha nem lesz vége.

Jézus úgy beszélt a föld országairól, mint fákról. Emlékezzünk arra, amikor az Ő országát egy mustárfához hasonlította: „Más példázatot is adott eléjük, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, amelyet vévén az ember, elvete az ő mezejében; Amely kisebb ugyan minden magnál; de amikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállnak az égi madarak, és fészket raknak ágain” (Mt 13:31-32).

Micsoda? Az apró mustármag az erdő királya lesz, még a magas cédrusfáké is? Igen, valóban. Ugyanúgy, ahogy az egyszerű kő szétzúzza az értékes fémekből készült szobrot Dániel 2. fejezetében, úgy ez az ország is emberi erő és hivalkodás nélkül érkezik Máté 13. fejezetében, az általa hozott áldást viszont nem lehet elrejteni.

Amint ma a „cédrusok” kísértenek és vonzanak bennünket, bárcsak megmaradna a Jézus Krisztusban, Isai igaz fiában való hitünk!

Ross Cole

116. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 46. fejezetéhez (október 15-21.).

Mary Mallon epehólyagja tífusszal volt fertőzött, de ennek nem voltak tünetei. Ahol csak ő főzött szakácsnőként, majdnem mindig tífuszjárvány tört ki. Az orvosok azt tanácsolták neki, hogy vetesse ki a fertőzött epehólyagját, de ő nem hitte el, hogy ő a járvány hordozója. Nem adta fel a szakácsságot, és az emberek körülötte folyamatosan megbetegedtek és meghaltak. Megkapta a „Tífuszos Mary” becenevet.

Amikor az izraeliták elkezdték helyreállítani a templomot, a szomszédos szamaritánusok felajánlották segítségüket. A segítség csak jól jöhet, igaz? Hiszen végül is „sok ember könnyedén dolgozik”. Azonban ezek a szamaritánusok a bálványimádás fertőzését hordozták. Nem gondolták, hogy ők maguk fertőzöttek. Azt állították, hogy a bálványaik pusztán az igaz Istenre emlékeztetik őket, azonban ha az izraeliták elfogadták volna a segítségüket és szövetségre lépnek velük, a bálványimádás előtt nyitották volna meg az ajtót.

Milyen gyakran találkozunk mi is manapság ugyanazzal a kísértéssel? Milyen gyakran vagyunk megkísértve azzal, hogy fogadjunk el segítséget, még akkor is, ha ez a vallási szabadságunk korlátozását jelenti? Megalkudni azért, hogy vonzóak legyünk a tömeg számára? Megkérdőjelezhető cselekedeteket folytatni azért, hogy elkerüljük, hogy egy barátot vagy egy csoportot zavarjunk? Hangozhatnak ezek bármilyen jól is emberi szemszögből, Isten szemében ezek nagyon veszélyesek. Isten képes eltávolítani a fertőzést és tisztává tenni a szívünket, de ehhez teljes odaszánást vár tőlünk. Isten nagyobb dolgokat tud elérni kevés emberrel, akik teljesen odaszánták magukat neki, mint nagyobb számú embercsoporttal, akik megalkuvóak.

„Nem köthetünk egyezséget – elveinkkel megalkudva – azokkal, akik nem félik Istent.” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó, 354.  o.).

Lisa Ward
a Country Life hetednapi adventista gyülekezet jegyzője
Cleburne, Texas

Fordította: Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése