Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 47. fejezet 836. nap
Isten hűségeseit fenyegetik, bevádolják, elítélik.
Elárulják egymást a "szülők, testvérek, rokonok és barátok is" (Lk
21:16). Sőt életükre is törnek. Egyedüli reménységük Isten irgalma; egyedüli
oltalmuk az ima. Ahogyan Jósua könyörgött az Angyal előtt, a maradék egyház is
töredelmes szívvel és rendíthetetlen hittel esedezik Szószólója, Jézus általi
bűnbocsánatért és szabadulásért. Teljesen tudatában vannak bűnösségüknek, és
látva gyengeségüket, érdemtelenségüket, már-már kétségbeesnek.
A kísértő mellettük áll, hogy vádolja őket, ahogy Jósuával
is tette. Rámutat szennyes ruhájukra, fogyatékos jellemükre. Eléjük tárja gyengeségüket,
oktalanságukat, hálátlanságukat és azt, hogy mennyire különböznek Krisztustól,
ezzel szégyent hoznak Megváltójukra. Meg akarja rémíteni őket azzal a
gondolattal, hogy esetük reménytelen, tisztátalanságuk szennyfoltja soha nem
mosható le. Reméli, hogy így meggyengíti hitüket, és kísértéseinek engedve
megtörik Istennel kötött szövetségüket.
Sátán pontosan tudja, hogy milyen bűnök elkövetésére vette
rá Isten népét, és felhozza vádjait ellenük. Kijelenti, hogy bűneikkel
eljátszották Isten oltalmát, és joga van elpusztítani őket. Állítása szerint
hozzá hasonlóan megérdemlik, hogy Isten kizárja őket kegyeiből. Ez az a nép -
kérdi -, amely elfoglalja majd helyemet, és a velem tartó angyalok helyét a
mennyben? Azt vallják, hogy engedelmeskednek Isten törvényének; de vajon
megtartják-e előírásait? Nem szeretik-e jobban önmagukat, mint Istent? Nem
helyezik-e saját érdekeiket a néki való szolgálat fölé? Nem szeretik-e a világ
dolgait? Nézd csak bűneiket, amelyek rányomják bélyegüket életükre! Figyeld,
milyen önzőek, rosszindulatúak, gyűlölködők! Engem angyalaimmal elűzöl
magadtól, őket pedig - akik ugyanolyan bűnösek - megjutalmazod? Ez nem igazság,
Isten! Az igazság kárhozatukat követeli!
Mai Bibliai szakasz: Ezékiel
36
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Akárcsak más prófétai
könyvek, Ezékiel könyve is három részre tagolódik. Az első részben elérkezik a
büntetés Izraelre, mert kitartott bűnei mellett (1-24. fejezet). A második
részben az Izrael körül élő népeket is utoléri az ítélet (25-32. fejezet).
Végül a harmadik részben Isten helyreállítást ígér népének. (33-48. fejezet).
A 36. fejezet Isten
népének helyreállításával foglalkozik. Megmagyarázza a harmadik rész
legfontosabb elveit és segít teológiai mondanivalójának megragadásában. A
lényeg, hogy Izrael bűne és az azt követő ítélet nemcsak a nemzetet pusztította
el, hanem mivel Jahve Izrael Istene, az Ő nevére is szégyent hoztak és
megszentségtelenítették a többi nemzet előtt. Pontosabban, Izrael nemcsak abban
bűnös, hogy szégyent hozott a nemzetre, de Isten nevére is szégyent hozott.
Isten tehát el fogja távolítani ezt a szégyent. Megáldja és megújítja Izraelt,
hogy a környező népek is lássák: „Én
vagyok az Úr” (23. vers).
Isten visszaviszi
Izraelt a saját földjére, tisztára mossa, új szívet és új lelket ad neki (26. vers).
És ami csodálatos, Ezékiel szerint Isten ezt nem azért teszi, mert Izrael
megbánást mutatott, hanem az Ő könyörületes tettei fogják Izraelt bűnbánatra
vezetni. Isten azért teszi mindezt, mert
azt szeretné, hogy népe megtudja, valójában ki is Ő, és hogy mindent meg tud
tenni értük.
Ez a Római levél 5.
fejezetének 6. versét juttatja eszembe: „Mert
Krisztus, amikor még erőtlenek voltunk, a maga idejében meghalt az
istentelenekért.” Tudatában vagy
Isten irántad való nagy kegyelmének?
Hagyod, hogy kegyelme közelebb vonzzon, és megengeded, hogy Ő elvegye
életed bűneit?
Jon
Dybdahl
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok
Walla Walla Egyetem
Egyesült Államok
117. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 47. fejezetéhez (október
22-28.).
Szeretünk magunkra úgy
gondolni, mint akik különleges célpontjai vagyunk sátán üldözésének. Így is
van. Mi vagyunk a maradék. Célkeresztben vagyunk. Azonban többről van szó
ennél, és ez egyrészt változást hozhat életünkbe, másrészt csökkenti az
egónkat.
Igazából semmik sem
vagyunk Sátán számára, semmi nem jelentünk neki. Pusztán járulékos kára vagyunk
annak, hogy az Ellenség célba veszi Krisztust. Mi csupán az „A jelű bűnjel”
vagyunk a tárgyaláson, mely a világegyetem sorsáról folyik. Sátán azzal vádolja
Istent, hogy igazságtalan, hiszen az áldozata árán megmenti a gyarló embert az
örökkévalóság számára. Sátán úgy véli, ő és gonosz serege sokkal inkább érdemli
a különleges bánásmódot.
Ez az a nép - kérdi -,
amely elfoglalja majd helyemet, és a velem tartó angyalok helyét a mennyben?
Azt vallják, hogy engedelmeskednek Isten törvényének; de vajon megtartják-e
előírásait? nem szeretik-e jobban önmagukat, mint Istent? Nem helyezik-e saját
érdekeiket a néki való szolgálat fölé? Nem szeretik-e a világ dolgait? Nézd
csak bűneiket, amelyek rányomják bélyegüket életükre! Figyeld, milyen önzőek,
rosszindulatúak, gyűlölködők! Engem angyalaimmal elűzöl magadtól, őket pedig -
akik ugyanolyan bűnösek - megjutalmazod? Ez nem igazság, Isten! Az igazság
kárhozatukat követeli! (Próféták és királyok, Budapest, 1995, Advent Kiadó,
366. o.)
Az örökkévalóság
ígérete Jézus válaszában nyugszik: „Lehet, hogy jellemük tökéletlen és
igyekezetük kudarcba fulladt, de megbánták bűneiket, én pedig megbocsátok
nekik, és elfogadom őket.”
Karen D. Lifshay
Stanfield, Oregon
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése